A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső

Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A mozgás egészségtana

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5121
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

A mozgásszervrendszer paszzív része a csontváz, aktív része a hozzá tapadó izomzat.

A csontokat kívülről a csonthártya borítja, külső rétegét csontszövet védi, beljebb található az üreges szivacsos állomány ( nagy teherbírású, de könnyű). Üregeit a vörös csontvelő tölti ki ( vörösvérsejtek képzése itt történik). A végtagok csontjainak középső részét a velőüreg tölti ki, amelyben a sárga csontvelő található. A csontnak nagyon keménynek és szilárdnak kell lenni, ugyanakkor rugalmasnak. A keménységet a kalcium- foszfát adja, a rugalmasságot pedig egyéb szerves anyagok. A csont nem tömör szerkezetű, csak külső részén van vékony tömör réteg. A csontváz a szervezet élő része, terhelés megváltozásával változik.

A csontváz a fej, a törzs és a végtagok részére tagolható. A törzsvázat a gerincoszlop, a bordák, és a mellcsont alkotja. A gerincoszlop csigolyákból épül fel, ezek egymás fölött sorakoznak és közöttük porckorongok találhatók. Az egymást követő csigolyalyukak hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop négy részre tagolható: nyaki, mellkasi, ágyéki, keresztcsonti szakasz.

Két csont mozgatható kapcsolata az ízület. A csontvégeket az ízületi szalagok tartják. A csontok ízületi felszínét porc borítja, amely kemény szövet és sima felületet képez. A két porcfelület között folyadék van, az ízületi nedv. Ez csökkenti a porcfelületek súrlódását. Az ízületi tok megakadályozza az ízületi nedv elfolyását és termeli azt. Az ízületek típusai: egytengelyű ízületek, azon belül forgó és csukló ízület (ujjaknál, nem szabad összetéveszteni a kézfej csuklójával!), kéttengelyű ízületek, azon belül például tojás ízületek és nyereg ízületek, és gömb vagy soktengelyű ízületek (váll és csípő). Vannak olyan speciális ízületek, amik nem engednek nagy mértékű mozgást, ilyenek például a lapos ízületek. Ha az ízület két csontja kissé eltávolodik, a szalagokat meghúzza, de visszaugrik a helyére, akkor beszélünk rándulásról. Ha viszont az ízületi szalagok egy része elszakad és az ízületi tok is megsérül, akkor az ízületi nedv elfolyhat, ez tokszalagszakadás. Lassú anyagcseréjű szövetek, ezért lassan gyógyulnak.

A csont sérülése még a törés, ami szintén lassan gyógyul, mert a csont anyagcseréje nem olyan gyors, ezért lassabban gyógyul mint egy vágott seb.

A csigolyákon felfelé 2-2 ízületi nyúlvány van, ha sok kicsi ízület apró elfordulása összeadódik, az egész gerinc elfordulhat, elhajolhat (főleg növekedés közben, sokat ülő, vagy egy testhelyzetben tartó embereknél fordul elő). Ekkor beszélünk gerincferdülésről, vagy rosszabb esetben, púposságról. Melyeknek nem csak esztétikai hibája van, hanem tartós hátfájást, vagy akár később bénulást is okozhat. Tornával kell egyensúlyozni!

A csigolyatestek között kemény és rugalmas porckorongokat találunk. A porckorongok kemény kötőszövetes tokjának a sérülésekor a porckorong, lágyabb, belső anyaga kitüremkedik, ez a porckorongsérv.

A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú ízületi vápába ízesül a combcsont kerek feje. Ha az ízületi vápa pereme nem elég magas, akkor a combcsont kifelé kiugorhat a helyéről, ez a csípőficam. Ez leggyakrabban lánycsecsemőknél fordul elő, és fontos a mielőbbi észrevétel, hogy járás előtt rögzítsük.

A csont növekedése során nagyon fontos a megfelelő kalciumion táplálékkal való felvétele, és a foszfátion is. Nagyon fontos a D- vitamin is, és a pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja is.

Az öregedés során a csontfaló sejtek működése fokozódik, ezáltal a csontok vékonyabbak, könnyebbek, törékenyebbek lesznek. Így különösen gyorsan fejlődik ki a csontritkulás idős nőkben, klimax után.

A rendszeres testmozgás nagyon fontos, nem csak mozgásszervrendszerünk egészségének megőrzése szempontjából, hanem más területek szempontjából is. Hiszen a mozgás összefügg a keringési betegségekkel, az immunrendszert erősíti stb. Tulajdonképpen 3 féle edzéstípusról beszélünk, de ezek a gyakorlatban nem különülnek el olyan élesen: erőnövelő (növeli az izomtömeget) állóképességet fokozó (fejleszti a tüdőt, a szívet, az izomban az új erek képződését segíti, a csont, az ín, a szalagok szerkezetének átépülését váltja ki) ügyességi edzés (leginkább mozgáskoordinációt, az idegrendszert edzi). A hirtelen és túl gyors izomnövelés sérüléseket okozhat, mert nem arányos a csontok, erek stb. fejlődése az izom növelésével. A mozgás szervrendszere a legplasztikusabb szervrendszerünk, mozogjunk minél rendszeresebben, hogy megőrizzük testünk, lelkünk egészségét.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)


Ezt olvastad már?
A mozgás

A mozgás Az ember, ha jár, beszél vagy éppen csak...

Close