Puhatestűek törzse

Az ősi laposférgekből származnak. Testük szelvényezetlen, többségük testét meszes ház vagy héjképződmény veszi körül. Származásukat néhány ma is élő típusuk is igazolja. A földtörténet egyes korábbi időszakaiban nagy faj- és egyedszámban népesítették be a tengereket. A puhatestűek jelentősége ma már csekély. Egy csoportjuk a szárazföldet is meghódította.

A puhatestűek rendszerezése

1. Csigák osztálya

Típusállat az éti csiga. Száraz, meleg területeken, mészgazdag talajon él. Szelvényezetlen teste 3 főrészre tagolódik: fej, láb, zsigerzacskó. A fejen 2 pár tapogató és a szájnyílás figyelhető meg. A LÁB a bőrizomtömlő hasoldalának erőteljes megvastagodása, elsősorban simaizomból épül fel. A feltekeredett zsigerzacskó a házban lévő, hártyás falú zsák, benne helyezkednek el az anyagcsere és a szaporodás szervrendszerei. A láb és a zsigerzacskó között kiöblösödő bőrredő a köpeny. A köpenyszegély szélén helyezkedik el a légzőnyílás. A kültakarót egyrétegű hengerhám alkotja, amelyben sok nyálkatermelő mirigysejt van. A köpenyszegélyben lévő mésztermelő mirigysejtek termelik a házat (kitin és fehérje). Mozgását alulról figyelve hullámmozgást tapasztalunk.

Bélcsatorna részei: szájnyílás, garat, kitines állkapocs, reszelőnyelv, nyelőcső, gyomor, közép és utóbél. Növényevő. A köpenyüreg hámján keresztül lélegzik. A puhatestűeknek, így a csigáknak is, nyílt keringési rendszere van. A szív 1 pitvarból és 1 kamrából áll (hemocianin kék vér). Kiválasztószerve a páratlan vese. Központosult idegrendszere módosult hasdúclánc (4 pár agy, láb, köpeny, zsiger). Az éti csiga hímnős állat, önterméketlen, ezért a megtermékenyítés kölcsönös. Egyedfejlődésük közvetlen, vagyis a petéből éppen kikelt csigák hasonlítanak szüleikhez. Fajok: pl. közönséges vízicsiga, nagy tányércsiga, zebracsiga.

2. Kagylók osztálya

Típusállat a festőkagyló. Folyókban és homokos tőpartokon iszapba vagy homokba ásva él. A héjat a köpeny feszíni sejtjei választják ki. A két kagylóteknőt az elülső és a hátulsó záróizom összehúzódása zárja be, míg ezek elernyedésekor a rugalmas szalagokból álló sarokpánt nyitja ki. A csigáknál megismert testtájak közül hiányzik a fej. A kagylók szervezetében a vízáramot a kopoltyúk és a szájvitorlák tartják fenn.

A táplálkozás és a légzés szorosan összefonódik. A víz a bevezetőnyíláson jut a köpenyüregbe és a kopoltyúkon áthaladva eléri a szájnyílást. Az átáramló víz a kivezetőnyíláson távozik. A szájnyílásból a víz a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ezt a középbélmirigy, az emésztés és fölszívódás fő helye, veszi körül. Az utóbél áthalad a szíven, majd a kivezetőnyílásba torkollik. keringési szervrendszere nyílt. A szív 2 pitvarból és 1 kamrából épül fel. kiválasztószerve a módosult vesécske (Bojanus-féle szerv). Idegrendszere központosult, igen nagy mértékben módosult hasdúclánc (agy, láb és zsigerdúc). A kagyló váltivarú állat. A páros ivarszervek a lábban találhatók. Az utódok átalakulással fejlődnek. Fajok: pl. tavi kagyló, vándorkagyló, étkezési osztriga.

3. Fejlábúak osztálya

A puhatestűek legfejlettebb csoportja. Valamennyi fajuk tengerben él. Testük kétoldalian részarányos. Külső meszes vázuk nincs, csökevénye a hátoldalon a kültakaró alatt található (szépiacsont). A fej és a láb egységes fejlábbá nőtt össze. A fejláb karokra tagolt, a karokon tapadókorongok vannak. Szájukban két állkapocs van. A láb hátulsó széleinek összenövéséből származik mozgásszervük, a tölcsér. Keringési rendszerük nyílt, szívük többüregű. Érzékszerveik és idegrendszerük fejlett. Dúcidegrendszerük összeolvadva agyvelőszerű képződményt alkot, melyet porcos tok vesz körül. Szemük felépítése hasonló a gerincesek hólyagszeméhez. Fajok: pl. csigaházas polipok (Ammoniták leszármazottai), közönséges tintahal (10 karú fejlábúak rendje), közönséges polip (8 karú fejlábúak rendje).