A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A légzőrendszer fejlődése a gerinces szervezeteknél

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
5718
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-20 Küldd tovább
  Letöltés

A heterotrof életmódot folytató állatoknak a lebontó folyamataikhoz kapcsolódik a gázcseréjük. A biológiai oxidációhoz szükséges gázcserét, vagyis az oxigén felvételét és a termelődő szén-dioxid leadását légzésnek nevezzük. A légzés történhet levegőben vagy vízben, de mindkét esetben alapvető feltétel, hogy az állatok bizonyos testfelületét olyan vékony réteg válassza el a külvilágtól, amely nem akadályozza a légzési gázok diffúzióját. A gerincesek légzőszervei az előbél kitüremkedéseiből keletkeztek az evolúció során. A vízből légző gerincesekben kopoltyú, míg a légköri levegőből légzőkben tüdő alakult ki.

A halak kopoltyúi a garat két oldalán levő kopoltyúüregben helyezkednek el. Oldalról az üreget mozgatható kopoltyúfedő borítja. A kopoltyúk szilárd alapjai a kopoltyúívek, amelyekben nagyszámú kopoltyúlemezt találunk. A hajszálérhálózattal átszőtt kopoltyúlemezek vékony hámszövettel borított felületén történik a gázcsere, a felvett gázokat vér szállítja. A légzőmozgást a száj és a kopoltyúfedők összehangolt működése biztosítja. A belégzésnél a száj kinyílik, a szájüreg kitágul, a kopoltyúfedő zárva marad, a beáramló víz átmossa a kopoltyúlemezeket. Kilégzésnél a szájnyílás becsukódik, a szájüreg összeszűkül és a kopoltyúfedő mellett a víz a külvilágba áramlik. A melegebb víz kevesebb oxigént képes oldani, ilyenkor a halak nyelik a levegőt és az utóbél hámján keresztül veszik fel az oxigént. Egyes halak a bőrükön is képesek diffúz légzést folytatni. Más halak képesek a vízi közeget több napra is nélkülözni. Ezeknél a kopoltyú mellett erekben gazdag, nagy felületű nyálkaredők nyúlnak a kopoltyúüregbe. Ez az úgynevezett labirintusszerv, amelynek segítségével viszonylag hosszabb időn keresztül a légköri levegőben is képesek gázcserére.

A kétéltűek egyedfejlődésük kezdetén kopoltyúval lélegeznek, tüdejük csak később alakul ki. A kifejlett állatnál a levegő egy rövid légcsövön keresztül jut be a páros, zsák alakú tüdőbe, amelynek belső felületét vékony hámszövet borítja, amelyen keresztül folyik a gázok diffúziója. A farkos kétéltűeknél még sima a tüdő belső felülete, de a farkatlanoknál betüremkedések növelik a légzőfelületet. A tüdőben még nagy a központi üreg, mely nem vesz részt a légzésben. Ezért fontos még a bőrön keresztül történő kiegészítő diffúz légzés. Mivel a kétéltűeknek nincsenek bordáik és rekeszizmuk, a légzőmozgásokat a mellüreg helyett a szájüreg nyelő mozgása végzi. Ez préseli a levegőt az állat tüdejébe.

A hüllők tüdejében a központi üreget egyre több válaszfal növi be – redős-kamrás tüdő – jóval fejlettebb, mint a kétéltűek tüdeje. Már nincs bőrlégzés, mert elszarusodott a bőrük.

A madarak tüdejének különleges kiegészítő szervei a légzsákok (5 pár) – behatolnak a csontokba is – könnyebbé válik a madarak teste. Ezek belégzéskor megtelnek levegővel. Kettős légzés – belégzéskor a légcsövön keresztül, kilégzéskor a légzsákokból. A légzsákok csak tárolják a levegőt. A tüdejük szivacsos szerkezetű, mely léghajszálcsövekre oszlik. Ezeket hajszálerek veszik körül és a közöttük levő hámszövet vékony falán keresztül történik a gázcsere. A madaraké a legfejlettebb tüdőtípus.

emlős légzésAz emlősök tüdeje nagyobb lebenyekre tagolódik. A lebenyekben gazdagon elágazó hörgőrendszer alakult ki, amelyek végső elágazásai a léghólyagocskák (kicsi, szőlőfürtszerű). Ezek vékony falát kívülről szorosan rátapadó hajszálerek hálózzák be, tökéletes diffúziós lehetőséget biztosítva a gázcseréhez. Az emlősök légzőfelületét a léghólyagocskák óriási felülete alkotja. Légzőműködését a mellkas és a has izmai segítik. Belégzéskor a mellkas és ezzel együtt a tüdő térfogatát megnagyobbítják. Nyomásváltozások – ki-, belégzés mechanizmusa.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (1)


Ezt olvastad már?
A kötő- és támasztószövetek főbb típusai

A kötőszövetek sejtközötti állománya lazább, rugalmasabb, és jelentősebb, mint a...

Close