A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A szaporodás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Emelt Kedvencekhez
Megnézték:
3914
Nyomtasd
Dátum: 2012-10-13 Küldd tovább
  Letöltés

A szaporodás szervrendszerének szerepe: az élőlény a saját információtartalmát, tulajdonságait utódainak továbbadja. Az ivaros szaporodáshoz hím és női ivarsejtek kellenek, ezeket ivarszervek termelik. Férfiakra a hímivarsejteket termelő herék, a nőkre a petesejteket termelő petefészkek jellemzők. A belső megtermékenyítéshez párzószervek szükségesek.

A szaporodás szervrendszere általában ivarmirigyből, kivezetőcsőből, járulékos mirigyekből, valamint a párzószervből épül fel.

A férfiak szaporító szervrendszerében az ivarmirigy a here. A herében folyó hímivarsejt-termeléshez alacsony hőmérséklet kell, ezért a here a hasüregen kívül, a herezacskóban van. Galambtojás nagyságú páros szerv. Itt termelődik a TESZTOSZTERON nevű nemi hormon is. A herében termelődött hímivarsejtek a here fölött és mögött elhelyezkedő csatornarendszerben, a mellékherében tárolódnak. A páros mellékheréből indulnak és a húgycsőig vezetnek az ondóvezetők. Hosszú, izmos falú csövek, feladata a hímivarsejtek perisztaltikus mozgással történő továbbítása. Páros ondóhólyag az egyik járulékos mirigy. Cukortartalmú váladékot ürít a kifelé nyomódó hímivarsejtekhez. Ez a cukor az energiaforrása az aktívan mozgó hímivarsejteknek.

A két ondóvezető közvetlenül a húgyhólyag alatt torkollik bele a húgycsőbe. Az ondóvezetők és a húgycső találkozását fogja körül a páratlan dülmirigy, azaz a prosztata. Váladéka adja az ondó (sperma) kb. kétharmadát. Egyik anyaga aktiváló, hímivarsejtek (spermiumok) mozgását megindítja, másik anyaga a levegővel érintkezve kocsonyás anyaggá alakul, megakadályozza az ondó kifolyását a női ivarutakból. Legnagyobb része lúgos kémhatású. A hüvely savas kémhatású a kórokozók ellen, de ettől a hímivarsejtek is elpusztulnak.

A húgycső a hímvesszőben halad. A hímvessző speciális érellátású szövetrészei – barlangos testek – kötőszövetes tokban helyezkednek el. Paraszimpatikus hatásra a hímvesszőbe menő artériák fokozottan megnyílnak, a vérrel telítődő barlangos testek nekifeszülnek a kötőszövetes toknak. A hímvessző megkeményedik és megnagyobbodik. Ez a merevedés (erekció). Ilyenkor a hímvessző bőrkettőzete, a fityma hátrahúzódik és láthatóvá válik a hímvessző vége, a makk. A húgycső és a makk közösülés előtti nedvesítését két húgycsőbe nyíló kis mirigy (a két Cowper-mirigy) végzi. A hímvessző ritmusos mozgatását az ondókilövellés (magömlés, ejakuláció) követi.

nők ivarmirigye a petefészek, amely a medencében elhelyezkedő, szilva nagyságú, páros szerv. A nőkben ciklusosan termelődnek az ivarsejtek, négy hetente. Az első két hétben fokozatosan borsószemnyire duzzadó hólyag nő a petefészek falán, a tüsző.

Ebben érik a petesejt. A második hét végén a tüsző felreped (tüszőrepedés,ovuláció), kiömlik a tüszőben felgyülemlett folyadék, kisodorja a tüszőből az érett petesejtet. A felrepedt tüsző helyén egy heg marad, ez a sárgatest, mely a harmadik héten még nő is, a petesejt megtermékenyülésének híján azonban a negyedik héten elsorvad. A petefészek hormontermelő szerv is. A tüsző fala tüszőhormont (ösztrogént) termel. Ez a hormon alakítja ki és tartja fenn a nők másodlagos nem jellegeit, valamint a menstruáció után regenerálja a méh nyálkahártyáját. A sárgatest egy másik hormont termel, a sárgatesthormont(progeszteront). Ez a hormon segít előkészíteni a szervezetet a terhességre (méhnyálkahártya vastagítása, emlők növelése).

Az ivarmirigy után következő kivezetőcső nőkben a petevezető. Ez a méh üregével összeköttetésben lévő, rövid, izmos falú, vékony cső, amelynek a petefészek felőli vége nyitott, és tölcsérszerűen kiszélesedik. A hímivarsejtek aktív mozgással a hüvelyen, a méhen és a petevezetőn át egészen a hasüregig felhatolhatnak. A tüszőrepedés során a petefészek felszínére kerülő petesejt azonnal megtermékenyülhet. A petevezető az érett petesejtet vagy a megtermékenyített petesejtből fejlődésnek induló sejtcsomót tölcséres végén beszívja, és perisztaltikus mozgással, valamint a belső hámon lévő csillók csapkodásával a méh felé továbbítja.

méh a húgyhólyag fölött és mögött elhelyezkedő, körte alakú és nagyságú szerv. Vastag, izmos fala a terhesség során jelentősen gyarapszik. Belsejét erekkel dúsan átszőtt nyálkahártya borítja, embrió, méhlepény. Megtermékenyítés nincs, akkor a méh nyálkahártyájának belső része a ciklus első hetében leválik, a második és harmadik héten a nyálkahártya újra vastagszik. A megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh nyálkahártyájába és olyan hormont termel, ami megakadályozza a sárgatest elsorvadását. Ha nem ágyazódik be a sejtcsomó, akkor a sárgatest elsorvad, egyre kevesebb hormont termel, emiatt pedig a méh nyálkahártyája elöregszik, laza lesz és lelökődik. A méh elkeskenyedő alsó része a méhnyak. A méhnyakon a hüvely felől látható nyílás a méhszáj.

A nők párzószerve a hüvely (vagina). Ennek falát két mirigy, a Bartholin-mirigyek váladéka nedvesíti izgalom hatására. Szűz lányoknak nyálkahártyaredő van a hüvelybemenet felett. Kívülről a hüvelybemenetet a kisajkak határolják. Ezek elülső találkozásánál, a bőrredők között van a hímvesszőnek megfelelő, merevedésre képes szerv, a csikló (clitoris). A hüvelyben élő tejsavtermelő baktériumok által létrehozott savas kémhatás megakadályozza a baktériumok és gombák elszaporodását.

A hímivarsejt feji, nyaki és farki részből áll.

A fej tartalmazza az örökítő anyagot, a DNS-t, X és Y kromoszómát. A hímivarsejt fején van egy sisak, ez a Golgi-készülék maradványa és bontóenzimeket tartalmaz. A petesejt közelében az odaérkező hímivarsejtek sisakjai felnyílnak, és a sok hímivarsejt bontóenzime lassan leoldja a petesejtet körülvevő fehérjeburkot, megtermékenyítés.

A hímivarsejt nyaki része a sejtközpontot tartalmazza, ennek a mozgásszervek és a sejten belüli fonalhálózat kialakításában van szerepe. A nyak a hímivarsejt motorja, a sejtközpontot spirálisan rendeződött mitokondriumok veszik körül. A farok egy ostor, nagy része sejthártyával borított csőrendszer. Az ostor csapkodásával halad. Hímivarsejtek teljes érésének ideje 6 hét.

petesejt: az újszülött leánycsecsemő petefészkében több százezer őspetesejt van. Várnak a nemi érés idejéig, tüszőnövekedésig. A tüsző növekedése során az osztódás továbbhalad, de ha nem termékenyül meg a petesejt, befejezi az osztódást. Az őspetesejt osztódása során keletkező négy utódsejt közül csak ez lesz normális. A másik három picike, szerepük csak az információtartalom (DNS-állomány) felezésében van. Az ovuláció során a petesejt kocsonyás fehérjeburokkal és hámsejtekkel körülvéve szabadul ki.

Egyedfejlődés: a petesejt a petevezető petefészekhez közeli szakaszán termékenyül meg, majd kb. egy hétig sodródik a petevezetőben. Ezalatt osztódik. A fejlődés első szakasza a barázdálódás. A zigóta tovább osztódik, kialakul a szedercsíra (morula). Elhalnak a belső sejtek oxigénhiány miatt, kialakul az üreges hólyagcsíra (blasztula). A magzatburok nélküli egyedek hólyagcsírája bélcsíra (gasztrula) lesz. A magzatburokkal rendelkező egyedek hólyagcsírájának belsejében egy kis sejtcsomó, az embriócsomó jön létre. Következő szakasz a csíralemezek kialakulása. Az embriócsomó belsejében két üreg képződik: az amnionüreg és a szikhólyag. A két üreg közötti fal az embriópajzs. Amnionüreg: külső csíralemez, szikhólyag: belső csíralemez, a kettő közt középső csíralemez. Ezután kezdődik a szervtelepek és a szervek kialakulása. Középső csíralemezben létrejön a gerinchúr. Megvastagszik a külső csíralemez, velőlemez képződik. A külső csíralemez középső csíkja velőbarázdává alakul, majd velőcsővé zárul. Végül az egész embriópajzs a belső csíralemez felé egy csővé zárul, a cső egyik nyílása a szájnyílás, a másik a végbélnyílás lesz. A belső csíralemezből alakul ki a bélcső, a táplálkozás szervrendszerének összes mirigye, valamint a tüdő. A középső csíralemez hozza létre a mozgás szervrendszerét, vagyis csontokat és izmokat, a keringési rendszert, a kiválasztás és a szaporodás szervrendszerét. Külső csíralemez eredetű a kültakaró és az idegrendszer.

A hólyagcsíra falának és a méhnyálkahártyának az érintkező részéből a harmadik hónap végére alakul ki a méhlepény, ebben az anya és a magzat hajszálerei sűrűn egymás mellett futnak. A magzatot a méhlepénnyel a köldökzsinór köti össze. Ahólyagcsíra fala képezi a külső magzatburkot, az amnionüreg fala pedig a belsőmagzatburkot. Ez a fejlődés során összeér és egységes magzatburkot hoz létre. Az emlősök szikhólyagja rövid ideig vérképző szervként működik, majd elcsökevényesedik.

Terhesség, szülés, szoptatás: az ember kb. 280 napig, 40 hétig terhes. Nő az anya vérének és sejtközötti folyadékának mennyisége. A terhes méh egyre jobban eltolja a beleket, a rekeszizomig nő. A méh nyomja a hasi vénákat is, így növeli a vénákban a nyomást. A szülés hormonális hatásra indul meg. Megreped a burok, elfolyik a magzatvíz. Tágulási szakasz, azaz a vajúdás ideje. Majd jönnek a fájások, a méh simaizomzatának összehúzódásai. A vajúdás során kitágul a méhnyak. A szülés második szakasza a kitolási szak. A törzsizmok munkája segít. A megerősödött gátizomzat nehezítheti a kitolást, gátmetszés. A szülés lepényi szakasza során távozik a magzatburok és a méhlepény. Gyermekágy időszaka, megindul a tejelválasztás. Az emlőbimbó ingerlése reflexesen kiváltja a tej ürülését, de gondolatra is elindulhat a tejcsorgás. A szoptatás elősegíti egy agyban termelődő hormon, az oxitocin felszabadulását, ez nemcsak a tejmirigy simaizmát húzza össze, de a méh simaizmára is összehúzó hatással van, tehát segíti a megnagyobbodott méh visszafejlődését.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A hormonrendszer szerepe

A hormonrendszer feladatai: a többi szervrendszer működésének szabályozása, a hormonrendszer...

Close