A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A domináns és a recesszív öröklődés jellemzése két nemzedék alapján

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7818
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-20 Küldd tovább
  Letöltés

Az öröklődés során a tulajdonságok a DNS-ben öröklődnek tovább. Egy-egy tulajdonságot a gének (egy fehérjerecept a DNS- ben) határoznak meg. A gének kromoszómán találhatóak. Az ember 46 kromoszómája 23 kromoszómapárra oszlik. Egy adott génnek a különböző változatait alléloknak nevezzük. A leggyakrabban előfordulókat vad típusúaknak nevezzük. Az öröklődés külső, tulajdonságbeli megnyilvánulása a  fenotípus, a génállományban szereplő meghatározottság a  genotípus. Az öröklött allélok lehetnek egyformák (homozigóta) és különbözőek (heterozigóta).  A tulajdonságok lehetnek dominánsak (ez az erősebb, ez érvényesül) és recesszívek (gyengébbek, rejtve maradnak).

A genetika alaptörvényeit Mendel fogalmazta meg. Megállapította, hogy heterozigóta egyedek keresztezésénél a fenotípust tekintve 3:1, genotípust tekintve pedig 1:2:1 arányban oszlanak meg az egyedek. Az első törvénye az uniformitás törvénye: Homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibridnemzedék (F1) valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát tekintve azonos lesz. A második törvény a hasadás törvénye volt. E szerint a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az első nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül megjelennek a második nemzedékben (F2). A harmadik törvénye a független öröklődés törvénye volt. E szerint az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is létrejöhetnek. Tehát az F2 nemzedék fenotípusa 9:3:3:1 arányban, genotípusa pedig szintén 1:2:1 arányban öröklődnek. Ilyen például egy fekete- tarka és egy fehér tehén keresztezése.

Létrejöhet még intermedier öröklődésmenet is, amit a nem teljesértékű domináns allél két fenotípus köztes formáját idézi elő. Ilyen például a fehér és a piros virág keresztezése. A kodominancia jelensége, ami az AB0 vércsoportnál mutatkozik meg, amiknek a létrejöttét két domináns és egy recesszív allélpár határozza meg. Tehát a két domináns allél találkozásakor mindkettő hatása érvényesül, és AB vércsoport jön létre. Van olyan eset is, amikor egy tulajdonság kialakításában egynél több allélpár vesz részt. Ilyen például a tyúkoknál a taraj formája. De lehet olyan is amikor egynél több tulajdonságot egy allélpár határoz meg. Pl.: a virág maghéjának színét, vagy a vörösvérsejtek alakját.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (4)

    Illetve, ha jól tudom, akkor a homozigóta egyed egy-egy tulajdonságra nézve azonos genotípusú, a heterozigóta pedig szintén egy-egy tulajdonságra nézve különböző genotípusú. Tehát nem a teljes kromoszómának megegyeznie a másikkal, csak az azokon lévő valamelyik tulajdonságot befolyásoló génpárnak kell azonosnak vagy különbözőnek lennie. Tehát, ha homozigóta az egyed, akkor az apai és anyai kromoszómán az adott génnek ugyanaz az allélja található, ha heterozigóta akkor a két kromoszómán két különböző allél található.

    Igen az előttem szólónak igaza van. Véletlenül fordítva írtad.

    A géneket nem a kromoszómák alkotják. A kromoszómákat alkotják a gének. A DNS génekből áll, mely egy fehérjére van rátekeredve. Ez a kromoszóma.


Ezt olvastad már?
Az emlősök bélcsatornájának részei és feladatai

Az ember bélcsatornája háromszakaszos. Előbéli szakasz: Az ember bélcsatornája hasonló...

Close