Az atomok ionjai elektromos és mágneses mezővel kölcsönhatásba lépnek. E mezőkön áthaladva eltérülnek az eredeti mozgásirányuktól. Az eltérülés mértékéből kiszámíthatjuk az ion tömegét. Az ion így mért tömegéből levonva az elektronok tömegét, megkapjuk az atommag tömegét. A q töltésű m tömegű ion U gyorsító feszültségen áthaladva v sebességre tesz szert: qU=mv2/2. A v sebességű ionokat homogén mágneses mezőbe vezetik, az indukcióvonalakra merőleges síkban. Ekkor az ionok a Lorentz-erő hatására R sugarú körpályán állnak.

Newton második törvénye: “A mozgás megváltozása arányos a hatóerővel, és azon egyenes irányában történik, amely irányban az erő hat.” Ebből a következő képlet olvasható ki: az erő egyenesen arányos a gyorsulással. Fontos összefüggés: az erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával. Ez azt jelenti, hogy az erő mértékegysége kg m/s a négyzeten. Vagyis 1 N nagyságú az az erő, mely az 1 kg tömegű testet 1 méter/szekundum-négyzet gyorsulásra kényszeríti.

Newton harmadik törvénye – A hatás-ellenhatás törvénye: “A hatással mindig ellentétes és egyenlő nagy az ellenhatás, vagy két test egymásra való hatása mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú.” Ennek magyarázata: Ha egy A testre egy B test erőt fejt ki, akkor az A test is erőt gyakorol a B testre, mégpedig ugyanolyan nagyságút de ellentétes irányút. A mindennapi életből is tudunk példákat meríteni a két fontos törvényre. Newton első törvényére: a kerékpárt állandóan hajtanunk kell, mert különben megáll. A harmadikra: a csillár lefelé húzza a mennyezetet, de a mennyezet is húzza fölfelé a csillárt.

Atommagok energiafelszabadulással járó egyesülése. Könnyű atommagok igen nagy hőmérsékleten nehezebb magokká egyesülhetnek. Az egyesüléskor keletkezett mag tömege kisebb az egyesülő magok tömegének összegénél. Az így fellépő tömegkülönbségnek megfelelő energia a keletkező új részek mozgási energiájává alakul át. Az elemek atomjai több millió fokos hőmérsékleten sokszorosan ionizált atommagokká és elektronokká bomlanak szét (plazmaállapot). A nagy hőmérséklet következtében a plazmát alkotó atommagok között az ütközések igen gyakoriakká válnak, s a magok sebessége is megnövekszik. Ez lehetővé teszi, hogy egyes magok a közöttük ható elektromos taszító erőt legyőzve elég nagy valószínűséggel egyesüljenek. A magfúzió sebessége adott hőmérséklet és nyomás mellett az egyesülő magok anyagi minőségétől függ.

A mozgás jellemzésére a következő mennyiségeket használjuk:

• körpálya sugara: r [m]
• periódusidő, egy körülfordulás ideje: T [s] (Egyenletes körmozgásról beszélünk, ha a körülfordulás mindig ugyanannyi ideig tart, azaz a periódusidő állandó.)
• fordulatszám: n [1/s] (fontos összefüggés: n=1/T)
• kerületi sebesség: v [m/s] (v=2r?n)
• szögelfordulás
• szögsebesség
• szöggyorsulás: ugyanígy létezik kerületi gyorsulás is, amely a kerületi sebesség változásának és a változáshoz szükséges időnek a hányadosa

2H, a deuteron egy protonból és egy neutronból összeállt atommag. A 2He, azaz két proton már nem marad egyedül. A protonok között fellépő elektromos taszítás és a szűk tartományra bezárt protonok mozgása fölött nem képes úrrá lenni a két proton nukleáris kölcsönhatása. 2He atommag nem létezik. A 3H, 3He, 4He atommagok léteznek. Egy-egy nukleon mind több másik nukleon erős vonzását érzi: rohamosan mélyül az egy nukleonra jutó kölcsönhatási energia. Mégis, a 2 protont és 3 neutront tartalmazó 5He izotóp, vagy a 3 protont és 2 neutront tartalmazó 5Li izotóp nem létezik a természetben.

Hullámmozgás eltérése az egyenes vonalú terjedéstől valamilyen útjában lévő akadály következtében.

I. Naprendszerünk minden bolygója ellipszis pályán mozog a nap körül, melynek egyik fókuszában a Nap áll.

II. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol.

III. Egy bolygó keringési idejének négyzete egyenesen arányos az ellipszis fél-nagy- tengelyének köbével. T12/T22 = a13/a23 = 4Å›2/f*Mnap (állandó)

Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy új fogalmat: ahol a pillanatnyi sebesség az idő múlásával egyenletesen nő: a változás gyorsaságát, a sebességnövekedés mértékét nevezzük gyorsulásnak. Jele a (latin acceleritas). Mértékegysége m/s a négyzeten. A gyorsulás is vektormennyiség.

Ilyenkor érdekes kiszámolni a mozgás átlagsebességét: vagyis azt a sebességet, amellyel a test egyenletesen mozogva az adott idő alatt tenné meg az adott utat.

E mozgás s-t grafikonja “fél-parabola”, v-t grafikonja középpontból induló ferde egyenes, a-t grafikonja az x tengellyel párhuzamos egyenes. Fontos összefüggések az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgáshoz: a gyorsulás időegység alatti sebességváltozás, az utat pedig úgy kapom meg, ha összeszorzom a gyorsulás mértékének felét az idő négyzetével.

Ennél mozgásnál szólni kell még a szabadesésről. Légüres térben a szabadon eső test gyorsulása független az eső test anyagi minőségétől és alakjától. A szabadon eső test gyorsulását a helyett g-vel jelöljük, mint speciális gyorsulást. Ennek értéke 9,81 m/s a négyzeten. Az összefüggések ugyanolyanok, mint az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgásnál.

A jelentésváltozások legfőbb fajtái:

–a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk whore (húr), lábas, fal
–belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár
–metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje
–jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat * farkas, szarvas állat * szarvas, sült hús * sült, pörkölt hús * pörkölt, tokaji bor * tokaji, menny dörög * dörög, földet szánt * szánt
–metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli.
–absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés ((kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télen-nyáron’))
–jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbis-glóbus
–hangulat, stílusérték megváltozása – agyafúrt – régen ‘őrült’
Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ‘sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper