Amikor az égtájak mást jelentenek

Amikor az égtájak mást jelentenek

Egyre gyakrabban találkozni az „északi”, illetve a „déli” országok kifejezésekkel. Mit takarnak ezek a fogalmak? Vajon mi alapján soroljuk be ezekbe a kategóriákba a Föld országait? A cikk és az animáció segítségével válaszokat kaphatunk a kérdésekre!

Ha a globális kérdésekkel foglalkozó konferenciákról olvasunk szinte elkerülhetetlen, hogy az „északi” és a „déli” országok fogalmával ne találkozzunk.
(Az alábbi cikkben is találkozhatsz ezekkel a fogalmakkal.)
Ma már elavultak a korábban használt „első”, „második”, illetve a „harmadik világ” és más hasonló kifejezések.
Az új fogalmak angolszász megfelelői a „Global South” („Globális Dél”) illetve a „Global North” („Globális Észak”) . Az idézőjel használata azért fontos, mert kizárólag az égtáj alapján történő azonosítás félrevezető lehet.

Nagyon leegyszerűsítve a „déli” államok közé a gazdaságilag fejletlen, szegény országok, míg az „északiak” közé a világ szerencsésebb része, a gazdaságilag fejlett államok tartoznak. Való igaz, hogy a szegény országok többsége a gazdagoktól délre fekszik, ráadásul jó részük a déli féltekén, de vannak kirívó kivételek is: Ausztrália és Új-Zéland, ebben az értelemben „északi” országoknak számítanak.

Természetesen nem egyszerű az egyes országok besorolása. Mi alapján minősítünk egy országot szegénynek vagy gazdagnak? Kézenfekvőnek tűnik a válasz: az egy főre jutó GDP alapján!
A bruttó hazai termékről (GDP) az SDT-n itt olvashatsz!

Ma már egyértelmű azonban, hogy e mutató alapján sok esetben torz képet kapunk egy társadalom jólétéről, hisz elfedi a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem mond semmit a gazdaság szerkezetéről, az egészségügyi helyzetről, de arról sem, hogy a vizsgált országban mennyire tisztelik az emberi szabadságjogokat. Márpedig ezek mind befolyásolják az adott országban élők jólétét!

A bonyolultabb megközelítést segítendő ma már egyre gyakrabban, a magyar nyelvre nehezen lefordítható, Human Development Index (HDI) vagyis az Emberi Fejlődés Mutatója segítségével számolnak. A pakisztáni közgazdász (Mahbub ul Haq) által kidolgozott rendszer figyelembe veszi a GDP mellett az egészségügyi viszonyokat, a születéskor várható élettartamot, az írni-olvasni tudást, az iskolázottság szintjét és ezek alapján differenciáltabb képet próbál adni egy társadalom jólétéről, illetve fejlődéséről. Az ENSZ 1990 óta használja a HDI-t.
Más mutatókat és rendszereket is kidolgoztak különböző társadalomtudományi kutatóintézetek, jelezve ezzel is, hogy a „jólét mérése” nem könnyű feladat a kutatók számára sem.

Az emberi szabadságjogokkal a Freedom House és a Human Rights Watch foglalkozik, szintén besorolva országokat különböző kategóriákba.

Mindezek alapján elmondható, hogy az „északi” országok közé azok tartoznak, amelyek a magas GDP mellett fejlett egészségüggyel és oktatással rendelkeznek, illetve az emberi szabadságjogokat sem korlátozzák jelentős mértékben. Az „északi” országokban politikai stabilitás uralkodik és demokratikus berendezkedésűek. Ha ezek közül a mutatók közül néhány vagy mind hiányzik, illetve szerény mértékű, akkor az ország a „déli” államok közé tartozik.
Nem kérdéses például a gazdag olajmonarchiák helye. Igaz ugyan, hogy magas az egy főre jutó GDP, de az emberi szabadságjogokat jelentősen korlátozzák, nem demokratikus berendezkedésűek és a lakosság jelentős részét kitevő vendégmunkások helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb a helyi lakosokénál.

Az újonnan iparosodó ázsiai országok közül Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr a közelmúltban került az „északi” államok „klubjába”, de a többi feltörekvő országnak is jó esélye van erre a közeljövőben (pl. Thaiföld, Malajzia, Törökország, Mexikó, Dél-Afrika).
(Vigyázat! A két Korea ebben az értelmezésben „helyet cserél”: Dél-Korea „északi”, míg Észak-Korea „déli” országnak számít!)
Néhány „északinak” tekintett ország helye kérdéses. Az alacsony egy főre eső GDP-vel rendelkező Albániában, Moldáviában, Fehéroroszországban és Ukrajnában jelentős mértékű a korrupció, a demokratikus intézményrendszer nem szilárd és a politikai stabilitás is megkérdőjelezhető. Az utóbbi időszakban lezajlott ukrajnai változások azonban jó esélyeket adnak az országnak a gazdasági és politikai válságból való kilábaláshoz.