A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Piaci formák jellemzése, versenyszabályozás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
4435
Nyomtasd
Dátum: 2010-02-12 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Piaci formák jellemzése, versenyszabályozás

a tökéletes verseny

a monopolizált piacok

versenyszabályozás szükségessége

a versenyszabályozás Magyarországon

0, piac fajtái:

fő jellemzők:  -   hányan vannak az eladók ill. a vevők a piacon

-         könnyű-e bekerülni a piacra

-         képes-e befolyásolni a termék piaci árát

tökéletes verseny: sok eladó ill. vevő áll szemben az összpiaci kereslettel és kinálattal

pl. tojáspiac

monopol jellegű piacok

oligopólium: néhány jelentősebb eladó ill. vevő áll szemben az összpiaci kereslettel ill. kinálattal pl. mobiltávközlési piac

monopólium: egyetlen jelentősebb eladó ill vevő áll szemben az összpiaci kereslettel és kinálattal pl. Paksi Atomerőmű -atomenergia, vagy a Magyar Nemzeti Bank -bankjegy-kibocsáltás

1, a tökéletes verseny

A tőkéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenöl nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a ki- és belépés.

2, a monopolizált piacok:

Monopólium Tökéletes verseny

Ármeghatározó

Árelfogadó

Egyetlen jelentősebb eladó (ill. vevő) Sok eladó ill vevő van a piacon
Nehéz bekerülni a piacra Könnyű belépni a piacra
A fogyasztói többlet három részre szakad A fogyasztói többlet egésze létezik
Létezik holt teher veszteség Növekvő mennyiséget képes ugyanazon az áron értékesiteni
Növekvő mennyiséget csak egyre alacsonyabb áron tud értékesiteni MR fix. MR=AR=P csak rövidtávon
Az MR nem fix, hanem csökkenő Adottság a kereslet és az ár
Egyetlen adottság a kereslet Üzemszüneti pont az AVC minimuma
Egyszerre határozza meg a termelendő mennyiséget és a termék piaci árát Többet termel, mint az adott iparág szükségleteinek egésze
Üzemszüneti pontja az AC minimuma
Kevesebbet termel, mint az iparági S egésze

Üzemszüneti pontok meghatározása ábrával (mon. AC min, tv. AVC min.)

Holtteherveszteség és a fogyasztói többlet ábrázolása!

Fogysztói többlet: az az érzés amit a fogyasztók, akik a termék piaci árát fizetik, ennél többet is hajlandók lettek volna fizetni saját haszonérzetük apalján

Termelői többlet: „az a rész, amit a monopólium a saját zsebébe tesz”

Hotteherveszteség: a fogyasztási többlet azon része, amely meg sem termelődik, ,ert a monopólium már elöbb elérte a profitmaximumhoz tartozó termelés nagyságát

Monopol piacra való belépés korlátozása:

  • A beinduláshoz szükséges tőke nagysága (minél nagyobb a szükséges tőke nagysága, annál jobban korlátoz)
  • Szabadalmak, licencek (monopolhelyzetbe kerül egy cég, ha ezeket birtokolja, és más ezt a terméket nem állíthatja elő)
  • Fontosabb nyersanyaglelőhelyek feletti ellenőrzési jog (adott terméket a legolcsóbban az állítja elő, aki rendelkezik a szükséges anyagok birtoklásában. Pl.: kőolaj-lelőhely és -finomító)
  • Állami szabályozás (néhány termék esetében szükségszerű az államtól kapott kizárólagos jog a termék előállítására. Pl.: autópálya-építés, pénznyomtatás)
  • Az optimális vállalati méret aránya a termék piacához képest.

3, versenyszabályozás szükségessége:

Az antitröszt-politika részei mindazon törvények és intézkedések, amelyek a monopol pozíciók kialakulását akadályozzák, vagy a verseny élénkítését támogatják olyan piacokon, ahol a termelés mérete, a termelési költségek nem indokolják monopolpiac kialakulását, megtűrését.

â–ª         Tilos a vállalati fúzió (egyesülés): tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása, ha érezhetően korlátozza a versenyt. Törvénytelen, ha két vagy több versenytárs vállalat szerződést vagy burkolt megegyezést köt az árak egyeztetett kialakítására, a piaci felosztásra, egyéb versenytársak kizárására.

â–ª          Tilos kizáró egyezmények kötése: pl. olyan feltétellel szerződni egy kereskedővállalatnak, amely megtiltja, hogy versenytársaktól is vásárolható hasonló termék. Eszerint például tilos szerződésben kikötni, hogy akkor kap Coca-Colát, ha vállalja, hogy Pepsit soha nem árul.

â–ª          Tilos az árukapcsolás: annak kikötése, hogy az egyik árut csak akkor kapja meg, ha a másikat is megvásárolja.

â–ª          Tilos a tisztességtelen piaci magatartás (megtévesztő tájékoztatás, hírnévrontás, utánzás)

â–ª         Tilos a fogyasztók megtévesztése: valótlan tényt közölni az áruról (anyagösszetétel, származási hely, címke stb.). tilos például árengedményt úgy imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthúzva, egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.

â–ª          Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni: (Matáv!) így különösen a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan, egyoldalú előnyt kötni; piacra lépést vagy műszaki fejlődést akadályozni

â–ª          Fúziókontroll: a szervezetek egyesülésének ellenőrzése. A szabályozás célja itt az, hogy a Versenyhivatal részletes vizsgálat alapján megállapítsa, hogy javítja-e a piac a gazdaság hatékonyságát a szóban forgó vállalatok egyesülése.

â–ª         Tilos dömpingár alkalmazása: a vállalat nem viheti a termékét a költségeinél alacsonyabb áron egy piacra óriási mennyiségben. Ezzel a dömpinggel tönkreteszi a versenytársait, hogy utána mint a piac egyedüli eladója megemelje az árakat és monopolprofitot érjen el. Tehát az alacsony ár is tilos ilyen formában.

A monopolellenes intézkedéseknek a privatizáció is eszköze.

Privatizáció: állami tulajdon magánkézbe adása, melynek lényege, hogy a nem hatékony mamutcégeket szétdarabolja hatékonyan működő egységekre.

A regulációs politika sem tagadja azt az elvet, hogy a verseny előnyösebb a társadalomnak, mint a monoploizált piac. Vannak azonban kivételek. Ilyen pl. az űrhajózás, energetika, hadiipar, amelyek a kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok. Nyilván értelmetlen lenne ezeket sok kicsi vállalatra bízni. Számos olyan fogyasztási cikk is van, amelyeknek a termelése úgy a leghatékonyabb, ha egyetlen vállalat van a piacon. Az ilyen eseteket nevezzük „természetes” monopóliumoknak.

Reguláció: a ténylegesen és tartósan működő monopóliumokat szabályozó intézkedések összessége.

Dereguláció: olyan intézkedések összessége, amely a már működő monopóliumokat versenyhelyzetbe kényszeríti.

4, a versenyszabályozás Magyarországon

Kerek száz évvel az USA híres „Antitröszt törvénye” után, 1991. január elsején lépett hatályba a modern magyar versenyszabályozás két alapvető törvénye: „a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló verseny- és ártörvény.” Mindkét törvény végső soron a gazdasági versenyt, mint közérdeket kívánja szolgálni, mert a verseny sérelmével csökken a társadalmi hatékonyság, ezért szükséges a vevők és az eladók védelme a tisztességtelen piaci magatartással szemben. A törvény alapján megalapították a Magyar Gazdasági Versenyhivatalt.


Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Gazdasági elemzések költségoldalról

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára...

Close