A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Viselkedjünk az Európai Unióban?

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2518
Nyomtasd
Dátum: 2008-03-15 Küldd tovább
  Letöltés

Bevezetés

“Az etika az elmaradott, a változó, Európába vágyakozó társadalmunk egyik legfajsúlyosabb,
leglényegesebb fogalma. A polarizálódott Európa országai között a különbséget
legjobban az etika nem létező mértékegységével lehetne mérni, jobban,
mint bármiféle gazdasági mutatókkal. Az etika többszintű, többdimenziójú fogalom.
Jelentősége akkora, hogy ha csak beszélünk róla, már teszünk valamit.”
[9.] Előszó, Fodor István, Ericsson Kft.

Az általános viselkedéskultúra nagyon széles területet fog át, az egészet átlátni képtelenség. Munkám során azokkal a hiányosságokkal foglalkozom, melyekkel magam is naponta kerülök szembe. A hiányosságok megszüntetésére néhány esetben javaslatot teszek.

Több esetben is érvként alkalmazok neves szakemberektől származó idézeteket, hiszen nálam sokkal szebben, sokkal érthetőbben képesek kifejezni gondolatokat.

Célom, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, melyeknek kiküszöbölésével, fejlesztésével megvalósulhat a gyümölcsöző békés egymás mellet élés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, de ide sorolhatnám a Föld népességét, beleértve környezetünket, és a körülöttünk élő állatokat is.

Viselkedjünk az Európai Unióban?

„A civilizáció egyik ismertetőjele,
hogy egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi értékrendszer
vagy magatartási normarendszer szabályozza az emberek együttélését.”
[2.]

Egyetértek azon véleményekkel, melyek szerint az Európai Unióba való belépéstől függetlenül is szükséges az alapvető emberi elvárások betartása, viselkedésbeli hiányosságaink pótlása. Ami miatt az utóbbi időben mégis előtérbe került a viselkedéskultúra fejlesztése, az éppen az, hogy meg kell tanulnunk, melyek azok a viselkedésmódok, amelyeket minden uniós ország elfogad, és meg kell ismernünk azoknak a népeknek a kultúráját, melyekkel kapcsolatunk szorosabbra fonódik.

Különös figyelmet kell még fordítanunk arra, hogy belépésünk az Európai Unióba ne jelentsen a viselkedés területén sem teljes uniformizálódást, maradjanak meg nemzetünk, országunk értékei.

Magyar Bálint oktatási miniszter s ezt fogalmazza meg a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban:
„… a NAT a kiemelt fejlesztési feladatoknál első helyen szól a nemzeti értékek felmutatásáról.”
[13.]

Illem – etikett – protokoll, mint tantárgy

„A viselkedéskultúra szintjét meghatározza annak felismerése, hogy mikor szükséges az illem, illetve az etikett, avagy a protokoll szabályainak ismerete és alkalmazása.” [8.]

Úgy tudom, hogy a felsőoktatásban kötelező ezen ismeretek oktatása. Szerintem az általános viselkedéskultúra oktatását korábban kellene kezdeni, bár valamennyi illemtan az általános és középiskolai tantervekben szerepel. Célszerű lenne már a középiskolában (esetleg a 7-8. osztályban) önálló tantárgyként kezelni ezt a témakört, kiemelt helyen kezelve az Unióhoz tartozó népek nemzeti sajátosságainak ismertetését. (Másság elfogadása, elfogadtatása.)

A családi és iskolai nevelés fontossága

Kapcsolódva az előbbihez és kiegészítve azt: „A magatartás kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet.” [2.]

Közismert tény, hogy a mai családok „kétkeresősek”. A családfő az esetek többségében nem tudja egyedül eltartani a családját, gyakran még két keresővel is nehéz. Az anyáknak dolgozniuk kell, aminek óhatatlanul a gyerek látja a legnagyobb kárát.

Felnőtt egy „kulcsos” nemzedék, így még nehezebb lesz visszaállítani a gyereknevelés ideális körülményeit, hiszen a pénzen kívül hiányoznak a megfelelő családi minták is.

Az iskolákban a tanárok túlterheltek, sok a tananyag, a napi munka után nagyon sok tanár vállalt különmunkát a megélhetése érdekében. Bár az utóbbi idők bérrendezése javított a helyzeten, de ezzel a tanárok kimerültségét nem lehet visszafordítani. Az iskola-bezárásokból eredő stressz is nagyon sokat ront a helyzeten.

A hiányos családi nevelésen kívül gondnak látom még azt, hogy a hatalmas iskolai tananyagban (általános- és középiskola) kevés az életre közvetlenül felkészítő ismeretanyag. Következmény: az iskolából kikerülő fiatal nehezen állja meg a helyét az életben.

Felsorolásszerűen néhány alaphiányosság

  • alap udvariassági szabályok be nem tartása;
  • „kölcsönös segítségnyújtás és tisztelet” helyett rosszindulat, ártó szándék vagy egyszerűen csak nemtörődömség;
  • nem figyelünk egymásra, „elbeszélünk” egymás mellett;
  • „kérem” és „köszönöm” szavak feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani őket;
  • dohányzási illemszabályok felrúgása;
  • negatív véleménynyilvánítás esetén köszönés helyett „haragszom rád” működik;
  • ígéretek be nem tartása.
  • tolerancia hiánya mind az emberrel, mind pedig az állatokkal szemben;
  • környezetvédelmi hiányosságok, ezen belül is kirívó a rengeteg szemét;
  • nem törődés az állatokkal, állatkínzások, „kidobott” kedvencek – ennek következménye a sok menhelyes ill. kóbor állat;
  • öltözködési hiányosságok / nem az alkalomnak megfelelő ruházat;
  • telefonos illemszabályok felrúgása / kiemelten a mobil készülékek használatának nem-megfelelősége;
  • Internetes illemszabályok (netikett) [5.] ismeretének hiánya, figyelmen kívül hagyása;

Viselkedés a munkahelyen

A hiányos iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultúránkban is. Az előzőekben vázolt hiányosságokon kívül megemlíteném még a felelősségvállalási készség hiányát, a felelősségtudat hiányát.

Ezen a területen kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van / kellene hogy legyen, különösen a közvetlen vezetőnek.

Hiába van ISO 9001:2000 szabvány, ha a tanúsítvány megléte egy munkahelyen csak látszólagos, hiszen a benne foglaltak nagy részét egyáltalán nem tartják be. Pedig ez a szabvány nagyon komoly humánpolitikai feladatokat is tartalmaz. [3.]

A vezetők nem igazán ismerik a kezük alatt dolgozó emberek értékét, de a legnagyobb baj az, hogy nem is nagyon akarják megismerni, pedig:

„… hazánk gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez az egyetlen igazi tartalékunk a szellemi tőkében, vagyis a munkát végző ember ismereteinek, képességeinek, szorgalmának és akaratának kiaknázásában, illetve a másik oldalon a megfelelő motiválásban, az érdekeltség megteremtésében, valamint ugyanezen ember erkölcsi és anyagi megbecsülésében rejlik.”
(Szemes László – Világi Rudolf: Személyügyi feladatok rendszere)

Szintén felsorolásszerűen még néhány hiányosság a munkahelyi viselkedés területéről

  • már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak az első hiányosságok: nem korrekt kiválasztás (hol van az ilyen vezető értékrendje?);
  • a technikai fejlődés ellenére a kommunikáció nem megfelelő;
  • a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge;
  • bizalom hiánya;
  • az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat, pedig:

„A képzés bizonyos mértékű szociális biztonság nyújtása minden mai vállalat kötelessége.
Ezt diktálja a társadalom hosszútávú érdeke. A munkaerővel kapcsolatban tehát
szakmai, társadalmi kérdések merülnek fel.”
(Kovács Zoltán: Termelésmenedzsment)

Összefoglalás

Munkámat Dr. Peter Drucker gyönyörű megfogalmazásával zárom, melyhez csupán annyi megjegyzést fűzök, hogy vezetőnek tekintem mind a szülőt, mind a pedagógust, mind pedig a munkahelyi főnököt. Együttes munkájuk / munkánk eredményezheti azt, hogy hazánkban és az Európai Unióban egyaránt megfelelő viselkedéskultúrával rendelkező emberek éljenek békességben egymás mellett.

„A vezető fejleszti az embereit – azzal, ahogyan irányítja őket, meg tudja könnyíteni vagy nehezíteni, hogy önmagukat fejlesszék.
Vezeti, vagy félre vezeti őket. Kihozza belőlük, ami bennük van, vagy elfojtja képességeiket.
Erősíti tisztességüket, vagy korrumpálja őket.
Egyenes, szilárd tartást ad nekik, vagy deformálja embereit …
…szándékosan, vagy anélkül, hogy tudná.”
Melléklet I. / Netikett (kivonat)

Idézet: NIIF Információs füzetek I.7
Koltay Tibor – Szaniszló István:
Kapcsolattartás e-mail utján az Interneten
Levelezési etikett c. fejezetéből

  • Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partnerünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk.
  • Mindig (és lehetőleg a leginformatívabb módon) töltsük ki a Subject (tárgy) rovatot.
  • Már említettük, hogy az automatikus válaszfunkció segítségével idézhetjük levelezőpartnerünk levelét. Éljünk ezzel a lehetőséggel, ha lényeges kérdésekre válaszolunk és elképzelhető, hogy levelezőpartnerünk már nem emlékszik a témára.
  • Ugyanakkor pazarlás ilyenkor az egész (hosszú) üzenetet megismételnünk. Inkább töröljünk belőle, és csak a reagálásunkat kiváltó sorokat hagyjuk meg a “>” jelek után, amelyet a legtöbb program alkalmaz.
  • Sok levelezőprogram lehetővé teszi aláírás-állomány automatikus hozzáfûzését leveleinkhez. Ezeket lehetőleg kisebb terjedelműre komponáljuk meg.
  • A félreértések elkerülése végett jelezzük, ha tudatosan vagyunk indulatosak, provokálóak. Ezt tehetjük a “Flame!” szóval, vagy az érzelmeket kifejező emoticonok használatával.
  • Néhány példa:
    • :-) Normál mosoly, gúnyos vagy vicces kijelentés esetére. Jelentése: “ez nem komoly!”.
    • ;-) Kacsintó mosoly kacér vagy gúnyos megjegyzéshez.
    • :-( Rosszalló mosoly.
    • Ezek szótára, a Smiley Dictionary több helyről is letölthető a hálózaton.
    • A csupa nagybetűs szöveget sokan KIABÁLÁSNAK (screaming) érzik és nehezebben is olvasható mint a kisbetűs vagy a vegyes (kisbetűket és nagybetűket egyaránt használó) szöveg.
    • Lehetőleg csak ASCII formátumú leveleket küldjünk. A 64 kbyte-os terjedelemnél hosszabb leveleket több részre tagolva küldjük! Ne írjunk 65-70 karakternél többet egy sorba! Ne írjunk soremelés nélküli, lezáratlan sorokat, mert ezeket sok rendszer nem tudja kezelni!

 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Etikett sajátosságok egyes országokban

Az illem szokásainak változásai a társadalom fejlődésével járnak együtt. A...

Close