Középszint

• Magyar Nyelv és Irodalom Érettségi Feladatlap – megoldás
• Történelem Érettségi Feladatlap – megoldás
• Matematika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Angol Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Német Érettségi Feladatlap - MP3 – megoldás
• Biológia Érettségi Feladatlap – megoldás
• Fizika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Földrajz Érettségi Feladatlap – megoldás
• Informatika Érettségi Feladatlap – feladatok – megoldás – megoldott feladatok
• Pótló Informatika Érettségi Feladatlap – feladatok – megoldás -megoldott feladatok
• Kémia Érettségi Feladatlap – megoldás

Emelt szint

• Magyar Nyelv és Irodalom Érettségi Feladatlap – megoldás
• Történelem Érettségi Feladatlap – megoldás
• Matematika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Angol Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Német Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Biológia Érettségi Feladatlap – megoldás
• Fizika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Földrajz Érettségi Feladatlap – megoldás
• Informatika Érettségi Feladatlap – feladatok – megoldás – megoldott feladatok
• Kémia Érettségi Feladatlap – megoldás

2010. októberi érettségi írásbeli feladatok és javítási-értékelési útmutatók

Középszint

• Magyar Nyelv és Irodalom Érettségi Feladatlap – megoldás
• Történelem Érettségi Feladatlap – megoldás
• Matematika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Angol Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Német Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Biológia Érettségi Feladatlap – megoldás
• Fizika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Földrajz Érettségi Feladatlap – megoldás
• Informatika Érettségi Feladatlap – feladatok – megoldás – megoldott feladatok
• Kémia Érettségi Feladatlap – megoldás

Emelt szint

• Magyar Nyelv és Irodalom Érettségi Feladatlap – megoldás
• Történelem Érettségi Feladatlap – megoldás
• Matematika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Angol Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Német Érettségi Feladatlap – MP3 – megoldás
• Biológia Érettségi Feladatlap – megoldás
• Fizika Érettségi Feladatlap – megoldás
• Földrajz Érettségi Feladatlap – megoldás
• Informatika Érettségi Feladatlap – feladatok – megoldás – megoldott feladatok
• Kémia Érettségi Feladatlap – megoldás

• Feladatlap
• Javítási-értékelési útmutató

Emelt szintű

• Feladatlap
• Javítási-értékelési útmutató

• feladatlap
• megoldás
• hanganyag

Emelt szintű

• feladatlap
• megoldás
• hanganyag

• feladatlap
• megoldás

Emelt szintű

• feladatlap
• megoldás

A szó maga görög eredetű, latin jelentése az az eszköz, ami a mai radírnak felel meg. Értékesebbé tették vele a szöveget. Ma ugyanez.
A nyelvhasználat jellegzetes módja. Azt fejezi ki, hogy a szöveg nyelvi elemei milyen viszonyban vannak a kifejezendő tartalommal és milyen hatást gyakorolnak a hallgatóra vagy olvasóra. Valamely tartalmat különböző nyelvi formában fejezhetünk ki.
A stílus tehát mindig választás eredménye. Fontos, hogy a kiválasztott nyelvi elemeket hogyan rendezzük el.
A stílus a közlés gazdagítása többlettartalommal: – gondolati,
- érzelmi,
- hangulati többlet lehet.
Cél: A beszélő a szándékolt hatást tegye a hallgatóra.
Befolyásolja: – beszélő egyénisége,
- alkalmi szándéka,
- pillanatnyi lelkiállapota.
Stíluselem: Minden nyelvi elem, amely a közlést többlettartalommal képes ellátni.
Stílusérték: valamely nyelvi elem sajátos jelentéstöbbletét stílusértéknek nevezzük. Alapja a megszokott használattól való eltérés.
- állandósult: mindig érvényesül,
- alkalmi: csak az adott szövegkörnyezetben érvényesül.
Stílusértékük nem csak az egyes szavaknak lehet, hanem minden nyelvi elemnek (pl. -ve,-ve/-ván,-vén).
A stílus expresszivitása függ:
- a másodlagos jelentés intenzitásától,
- attól, hogy mennyire közvetíti a beszélő érzelmeit és mennyire hat a befogadó érzelmeire.
Az expresszivitás növelését összefoglalóan erősítésnek nevezzük. Változatai:
- nagyítás, túlzás,
- gúnyos kicsinyítés,
- kedveskedő kicsinyítés.
Az erősítés nyelvi eszközei:
Zenei eszközök:
- kifejező hangváltozások,
- nagyobb szünet,
- tempó.
A rokon értelmű kifejezések közül expresszív érzelmi tartalmú szavak választása:
- archaizmus,
- neologizmus,
- idegen szó,
- szakszavak, szakkifejezések,
- szókép,
- szólás,
- rokon és ellentétes értelmű szavak.
Magasabb szintű nyelvi elemek:
Főleg ismétlések: – egyszerű,
- halmozás,
- felsorolás,
- fokozás,
- szerkezetek ismétlése.

Jelölő és jelölt kapcsolata:
– motivált:
– hasonlóság (pl. a közlekedési lámpában az emberalak),
– nem hasonlít, de kapcsolatban, érintkezésben áll a valósággal (pl. a közlekedési lámpában a nyíl),
– motiválatlan:
– csak tásadalmi megállapodás. (pl. a közlekedési lámpák színei).

A jelek kialakulása és működése összefügg az emberrel és a társadalommal. A társadalom és az emberi gondolkodásmód változásával együtt jár a jelek, jelrendszerek változása is.

A nyelv:
– a legegyetemesebb jelrendszer,
– összetettsége miatt leginkább alkalmas a valóság ábrázolására,
– általában minden ember ismeri,
– a társadalom alkotása, de minden egyén másképp használja, alapja az egyén beszédének.
A beszéd a nyelvi jelek és szabályok alkalmazása a közlésfolyamat során.

NYELVI RENDSZER:
– változtatható, növelhető jelkészlet,
– a jelek használatának módját meghatározó szabályok.

A beszélt nyelv hangokból épül fel. A hangoknak nincs önálló jelentésük, csak jelentésmegkülönböztető szerepük.
A nyelvi jelrendszer legkisebb, érzékelhető hangtestből álló és önálló jelentéssel rendelkező elemeit elemi jeleknek, morfémáknak nevezzük.
A morfémákból szószerkezeteket, szintagmákat állítunk össze, amik a beszéd nagyobb egységeit alkotják. A morfémákat csoportokba soroljuk.

A jelentés rétegzettsége: a nyelvi jel alapjelentésén kívül a jelentéshez másodlagos jelentés társul, amit befolyásol stílusárnyalatuk, nyelvrétegbeli hovatartozásuk.

Gazdaságosság és pontosság:
– A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztató gondolkozáson alapszik, minden nyelvi jel a nem a valóság egyedi darabjára vonatkozik, hanem jelenségek, tárgyak egy csoportjára.
– A nyelvi jelek változatos összekapcsolásával az általános jelek segítségével a valóság bármely konkrét részletét ábrázolni tudjuk.
Ezek segítségével megvalósítható a pontos ábrázolás anélkül, hogy túl sok nyelvi jelet kellene megtanulnunk.

2 nyelvvizsgálati módszer létezik:
-szinkron ( szün = együtt, kronosz = idő )
-diakron ( dia = át, kronosz = idő )

A Földön kb. 3000 féle nyelv létezik, ezek nyelvcsaládokra vezethetők vissza, és vannak alapnyelvek.

A 3 európai nyelvcsalád:
-uráli (pl. magyar)
-indo-európai (pl. angol, francia, német)
-altaji (pl. török)

A magyar nyelv történetének korszakai

I.Előmagyar kor

A magyar nyelv külön élete előtti korszak , mikor még Ø váltunk el nyelvrokonainktól

1. uráli alapnyelv kora: i.e.4. évezredig tart
ekkor az őshaza: Káma & Vjatka folyó közötti terület
( szavak ebből az időből : hal, íj,  halászó – vadászó élet miatt)
2. finnugor alapnyelv kora i.e. 2. évezredig
3. ugor alapnyelv kora i. e. 2000 – 1000

II.Ősmagyar kor

Ekkorra már elszakadtunk nyelvrokonainktól.
De még Ø írásos nyelvemlékek
1.uráli őshaza kora i. sz. 5. sz. közepéig
2.vándorlások kora 895-96 ig.

III.nyelvemlékes kor

1.ómagyar kor 1526-ig (Mohácsi vész)
2.középmagyar kor 1772-ig (Bessenyei Gy.: Ágis tragédiája felvilágosodás kezdete)
3.újmagyar kor 1918/20 ig (OMM fölbomlása)
4.mai magyar nyelv kora (ma is tart)

Bizonyítékok a rokonságra

-összehasonlító nyelvtudomány
nyelvemlékeket hasonlítja össze.
Az azonos helyzetben álló hangok azonos módon változnak meg. (pl. a finn szavakban a szó eleji “k” a magyarban szó eleji “h” lesz)
nyelvtani rendszer hasonlósága (pl. birtokos személyjelek)

2 nyelvvizsgálati módszar létezik:
-szinkron ( szün = együtt, kronosz = idő )
-diakron ( dia = át, kronosz = idő )

A Földön kb. 3000 féle nyelv létezik, ezek nyelvcsaládokra vezethetők vissza, és vannak alapnyelvek.

A 3 európai nyelvcsalád:
-uráli (pl. magyar)
-indo-európai (pl. angol, francia, német)
-altaji (pl. török)

A magyar nyelv történetének korszakai

I.Előmagyar kor

A magyar nyelv külön élete előtti korszak , mikor még Ø váltunk el nyelvrokonainktól

1. uráli alapnyelv kora: i.e.4. évezredig tart
ekkor az őshaza: Káma & Vjatka folyó közötti terület
( szavak ebből az időből : hal, íj,  halászó – vadászó élet miatt)
2. finnugor alapnyelv kora i.e. 2. évezredig
3. ugor alapnyelv kora i. e. 2000 – 1000

II.Ősmagyar kor

Ekkorra már elszakadtunk nyelvrokonainktól.
De még Ø írásos nyelvemlékek
1.uráli őshaza kora i. sz. 5. sz. közepéig
2.vándorlások kora 895-96 ig.

III.nyelvemlékes kor

1.ómagyar kor 1526-ig (Mohácsi vész)
2.középmagyar kor 1772-ig (Bessenyei Gy.: Ágis tragédiája felvilágosodás kezdete)
3.újmagyar kor 1918/20 ig (OMM fölbomlása)
4.mai magyar nyelv kora (ma is tart)

Bizonyítékok a rokonságra

-összehasonlító nyelvtudomány
nyelvemlékeket hasonlítja össze.
Az azonos helyzetben álló hangok azonos módon változnak meg. (pl. a finn szavakban a szó eleji “k” a magyarban szó eleji “h” lesz)
nyelvtani rendszer hasonlósága (pl. birtokos személyjelek)

A szöveg fogalma
-a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége
-a kommunikációs folyamatban az üzenet hordozója
-elemi részeit szövegkohézió tartja össze
-egységeit megszerkesztettség és beszerkesztettség jellemzi
-megszerkesztettség: a nyelvtan szabályainak megfelelő megalkotás
-beszerkesztettség: logikai kapcsolatok szerinti elhelyezés a szövegben

A szöveg mondatait, nagyobb egységeit kapcsoló elemek kötik össze. Ezeket csoportosítva
-grammatikai
-jelentésbeli
kapcsolóelemekről beszélünk.
Grammatikai: kötőszók, mutatószók (névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igei személyrag, birtokos személyjel).
Jelentésbeli: pl.: a szinonímák.
Az egyes részek, elemek szoros összetartozását, egybeszövődését nevezzük kohéziónak. A mondatok sorozatát akkor tekinthetjük szövegnek, ha a részek szerves rendszert alkotnak benne, és együttesükben megvan a szövegszerűség legnagyobb követelménye: a tartalom egysége, előrehaladás és lezártság. A szöveg egységének megteremtésében, vagyis a szövegkohézió létrehozásában a lineárisan – tehát a szövegben való folyamatos előrehaladással – megragadható tényezők mellett szerepük van a szövegegészre utaló sajátosságoknak is. A szöveg a teljesség és lezártság érzését kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg, a kisebb elemek összefüggését jelenti. Ez elsősorban grammatikai kapcsolat. Kapcsolóelemei: kötőszó, névelő, utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel, igei személyragokkal. Katafora: előreutalás, az érdeklődést lehet vele felkelteni az első sorban vagy a címben. Anafora: visszautalás, idézeteknél. Deixis: rámutatás. Globális kohézió a szöveg tartalmi, jelentésbeli egységét biztosítja. A szöveg egy meghatározható dologról, valóságelemről szól, ezt a valóságelemet sokféle nyelvi formában jeleníti meg. A globális kohéziót az ismétlések tartják fenn. Fajtái: szószerinti, szinonímával, párhuzam, ellentét, tematikus szavak. Izotópia: azonos vagy rokon értelmű szavak láncolata. A grammatikai és globális kohézió együtt hat, de arányuk és jelentőségük nem azonos; a kisebb egységeket grammatikai, a nagyobbakat lineáris kohézió tartja össze. A cím nem a szöveg része, hanem rámutat a szöveg egészére; lehet megnevező vagy mondatszerű. A szöveg minden szintjén hatnak a grammatikai kapcsolóelemek és a jelentésbeliek is. Arányuk és jelentőségük az egyes szinteken azonban nem azonos. A szöveg egy mondatán belül, vagy két egymást követő, egymással összefüggő helyzetben lévő mondat kapcsolatában általában erősebb a grammatikai elemek kapcsoló szerepe, a szöveg egészében és nagyobb egységeiben vagy ezek között megnő a jelentésbeli összetartó erők súlya.

A nyelv gondolataink, érzelmeink, akaratunk kifejezésének eszköze. Tehát ismereteink legfőbb forrása, további fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az ember a múltból átörökíti azokat az ismereteket, amelyeket elődeink tudtak. A nyelv is hosszú fejlődés eredménye, ma is fejlődik, változik. E fejlődést a nyelv belső törvényei szabályozzák. A nyelv fejlődése az egyén életében is végbemegy. Az anyanyelv, amit a gyermek anyjától tanul. Ezt tudjuk legjobban, ezen gondolkodunk, ezt használjuk legszívesebben. Végigkíséri használóját élete során. Igényes használata nemzeti létünk feltétele. A nyelv mint eszköz az egész társadalom tulajdona. Ezt a közös tulajdont az egyes ember egyéni módon használja fel. A beszéd tehát egyéni jellegű.

Közlésfolyamat
-bármely jelrendszer emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása
-információ: egyoldalú tájékoztatás
-a közlésfolyamat mozgásba lendíti az információt két fél között

A közlésfolyamat funkciói
-nem elszigetelten, hanem keveredve jelennek meg
-az arány alapján lehet eldönteni, hogy melyik domináns

Alapfunkciók
-tájékoztató (referenciális): vélemény-, gondolatközlés a valóságról, ill. egyéb dolgokról
-kifejező (expresszív): belső tartalom, általában érzelem kifejezése
-jellegzetes forma: E/1 „én-líra”, vallomások
-felhívó (konatív): hallgató befolyásolását szolgáló törekvés
-általában E/2, magázás, jellemző a felszólító mód és a megszólítás

Kiegészítő funkciók
-kapcsolatfenntartó (fatikus): befogadás megkönnyítése, felek viszonyának tisztázása
-gyakori a közlésfolyamat elején és végén
-pl. köszönő formulák, szokásos kérdések, közhelyek
-értelmező (metanyelvi): nyelvi megformálásra feltett kérdések
-esztétikai (poétai, művészi): a nyelvi megformáltságra irányítja a figyelmet – pl. szépirodalom
-fontos szerephez jut az üzenet nyelve; közlés gazdagítása

A közlésfolyamat tényezői
-beszélő (adó) közölni akar valamit; gondolatait megformálja és kódolja
-hallgató (címzett) befogadja az üzenetet – észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat
-a közlésfolyamat alkotó folyamat mindkét fél részéről
-alapkövetelmény: mindkét fél által ismert kódrendszer (nyelv), a valóság egy közös része
-csatorna: a kapcsolattartás közege, pl. hanghullámokat közvetítő levegő, telefon, fax, e-mail
-beszédhelyzet: kommunikáció során a beszélők között kialakuló aktuális viszonyok
-üzenet: a kommunikáció tárgya; a kódolt (elmondott), majd dekódolt (megértett) információ

A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközei

Gesztusnyelv
-mondanivalót kísérő külső jelenségek: gesztikuláció, mimika, testtartás
-lehet ösztönös (pl. nevetés) vagy tanult (pl. fejrázás)
-meghatározzák a társadalmi szokások és a beszédhelyzet
-szerepe
-hallgató tájékoztatása a beszélő érzelmi állapotáról
-szavak, mondatok hatásának felerősítése vagy gyengítése
-megkérdőjelezheti a megnyilatkozás őszinteségét
-szavak helyettesítése, további üzenet küldése

Mi a jel?
A jel érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapasztalható) jelenség, mely egy másik önmagán túli jelenségre utal.
Minden jel két részből áll:
•Jelölő: amit érzékelünk
•Jelölt: az a tartalom, amelyet a jel felidéz

A jelek közös tulajdonságai
•Érzékszerveinkkel felfogható
•Önmaguknál többet jelentenek
•Általánosító szerepük van
•Adott közösség minden tagja elismeri
•Jelrendszer tagja
•Szerepét az emberi érintkezésben tölti be

Jelölő és a jelölt viszonya
•Hasonlóságon alapuló= ikon (pl: közlekedési lámpa)
•Érintkezésen alapuló = index: jelölő és a jelölt között ok-okozati, térbeli, vagy időbeli kapcsolat van (pl: integetés)
•Társadalmi megállapodáson alapuló= szimbólum (pl: galamb-béke)

A nyelv, mint jelrendszer
•Számos jelrendszer létezik
•Legegyetemesebb jelrendszer a nyelv
•Társadalmi jelenség, mert a társadalom hozza létre és a társadalom nem létezhet nyelv nélkül
•A nyelv jelek sokaságából és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll

A nyelv rendszerjellege
Nyelvi jelek egységei:
•Szóelemek
•Szavak
•Szintagmák
•Mondat szöveg
Szavak, szóelemek tovább bonthatók fonémákra = jelentés megkülönböztető szerepű hangokra, ezek már nem nyelvi jelek, csak jelelemek, mivel nem rendelkeznek önálló jelentéssel

Összefoglalás:
A nyelv a kollektív tudatban létezik az egyes embertől függetlenül. A jelelemek és a jelek egymásra épülnek, hierarchikus struktúrát alkotnak. A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje.
Nyelvtan= grammatika: az egyes szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.