A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A tanult magatartásformák

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
6051
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-19 Küldd tovább
  Letöltés

Az állatoknak közvetlenül a születésük utáni viselkedését a fajra jellemző öröklött magatartásformák határozzák meg. Környezetük azonban állandóan változik és az így kialakuló új helyzetekhez való alkalmazkodást, az állat személyes tapasztalatszerzésén keresztül sajátítja el. A tapasztalatok hatására az öröklött magatartásformák mellett tanult magatartásformák alakulnak ki az állat egyedi élete során.

Ezeket nem örökölhetik az utódok. Az öröklött és a tanult magatartási elemek egymással összekapcsolódva hozzák létre a kifejlett egyedre jellemző viselkedést. Vannak olyan viselkedési formák, amelyek tanulása bizonyos életszakaszhoz kötött.

Alapvető fontosságú pl. a bevésődés folyamata (pl. kacsák kikelés után követik szüleiket – Lorenz kísérlete). Ugyancsak fiatal korban kell megtanulni egyes ragadozóknak a zsákmányszerzési viselkedést (pl. görény). A görény megtanulja a vadászharapást, de nem a szüleinek vagy társainak a példáján, hanem a zsákmányállat reakciója váltja ki a tanulási folyamatot. A tanult magatartásformák kialakulásának többsége nem kötődik egy bizonyos életkorhoz, hanem az állat bármelyik életszakaszában létrejöhet.

A tapasztalatszerzés egyik legegyszerűbb formája a megszokás. Ezen keresztül az állat tulajdonképpen azt tanulja meg, hogy milyen ingerekre ne válaszoljon. Minden hirtelen mozgó tárgy, látható vagy hallható új inger az állatban védekező viselkedést vált ki. Az állat a környezetéből ismételten fellépő, sem jó sem rossz következményekkel nem járó ingereket úgy megszokja, hogy azokra egy idő után már egyáltalán nem válaszol.

A reflex kialakulásának alapvető feltétele hogy ingen gyakoroljon hatást az állatra, amihez mindig ugyan az a megszokott hatás társul. Ezért is nevezték el feltételes reflexnek (pl. Pavlov kutya-csengő kísérlete). A feltételes reflexeken keresztül tanulja meg pl. az állat természetes környezetének bizonyos ingereit (szag) összekötni a zsákmány vagy az ellenség közeledésével.

Bonyolultabb tanulást jelent az aktív cselekvés útján történő tapasztalatszerzés. Ennek lényege, hogy az állat szükségletei kielégítése érdekében új mozgásformákat sajátít el (pl. macska, élelem, ketrec, fogantyú). A kísérlet során az állat a tájékozódó mozgásai közül felismerte a hatásosat, amelyet azután a táplálék rendszeres elérése megerősített. Ez a megerősítés biztosította a mozgás megismétlését. Mivel ebben az esetben az állat önmagát irányította, vezérelte, ezt a folyamatot vezérlő, vagy más néven operáns tanulásnak is nevezzük. Ha a rendszeres megerősítés elmarad, akkor a válaszreakciók lassan kitolódnak és az így tanult viselkedési forma megszűnik.

Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziológus foglalkozott pályája első felében az emésztőnedvek kiválasztásának idegi szabályozásával, amely során kifejlesztette a kísérletekhez szükséges sebészi technikát. Edward Thorndike amerikai pszichológus is foglalkozott az állatok tanulásával. Ő macskákkal végezte a fentebb már ismertetett kísérleteit, amelyekkel megalapozta az operáns tanulás elméletének kidolgozását. Az állatok tanult magatartásformái közül talán a legösszetettebb a belátásos tanuláson alapuló viselkedés (pl. csimpánz).

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A társas viselkedés alapjai

A tartós társas életnek, a szociális kapcsolatoknak mindig előfeltétele egy...

Close