A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az egyén és a társadalom közösségei

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2344
Nyomtasd
Dátum: 2008-01-02 Küldd tovább
  Letöltés

AZ EGYÉN ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖSSÉGEI

Az ősemberek együttélésének kezdetleges formája a horda, amely akkor jön létre, amikor az ősember még közvetlen függésben van a természettől.  A közösség tagjai egymást rokonnak tekintették. A tudatot erősítette a nemi kapcsolatok szabadsága. Ezzel szakított a csoportházasságok gyakorlata, amely már szabályozta és állandósította a férfi és nő viszonyát. Ez a nemzetségek és a nagycsaládok kialakulásának időszaka: a hordát felváltotta a valódi vérrokonságon alapuló, a közös ős tiszteletét ápoló közösség.

A párkapcsolatoknak két formája létezett:
1. Az endogámia, a közösségen belüli és
2. Az exogámia, a közösségen kívüli párválasztást tette kötelezővé.

A nemzetségi társadalomnak két formája volt:
1. Az ősibb a matriarchátus, amikor a leszármazást anyai ágon tartották nyílván. Az anyajogú nemzetség a nők gzd.-i, társadalmi vezető szerepén alapult.
2. A patriarchátus, azaz apajogú társadalom a férfiak megnövekedett fontosságát ismerte el. Az utódok fontosságát már nem női ágon tartották nyílván.
A nagycsaládokat és a nemzetségeket az őskor végén a törzs foglalta nagyobb egységbe. A törzs vélt v. valós vérségi összetartozás alapján már hatalmi szervezet is, az állam előzményének tekinthető.. Az ókori Keleten létrejött az állam. Az összefogás alapja az öntözéses földművelés. A lakosság nagyobb részét a faluközösségek parasztsága alkotta. Az uralkodó hatalmának isteni megalapozottságát a vallás, szervezettségét és erejét az írnokok adták. A vallási és adminisztratív funkció Mezopotámiában különült el legkevésbé, a papság szerepe jelentős volt. A települések és lakóik elszigeteltek és közömbösek voltak az államhatalommal szemben. A felsővezetés ragaszkodott a tudás monopóliumához. A hagyományok tekintéllyel bírtak, kötöttségei alól még a vezető rétegek sem vonhatták ki magukat.

GÖRÖGORSZÁG:   
Görögországban a gyarmatosítás szerepet játszott a gzd., a társadalom és a politikai élet átalakításában.
A születési arisztokrácia harcot vívott a hatalomért.
A gyarmatosítás kitágította a görög világ földrajzi kereteit, miután a poliszok önálló városállamokat, apoikiákat és kereskedőtelepeket emporionokat hoztak létre. Minden független városállam önálló egységet képezett, és elkülönült a többiektől, lakóinak polgárjoga is csak helyi hatáskörű. Az idegent nem védte semmi egy másik poliszban.
Kialakult a vendégbarátság: két közösség tagja egymás kölcsönös védelmét vállalta saját államában. Az államok közötti kapcsolattartás további formái a vallási szövetségek, a katonai szövetségek és az ünnepi játékok. A poliszok lakói a polgárok. Jogállásuk a földbirtokon és a származáson alapul. A törvény előtt mindannyiukat egyenlőnek tekintették. Ők döntöttek a közügyekben a közgyűlésen. A férfiak kiváltságos helyzetüket katonai szerepüknek köszönhették. Az arisztokraták a haszonelvű szemléletet használták fel a hatalom birtoklása érdekében. A lieturgia rendszere, vagyis a gazdagok részvállalása a polisz költségeiből. Komoly anyagi megterhelést jelentett, de a politikai karrier elengedhetetlen feltétele volt. A fejlett poliszokban a polgárok több kisebb község tagjai is voltak egyúttal. Ezek lehettek vallási csoportok, politikai jellegű ivótársaságok, jótékonysági szervezetek, önálló szabályzattal., tulajdonnal, döntési jogkörrel.  Athénban a démosz jelentette a legkisebb közigazgatási egységet a falu v. városi kerületet. A tagság örökletes volt, a lakóhelyváltozások sem módosítottak ezen. Minden Athéni számára a démosz szolgálta- az apai névvel együtt- az azonosítást a hatóságok előtt. Athénban még számtalan egyéb kis közösség is létezett. Az egyén szabadsága e közösségek közötti választásban teljesedett ki, és párosult a nyilvános véleményformálás lehetőségével. Ezért is volt értékes a polgárjog, amelynek megadásáról csak a népgyűlés dönthetett.

RÓMA
Az itáliai város társadalma eredetileg szintén a régi előkelő nemzetségek (patríciusok) és a nép, kettősségén alapul. Hosszú küzdelem eredményeként vívták ki a plebejusok az egyenjogúságot és alakult a korábbi patrícius vezetőkből a hivatali nemesség, a nobilitás. A szenátus, hivatali évük leteltével a magas tisztségek viselőit fogadta be a soraiba. (a tagság egész életre szólt) Rómában három népgyűlés volt, melynek hatásköre szűk. Nem volt vita ezeken a fórumokon, csak döntöttek az összehívó tisztviselők előterjesztéseiről. A legnagyobb hatáskörű népgyűlés, a comitia centuriata szavazatait ráadásul csoportonként számlálták össze, hogy a jómódúak akarata érvényesüljön. Athén politikai légkörében a nyilvánosság azt is magában foglalta, hogy a közösségi ügyeket a tudomány és a művészet is megjelenítette. Rómában mindez ismeretlen. A tömegek az utcán próbáltak eredményeket kicsikarni. Meghatározó volt a katonai szemlélet. A hódítást tekintette fő feladatának, és ezt tükrözte alkotmányos berendezkedése. A római polgárjog, amely születéssel, adományozás és felszabadítás révén szerezhető meg, itt is a férfiak kiváltsága volt, veszített értékéből. A” kenyeret és cirkuszt” követelés teljesítése egyre fontosabb volt az élősködő, politikától elforduló városi tömegek számára. Nagyobb szerepe volt Rómában a társadalmi osztályok közötti jó viszony fenntartásában a patrónus-cliens kapcsolatnak, amelyet a fides, a szerződéses hűség is megerősített. Az eredetileg patrícius pártfogó jogi védelmet gyakorolt pártfogoltja fölött, aki mindezért politikailag és gzd.-ilag támogatta. Fontos volt a vallásos hit. De a politika tartalmi részét nem befolyásolták. A megszülető „ kinyilatkoztatott” vallások – a zsidó-keresztény és az iszlám vallás – szakítanak ezzel a gyakorlattal. Különösen az iszlámban az élet minden területét meghatározóan befolyásolja a hit. A hit mindenre ad követendő mintát, egyház és állam, egyházi és világi jog nem különül el egymástól.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)

    Elég jónak találom a honlapot.
    Jó volna azonban minden tárgyra kiterjeszteni az adatokat.Gondolok itt például a médiaismeretre vagy a társadalomismeretre melyről szinte semmit nem találtam.
    Egyébként is nagyon nehéz a társadalomismeretről bármit is találni szóval jó volna ha legalább itt elérhető lenne néhány dolog.


Ezt olvastad már?
A közösség jogai

A közösség jogai A közösség és egyén érdekei nem minig...

Close