A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az emberi agy részei és egyes részek főbb feladatai

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9456
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-20 Küldd tovább
  Letöltés

A gerinccsatorna a nyakszirtcsont nagy nyílásán keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez. A gerincvelő folytatásaként ebben az üregben helyezkedik el a központi idegrendszer egyik része az agyvelő. A koponyacsontok belső felülete és az agyvelő felszíne közötti rést a három agyhártya és a köztük lévő agyfolyadék tölti ki. Az agykamrák a gerincvelő központi csatornájának az agyban kiszélesedő szakasz, ahol az agyfolyadék termelődik.

Az agytörzs mintegy folytatása a gerincvelőnek. Rajta keresztül haladnak a központi idegrendszer felszálló és leszálló pályái. Az agytörzsnek közvetlenül a gerincvelőhöz kapcsolódó része a nyúltvelő. Elülső részén egymással párhuzamosan futó két erős kiemelkedésként láthatók a felszálló és a leszálló pályák. A kiemelkedések piramisszerűen kiszélesednek. Erre utal piramispálya elnevezésük is. Az agytörzs kiszélesedő középső része a híd. Két elvékonyodó oldalával közvetlenül kapcsolódik a kisagyhoz. Nevét is onnan kapta, hogy rajta keresztül haladnak az idegpályák a nyúltvelő és a nagyagy, ill. a kisagy és a nagyagy között. Az agytörzs legfelső része a középagy. Területén látszólag laza elrendeződésben neuroncsoportok találhatók. Ezek egymással és a felszálló- ill. leszállópályákkal is tartják a kapcsolatot egy bonyolult hálózatos rendszert kialakítva. Ezt az egész agytörzset behálózó rendszert nevezzük agytörzsi hálózatos rendszernek.

A kisagy a koponyaüreg alján az agytörzs mögött helyezkedik el. Két, egymással összefüggő féltekéből áll. A felszálló érző és a leszálló mozgató pályákról egyaránt kap információt. A mozgásban játszik fontos szerepet.

Az agyvelőnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza a köztiagy. Nagyobbik része a talamusz területe, ez a felszállópályák átkapcsoló állomása. Innen indulnak ki az érzőpályák utolsó neuronjai a nagyagy felé. Az alatta elhelyezkedő hipotalamusz nemcsak a hormonális rendszernek, hanem az idegi működésnek is egyik fontos szabályozó központja.

Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki. Ez jobb oldali és baloldali féltekére osztható. Felületén kiemelkedő tekervényeket és barázdákat látunk. Részei: homloklebeny, fali lebeny, nyakszirti lebeny, halántéki lebeny. A nagyagy feladata a különböző ingerek felfogása és továbbítása az agykéreg felé. Az agykéreg függőleges sejtoszlopokból épül fel. Ezek a sejtoszlopok nem függenek egymástól. Legjellemzőbb sejtjeik a piramissejtek. Ezek rövid nyúlványai a kéreghez, hosszú nyúlványaik a nagyagy fehérállományához kapcsolódnak. Ezek a sejtoszlopok néhány száz másik odairányuló és néhány száz visszairányuló idegrosttal tartják a kapcsolatot. Ezért az odaérkező információk nem váltanak ki impulzust, hanem feldolgozásuk és a válaszreakció küldése az agykéreg szabályozó rendszerén keresztül történik. Az agykéregben található a beszédmozgató- (a fali lebenynél), beszédérző-, halló- (a halántéklebenynél), mozgató-, érző- (a fali lebenynél), olvasó- és látóközpont (a nyakszirtlebenynél).

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
Az emlősök, az ember keringési rendszerének felépítése és működése

Az emlősök keringési rendszerének központja a szív. A szív szerkezete:...

Close