A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Az ember idegrendszere

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7937
Nyomtasd
Dátum: 2012-10-13 Küldd tovább
  Letöltés

Az ember idegrendszere a velőcsőből alakul ki. A velőcső hosszú, hátsó részéből fejlődik a gerincvelő, elülső megvastagodó része pedig az agyvelőt hozza létre. A gerincvelő és az agy együttesen a központi idegrendszert alkotják. Az idegrendszer többi része, az idegek és a dúcok a környéki idegrendszerbe tartoznak. Az idegrendszer kezdeményéből az embrionális fejlődés során nagyszámú sejt vándorol ki a szervezet többi részébe, e sejtek csoportjai dúcokat hoznak létre. A neuronok axonokat és dendriteket növesztenek egymás és más sejtek felé, így jönnek létre a szinapszisok.

Egyes axonok a központi idegrendszerből, ill. a dúcokból kinyúlnak, együttesen kötegeket alkotnak, ezek az idegek. A gerincvelői idegek a gerincvelővel, az agyidegek az aggyal állnak kapcsolatban. A központi idegrendszeren belüli axonkötegeket pályáknak nevezzük.

A szürkeállomány sok idegsejttestet tartalmaz, a fehérállomány pedig velőshüvelyes idegrostokból áll.

Az idegrendszer felosztható működése szerint is. A szomatikus idegrendszer a vázizmokhoz kapcsolódó, jórészt akaratlagos működéseket szabályozza. Avegetatív idegrendszer a belső szervek, zsigerek működését hangolja össze. Az egész központi idegrendszert három kötőszövetes burok, az agyhártyák veszik körül. Agy-gerincvelői folyadék védelmet biztosít.

A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el. Fölfelé az öreglyukon belépve anyúltagyban folytatódik. Nyaki, mellkasi, ágyéki és keresztcsonti szakaszokra tagolható. A fehérállományba ágyazódik be a szürkeállomány.

Hasi irányban a mellső, háti irányban a hátsó szavak helyezkednek el. A szürkeállomány szarvai a fehérállományt elülső, hátsó és oldalsó kötegekretagolják. A hátsó kötegekben felszálló pályák (agy felé), a mellső kötegbenleszálló pályák futnak. Az oldalsó köteg fel- s leszálló idegrostokat is tartalmaz. A szürkeállomány hátsó szarvában interneuronok, a mellsőben pedig szomatikus mozgató idegsejtek sejttestei vannak. A gerincvelő két oldalán, a csigolyák közötti résekben elhelyezkedő dúcokban érző neuronok sejttestei találhatók. Az érzőneuronok rostjai a hátsó gyökeret alkotják, a végrehajtó idegsejtek kilépő rostjai pedig a mellső gyökeret hozzák létre. A mellső és hátsó gyökerek közös kötegeket alkotnak, ezek a gerincvelői idegek.

gerincvelő számos szomatikus és vegetatív reflex központja. A csigolyaközti dúcokban található érzőneuronok kétnyúlványúak: csigolyaközti dúc felé és a gerincvelő hátsó gyökerén keresztül a szürkeállomány hátsó szarva felé. A szomatikus reflexívekben az érzőneuronok ingerülete általában interneuronra adódik tovább, majd ennek axonja a mellső szarvban levő mozgatóneuronhoz kapcsolódik. Ez a végrehajtó idegsejt, amelynek axonja a mellső szarvon kilépve a gerincvelői ideghez csatlakozik, és a megfelelő vázizomhoz fut, annak összehúzódását idézi elő.

A gerincvelő vegetatív része: szerepe van a bélcsatorna mozgásainak szabályozásában. A béltartalom nyomja a bélfalban levő érző idegvégződéseket, így azokban ingerület keletkezik. Az ingerület az érző idegroston keresztül eljut a gerincvelő oldalsó szarvába, ahol áttevődik ez ún. központi vegetatív sejtre. Ennek idegrostja a mellső gyökéren át hagyja el a gerincvelőt, és a bélcsatorna falában levő vegetatív dúchoz fut. Innen indul ki a végrehajtó neuron, ez készteti összehúzódásra a bélfal simaizomzatát.

A szomatikus reflexben a mozgatóneuron a gerincvelő mellső szarvában található, míg a vegetatív reflexben a környéki idegrendszerben, egy vegetatív dúcban.

agyvelőAz agyvelő szürkeállománya kétféle módon rendeződik. Az agy felszínét pár miliméter vastagon borító réteg az agykéreg, a mélyebben elhelyezkedő, fehérállományba ágyazódó részek a magok. Az agytörzset alkotják: a nyúltagy, a híd és a középagy. A híd háti oldalánál található a kisagy, a középagyat fölfelé a köztiagy követi, ennek folytatása az erősen barázdált felületű nagyagy. Az ingerületek két fő úton haladnak: a gerincvelő felszálló és leszálló pályarendszerein, és az agy saját idegein keresztül. Az agyidegek szimmetrikusan, párosával lépnek ki- illetve be. 12 pár agyidegünk van.

Az agytörzs felépítésében a szürke- és a fehérállomány nem különül el olyan élesen, mint más agyterületeken: agytörzsi hálózatos állomány figyelhető meg. A hálózatos állomány neuronjai a gerincvelői fel- és leszálló pályákkal, a kisagy és a nagyagy pályáival egyaránt kapcsolatban állnak. Szerepük van az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásában, az izomtónus szabályozásában.

köztiagynak két nagyobb része van: a talamusz és az alatta helyet foglalóhipotalamusz. A talamusz az érzékszervekből eredő felszállópályák fontos átkapcsoló állomása. A hipotalamusz a vegetatív működések szabályozásának központja.

A nagyagy két hatalmas féltekéjének felületét és ezzel az agykéreg mennyiségét a barázdák és a tekervények nagymértékben megnövelik. A kéreg alatt, a nagyagy fehérállományába számos mag ágyazódik. Féltekék: homloklebeny, fali lebeny, halántéklebeny, nyakszirti lebeny. Minden akaratlagos működést eredményező ingerület az agykéregből indul ki.

A kisagy tarkótájékon található: mozgások összerendezése, koordinálása.

A vegetatív idegrendszer a zsigeri működéseket szabályozza. Az idetartozó neuronok szerepük és idegrostjaik lefutása szerint kétfélék. A szimpatikus idegrendszer sejtjeinek axonjai a mellkasi és ágyéki gerincvelői idegekben lépnek ki, majd több irányban elágaznak. Általános hatású, egyszerre a szervezet nagy részének működését befolyásolja.

A paraszimpatikus idegrendszer rostjai egyes agyidegekben és a keresztcsonti gerincvelőből kilépő idegekben haladnak. E rostok egyenesen valamely szerv felé futnak és annak közelében kapcsolódnak át. Itt nem általános az ingerület, hanem egy-egy szervre hat, többnyire a szimpatikus hatással ellentétes módon.

A vegetatív működések fontos szabályozó központja a hipotalamusz. Éhségérzet, jóllakottság, szomjúságközpont. Hőszabályozás.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Elemi idegi jelenségek

Az ingerület az inger hatására létrejövő anyagcsere-változás. A sejthártyában sokféle fehérjemolekula található, amelyek az...

Close