A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
2416
Nyomtasd
Dátum: 2008-01-02 Küldd tovább
  Letöltés

A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek

A demokrácia hatékony működésének záloga az önkormányzatiság elve, illetve a civilszervezetek szabad működése. Mit takarnak ezek a fogalmak?

Az önkormányzatról

Az önkormányzat fogalma

A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak – más néven helyi társadalmának – joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak.
Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek. Az önkormányzatok működését sajátos kettőség jellemzi: saját ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is.

Az önkormányzati rendszer Magyarországon

Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből körülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgynevezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek. Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatékonyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejlesztésével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése. Ezeket a problémákat oldják meg a területi önkormányzatok, a fővárosi és a megyei testületek. Az utóbbi időben megszerveződtek az ún. kisebbségi önkormányzatok is, amelyek a települések etnikai kisebbségeinek (szlovákoknak, németeknek, romáknak) érdekvédelmét szolgálják.

A helyi önkormányzatok vezető szervezete a képviselőtestület, amelyet különböző pártok, vagy az ún. független jelöltek közül választanak a település lakói. A képviselőtestület tagjai rendszeres üléseiken szavaznak az adott település életének szabályozásáról. Az önkormányzatok feladataihoz tartozik az adott területre vonatkozó igazgatási jogkör (pl. építési engedélyek kiadása, a hátrányos helyzetű emberek védelme stb.), a közösségi tulajdonnal való gazdálkodás, a helyi adók beszedése, számos közintézmény (pl. iskola) fenntartása. A képviselő testületi ülések nyilvánosak, sőt évente egyszer minden önkormányzat köteles úgynevezett nyilvános közmeghallgatást – fórumot vagy falugyűlést – tartani. Ennek alkalmával bárki kérdést intézhet az önkormányzat tagjaihoz.
Az önkormányzat élén a polgármester áll, aki összehangolja az önkormányzati döntéseket és azok végrehajtását. Az önkormányzati döntéseket az ún. szakmai bizottságok készítik elő. Az elfogadott határozatokat pedig az önkormányzat ún. szakalkalmazottai (hivatalnokai) hajtják végre. Az emberek nagy része számára tehát a politikai rendszer, az államhatalom a Polgármesteri Hivatal képében jelenik meg, hiszen ügyeik túlnyomó többségét a helyi hatóságoknál kell elintézni.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Média, etika

Média, etika A sajtó, illetve a média nyilvánossága a szólásszabadság...

Close