Keresletrugalmasság
Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!
Keresletrugalmasság
Rugalmassági mutatók, árrugalmasság, jövedelem-rugalmasság, kereszt-árrugalmasság, kiszámítási módszerei és értelmezése.
A termékek csoportosítása a rugalmassági mutatók alapján
1. Árrugalmasság
A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha az ára egy százalékkal változik.
Egy termék árrugalmassága általában negatív, mert az ár és a kereslet közötti összefüggés fordítottan arányos (nő az ár csökken a kereslet, csökken az ár nő a kereslet), éppen ezért a mutatók abszolút értékét vizsgáljuk.
- Ha egy termék árrugalmasságának abszólút értéke nagyobb, mint egy akkor árrugalmas
- Ha egy termék árrugalmasságának abszulút értéke kisebb, mint egy akkor árrugalmatlan
- Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke egységnyi, akkor „egységnyi árrugalmas” a termék
Ha egy termék árrugalmas az azt jelenti, hogy a keresett mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változásánál, így árcsökkentéssel növelhető az összbevétel, míg áremeléssel az összbevétel csökkenni fog.
Ha egy termék árrugalmatlan akkor pont fordítva, vagyis árcsökkentéssel az összbevétel csökken, míg áremeléssel az összbevétel nő.
Egységnyi árrugalmasság esetén a bevétel az árváltozás hatására sem változik.
A kereslet árrugalmasságot befolyásoló tényezők:
- A jószág természeti, használati tulajdonságai (tartós fogyasztási cikk, v. gyorsan romló élelmiszer; létszükségleti v. csak kiegészítő szerepű)
- Minél több helyettesítő terméke van az adott terméknek annál rugalmasabb
- A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb az árrugalmasság, minél közelebb vannak, hiszen annál jobban helyettesíthető.
- A termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva: minél nagyobb az a jövedelméhez képest annál rugalmasabb
2. Jövedelemrugalmasság
A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete, ha a jövedelme egy százalékkal változik.
A jövedelem növekedése általában a keresletet is növeli, az ilyen jószágot nevezzük normáljószágnak.
Ha a jövedelemrugalmasság nagyobb, mint egy, akkor a kereslet nagyobb mértékben emelkedett, mint a jövedelem, ebben az esetben luxusjószágról beszélünk.
Ha a jövedelemrugalmasság mutatószáma negatív, akkor azt „alacsonyabb rendű” vagy inferior jószágnak nevezzük.
3. Kereszt-árrugalmasság
Egy termék kereszt-árrugalmassága azt mutatja, hogy hány %-kal változik a termék keresletének a mennyisége, ha egy másik termék ára egy százalékkal változik.
Mutatószáma lehet pozití, negatív vagy nulla. Ha pozitív, akkor a két termék a fogyasztásában helyettesíti egymást, vagyis az egyik árának növekedése a másik keresletét növeli.
Ha negatív, akkor a két termék fogyasztása kiegészíti egymást.
Ha a mutatószám nulla, akkor a két termék fogyasztása független egymástól.
