A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A szem részei; fénytörése; rövidlátás; távollátás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5475
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A szem anatómiája

A látás érzékszerve a szem, mely a külvilágból származó fényingert veszi fel. A szem specifikus, adekvát ingere az elektromágneses hullámok látható spektruma (400-700 nm). A fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyán a tárgy fordított, kicsinyített és valódi képét hozzák létre. A szem törőközegei (szaruhártya, csarnokvíz, lencse üvegtest) által az ideghártyára vetített képet az ideghártyában lévő fényérzékelő sejtek fogják fel és a látási ingert az agyba a látóideg, látópálya közvetíti, elektromos impulzusok formájában.

A szem feloldóképessége vonalas ábrát szemlélve 0, 5 szögmásodperc, a szem a fényviszonyok 10.000 -szeres változásához is tud alkalmazkodni és kb. 200 színárnyalatot tud megkülönböztetni. A két szem együttműködése térlátást tesz lehetővé.

A szemgolyó alakját a szaruhártya és az ínhártya határozza meg. A kettőt a szemgolyó rostos burkának nevezzük. Az ínhártya átlátszatlan, alig rugalmas fehér szövet, elülső felébe óraüvegszerűen illeszkedik a szaruhártya. A rostos burkon belül helyezkedik el a második, az eres réteg. Ennek részei a szivárványhártya, sugártest és érhártya. A szivárványhártya a lencse előtt helyezkedik el, közepén kerek nyílás található, a szembogár (pupilla).

A sugártest a szivárványhártya mögött található, keresztmetszete háromszögletű. Legnagyobb részét a sugárizom alkotja. A sugárnyúlványok termelik a csarnokvizet. A sugárizom működése a közelre való alkalmazkodást teszi lehetővé.

A kötőhártya három részből áll: a szemgolyót a limbusig borító szemtekei kötőhártyából, a szemhéjak belső felszínét borító szemhéji kötőhártyából és a kettőt összekötő áthajlásból.

 

A szem fénytörése

A szem felépítésében és működésében a fényképezőgéphez hasonlítható.

A végtelenből jövő párhuzamos sugarakat az ép szem a retina síkjában egyesíti. Itt kicsinyített, valódi, fordított állású kép keletkezik.

Túl hosszú szemteke, vagy túl erős törőrendszer miatt a kép a retina síkja előtt keletkezik. Ezt a fénytörési hibát nevezik rövidlátásnak (myopia). Túl rövid, kicsi szemteke vagy gyenge törőerő miatt a kép a retina síkja mögé vetülne, ez a távollátás.

 

Alkalmazkodás, öregszeműség

A végtelenen belülről, gyakorlatilag 5 méternél közelebbről kiinduló sugarak nem párhuzamosan, hanem szétterülve (divergálva) érik el a szemet. Minél közelebb van a nézett tárgy, fordított, valódi képe annál inkább a retina síkja mögé kerülne. A látószerv ezzel a feladattal úgy birkózik meg, hogy változó mértékben képes közelre alkalmazkodni. Az emberi szem az alkalmazkodást a lencse domborításával végzi. Ezt a sugártestben lévő sugárizom teszi lehetővé. Közelre nézéskor a sugárizom összehúzódik, a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, és a lencse saját rugalmasságánál fogva igyekszik gömbalakot felvenni: domborúbb lesz, megnő a fénytörő képessége.

Az alkalmazkodással mindig együtt jár a pupillák szűkülete. (dioptria: a méterben kifejezett távolság reciproka)

A lehetséges alkalmazkodás mértéke az életkorral fokozatosan csökken. Oka az, hogy a lencse egyre keményebbé válik, mert a lencserostok öregedése folytán elveszti rugalmasságát és a domborodásra való képességét. Ez az állapot általában 40 éves kor körül jelenik meg, és akkor  válik nyilvánvalóvá, hogy az alkalmazkodási képesség már nem elegendő a kényelmes közeli munkához, mert az olvasnivalót kinyújtott karral, messzebb kell tartani. A hiányzó alkalmazkodási hányad pótlására ilyenkor kell először pozitív törőerejű (konvex, gyűjtőlencse), szemüveget rendelni.

Az elmondottak hibátlan fénytörésű, emmetrop szemre vonatkoznak. Rövidlátók konkáv, távollátók konvex távoli üvegének értékéhez a megfelelő előjellel hozzáadjuk a szükséges presbyop korrekciót.

 

Rövidlátás (myopia)

Rövidlátásnál a szem törőereje túl erős a hosszához képest. Így a távolból érkező sugarak a retina síkja előtt egyesülnek, a retinán keletkező kép életlen, elmosódott lesz. Van törési myopia, ennél a törőerő túlzott, és van tengelymyopia, ennél pedig a szem hossztengelye túl nagy. A törőerő megnövekedést okozhatja az idős korban kezdődő szürkehályognál a lencse vízfelvétele és duzzadása.

A rövidlátó szem csupán széttartó sugarakat tud retináján egyesíteni, ilyen sugarak a közeli tárgyakról érkeznek a szembe. A rövidlátás a kisgyermekkor folyamán alakul ki. Jóindulatú formájánál a fénytörési hiba nem növekszik, a látás mindig jó marad, de csak szemüveggel. A rosszindulatú forma a korral sokat növekszik, a szemgolyó tágulásával párhuzamosan súlyos szemfenéki elváltozások alakulnak ki.

A rövidlátó szem alkalmazkodás nélkül is jól lát közelre, mert a távolpontja valahol a közelben van.

 

Távollátás (hypermetropia)

Távollátásnál a szem törőereje csekély a hosszához képest. Így a távolból érkező párhuzamos sugarak csak a recehártya mögött tudnának képet alkotni, ha azon áthaladhatnának. A retinán csak elmosódott kép keletkezik. A törési hypermetropiánál normális szemhossz mellett túl lapos a szemhártya vagy a szemlencse, tengelyhypermetropiánál viszont normális törőerő mellett a szem hossztengelye rövid.

A távollátó szem csupán az összetartó konvergáló sugarakat tudná nyugalmi helyzetében a retináján egyesíteni. Ilyen sugárnyaláb a természetben nem fordul elő. Ahol ezek az összetartó sugarak a szem mögött találkoznának, ott van a távollátó szem elképzelt távolpontja. A távolpont méterben kifejezett értéke adja itt is az ametrópia fokát dioptriában.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Hormonális tényezők az ember nemi működésének szabályozásában

Az ember nemi működésére ható hormonok a szervezetben több helyen...

Close