• az 1867-es kiegyezést követően kialakul a modern Mo. gazdasági és társadalmi alapja és létrejön az a dualista rendszerű OMM, amely tkp. egy olyan fejlődést fog produkálni, ami az akkori Mo.-t Nyugathoz közelíti, Mo. felzárkózik a világ rendjéhez, mint ahogyan kb. a 15. sz.-ban oda tartozhatott

2. Út a kiegyezéshez

• 1849.-ben, a szab.harc leverése után, a rövid Haynau-féle rémuralom után az 1850-es évek a neoabszolutizmus korszaka → Bach-korszak → centralizált abszolutisztikus hatalomban gondolkodik Bécs → válságba torkollik, F.J. leváltja Bachot
• a reformkor tevékeny államférfijai mind bitófára, börtönbe vagy emigrációba kerültek → az emberek néma hallgatásba burkolóztak → passzív ellenállás → élén Deákkal
• a jobbágyfelszabadítás végére pontot tesznek
• megkezdődik a tőke felhalmozása
• gazd. fejlődés mellett a nemzetté válás negatívumai jelennek meg (Haza és Haladás → nemzetté válás és polgárosodás a reformkortól kezdve → 1848: inkább a haladás → ’50-es évek a polgári átalakulást véglegesíti de a nemzeti kérdést nem oldja meg → ez majd 1867-ben)
• ellenállás Mo.-n és az emigrációban → Deák és Kossuth
• 1859: É-Itáliában vereséget szenvednek a HB csapatai → Ferenc József megpróbál alternatívát kínálni:
  • 1860: októberi Diploma: visszaállította az ország és tartománygyűléseket, de a birodalmi tanács hatásköre érvényesült pénz-, vám-, kereskedelem- és adóügyben; visszaállították a magyar kancelláriát
  • 1861: februári pátens: centralista elképzelés – az egyes tartományok külön egységet képeztek, vezetőit Bécs nevezte ki; a birodalmi tanács a parlament szerepét töltötte volna be → összbirodalmi parlament
  • → mindkettő előrelépés, mert az absz.-t felváltaná egy alkotmányos helyzet, de ezek oktroyal alkotmányok: F. J. maga egyedül hozta ezt a tervezetet → a magyarság nem fogadja el → kisebbségbe kerülnének a birodalom arányai szerint
  • 1861: F.J. országgyűlést hív össze és képviselőválasztást ír ki
    • Deákék feliratban kérték volna a ’48-as törvényes alap helyreállítását → Felirati Párt
    • Teleki László + Tisza Kálmánék határozatban kívánták véleményüket a törvénytelen királlyal tudatni → Határozati Párt
    • Teleki öngyilkos lesz (nem bírta a stresszt), Deákék 3 szavazattal nyernek, de F.J. a felirat átvételét is megtagadja
    • az ogy.-t katonai parancs oszlatja fel augusztusban

• a magyarok nem engednek ’48-ból → nem tisztázott bizonyos kérdéseket, pl. az Ausztriával való viszonyt → perszonálunió vagy ennél több?
• 1861-65: átmeneti állapot → provizórium, Schmerling
  • Deák: passzív ellenállás: a kivárás politikája → elérte a célját, mert Ausztria számára egyre fontosabbá vált a belső rend megszilárdítása

• 1865: Deák húsvéti cikke → „készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállásának biztosításával összhangba hozni”+ kell hogy legyen közös ügyünk → tkp. enged ’48-ból
• F.J. készséggel fogadta a lehetőséget, leváltotta Schmerlinget, ’65. dec.: ogy., utána megkezdődött a kiegyezési tárgyalássorozat
• a külpolitikai események felgyorsították az egyezkedést – 1866: Königgrätz: porosz győzelem

3. A kiegyezés

• 1867. május 22.: összeül a bécsi Reichsrat (17 tartománygyűlés képviselőjével)
• május végén a magyar képviselőház is elfogadta a törvényjavaslatot → jún. 8-án Budán a Mátyás-templomban megkoronázzák F.J.-et
• jún. 12-én mint törvényes magyar király szentesítette a kiegyezési törvényeket
• létrejön egy dualista állam, az OMM, két fővárossal: Bécs + Bp. → alkotmányos monarchia
• két egyenrangú fél megegyezése
• belső ügyeket tekintve teljesen önálló a két állam
• magyar király Bécsben, felelős magyar kormány Pesten → Andrássy Gyula magyar min.e.
• a két államot F.J. személye kötötte össze: perszonálunió
• közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy → közös miniszterek
• 1526 óta mindig az adott viszonyok szerit alakuló kérdés volt a magyar nemzet függetlensége a birodalmon belül
• a reformkorban kialakul a polgári nemzet fogalma → mki polgár lesz → jobban realizálódnak a határok: magyar nemzet és a bir. határai (két szélsőség: a szab.harc alatti olmützi alk. → Bécs tartományként kezel mo.-i területeket → a magyarság különállása eltűnik; függetlenségi nyilatkozat: Mo. önálló államként jelenik meg)
• a magyarságnak és a magyar politikának nagy sikere volt! egyenrangú félként ilyen értelemben még soha nem alkottuk a bir. részét
• megszületik az 1868-as kiegyezés a horvátokkal, majd nemzetiségi tv. is születik
• 47+48=67
• mindkét fél engedményéből születik → Bécs engedett a 48 előtti felállásból: Mo. polgári értelemben vett végrehajtó hatalma és kormánya jön létre; magyarok: össze kell hangolni a külügyet stb.-t

4. Értékelés

• a két legerősebb nemzetiség megegyezése
• mindkét fél szükségszerűnek tartotta
• Deák: a kiegyezést tető alá tolja:
  • Mo. 1526 óta soha nem bírt ekkora önrendelkezéssel
  • ’48-ban siker lett volna ez az eredmény
  • a birodalmat támogatva Mo. esélyeit is növeljük
  • herderi jóslat (germán+szláv között=halál  → kell egy nagyobb bir.)

• 1849: az európai nagyhatalmak nem támogatják Mo. függetlenségét
• a HB stabilizáló tényező Közép-Európában (Anglia és Fr.o. szerint is)
• Kossuth Kasszandra-levele:
  • túl messzire ment, sokat adott fel
  • úgy vélte, hogy ebben a kétfrontos küzdelemben (Bécs + nemzetiségekkel szemben) valakivel kezet kell fogni – és mivel a nemzetállamok folyamában vagyunk, ezért
  • → egy olyan dunai konföderációban kellene gondolkodni ahol a Duna menti népekkel együtt szövetségi államot lehet létrehozni
  • a nemzeti önrendelkezést, megbékélést hangsúlyozta

• létrejött egy modern értelemben vett állam, ahol időzített bombaként ketyegett a nemzetiségi kérdés
  Mo. a jogállamiság keretei közé tér vissza

Hungary is located in the-temperate zone
-true temperate belt
-moderately continental region
-wet continental climate

Wet continental climate /ordinary data/:
-there are 4 seasons: cold winter, spring, warm summer, autumn
-annual mean temperature:
-annual mean temperature fluctuation:
-annual mean precipitation: 500-800 mm
-vegetation: oak forest
-soil: brown forest soil
-droughts are frequent in July and August


Hungarian climate is influenced by:
-distance from the ocean
-basin characteristic
- the cyclones and anticyclones, which are formed above:
1. -the Atlantic Ocean
2. -Eastern Europe
3. -the Mediterranean Sea

Duration of sunshine: – South Duna-Tisza köze: 2100 hours/year
-near the western border: 1700-1800 h/y

Temperature:-annual mean temperature:
-annual mean temperature fluctuation:
-the highest temperature is on the South-East part of the country

Wind:
-on the western side of the Tisza and on Transdanubia : north-western winds
-on the eastern side of the Tisza: north-eastern winds
-Danube-Tisza Interflow: north winds
- Northern Mountains: chaotic winds

Precipitation: -annual mean precipitation: 500-900 mm
-the difference among the monthly mean precipitations can be extremely large
-most of the precipitation fell-in the end of the spring
-in the beginning of the summer

A Magyar Köztársaság területe 93.033 km.
Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.
Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki.
Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi – Adriai – tengertől 200 km-re fekszik.
Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt.

Világgazdasághoz való kapcsolódásunk szempontjából igen kedvező, hogy a világkereskedelem egyik legjelentősebb pólusához, az Európai Közösséghez közeli a földrajzi fekvésünk.
Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország.
Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak – a szomszédos országokban – a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez.

Abszolút földrajzi helyzetünk egyik – ha nem a legfontosabb – meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például:

• domborzat: csekély szintkülönbségek
• éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek
• természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők
• vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők
• ásványkincsek: viszonylagos szegénység
• gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága
• közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.

Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása
A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál.

A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek – Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt.

A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya).

A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek.
A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.

Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sjátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították.

A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.

A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon-tenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).

A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros-köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség).
A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl. a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel.

Magyarország sajátos domborzatának jellemzői
A mai felszín kialakulása hosszú, soktényezős folyamat. Évmilliók során a jelen pillanatig a belső erők (kőzetlemezek mozgása, gravitáció, vetődés, vulkanizmus) és a külső erők (szél, csapadék és folyóvíz, jég, hőingás) egymásra hatása irányította a domborzat fejlődését.

Az emberi átalakító tevékenység csak pár száz éve jelentős tényező, de annál erősebb, intenzívebb hatású a táj átalakulására. Utak, települések, bányák, meddőhányók, gátak, mocsárlecsapolások, halastavak …. változtatják környezetünket.
A hazai domborzat legalapvetőbb jellemvonása a gyenge függőleges tagoltság. Ebből következik, hogy uralkodó domborzati formánk a síkság, vagyis az alföldek túlsúlya, az 1000 méternél magasabb hegységek hiánya jellemző.
A kismértékű abszolút szintkülönbség mellett a hazai felszín három térszintbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

Alföldek: síkságok, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert (tszf. 0-200 méterig terjednek). Döntően üledékgyűjtő medencék feltöltődésével keletkeztek. Elsősorban a folyók, kisebb területeken a szél akkumulálta a hordalékot. Ritkán (Marcal-medence) magasabb térszín lehordásával (lepusztulásával) jöttek létre. Az Alföld és a Kisalföld területei tartoznak ide.

Dombságok: Átlagos tengerszint feletti magasságuk 200-500 méter közé esik. (Szigorúan véve ide tartozik néhány hegységünk, köztük a Villányi-, Velencei-hegység és a Vértes.) Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával, ill. alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkeztek. Hazánkban önálló egységként (pl. Dunántúli-dombság), vagy hegységek pereméhez kapcsolódva (Bakony-alja) lelhetők fel. Felszínükön főleg pannon tengeri üledék, ill. negyedkori lösz, kavics, Belső-Somogyban nagyrészt homok található. Minél magasabban helyezkedik el a környezetéhez képest a dombvidék, felszíne annál tagoltabb (Hegyhát, Zselic, Göcsej). A Mezőföld, a Tolnai-dombság és Belső-Somogy területén a folyóvízi erózió kisebb mértékű, a formák lankásabbak, szelídebbek.

Középhegységek: Magasságuk tengerszint felett 500-1500 méterig terjedhet, hazánkban a legmagasabb pont 1014 méter (Kékes-tető). Középhegységeink építőanyaga ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Kiemelkedésük óta pusztuló felszínüket ma főleg a folyóvízi erózió alakítja, mély völgyeket hozva létre. Ide tartoznak az Alpokalja hegységei, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tagjai, valamint a Mecsek.
A három térszint (alföldek, dombságok, középhegységek) egymáshoz viszonyított területe igen aránytalan. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tszf. 500 méternél magasabb térség.

Magyarország vízrajza

Felszín alatti vizeink
A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből gazdagnak mondhatjuk magunkat.
A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak.
A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek.
Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus grádiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 fok C növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 fok C-al a belső hőmérséklet.

Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 fokos is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 fokos tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a szénhidrogén-kutatások útját követi. Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője.
A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó).

Felszíni vizek
Folyóvizek

Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést.

Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag “egyenes” folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbpart mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről érkeznek.

A Tisza a “legmagyarabb” folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, “megszelídül”, kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó. Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros.
Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók.

Állóvizek

Állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km2), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban asszimetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot – a Kis-Balaton szűrő szerepét – próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes.

A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.

A Fertő-tó méginkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság
Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2˛ jut hazánk területére.
Több “apró”, szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó).
A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó.
Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.

Magyarország éghajlatának főbb jellemzői
Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön)hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes.
Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra). Az évi középhőmérséklet 10C körüli, a januári -1,7C, a júliusi +20,5C.

Az évi átlagos csapadék 580 mm, az ország nyugati felén 600-800, keleten 500-600 mm. Jellegzetes a tavaszvégi-nyáreleji fő csapadékmaximum (60-110 mm/hó) és az őszi – második – csapadékmaximum (50-80 mm/hó).
A havas napok száma átlagosan 15-30, a november-márciusi időszakban. A hóval borítottság a síksági és dombvidéken 25-30 nap, 50-100 nap a középhegységekben, de hótakarómentes tél is előfordul.

A napsütéses órák átlaga 1700-2100/év. Maximumot a Duna-Tisza közén, minimumot az ország nyugati részén mutat.
Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. A szélsebesség átlagos évi középértékének felső határa 3,5 m/s (közepes szélerősség). A defláció (szélerózió) elsősorban a homok és lösz borította Duna-Tisza közi, nyírségi és nyugat-somogyi területeket pusztítja.

A helyi éghajlatot (mezo- és mikroklíma) a domborzat, a talaj, a természetes növénytakaró, a mezőgazdasági termelés és az emberi tevékenység (fásítás, öntözés, légszennyezés stb.) együttes hatásai módosítják.

Regions

- Alföld, the Great Hungarian Plain

- Transdanubia:

-         Western Hungary (Kisalföld, the Little Hungarian Plain )

-         Southern Transdanubia

-         Central Transdanubia and Lake Balaton

- Northern Hungary

On the north Hungary is bordered by the Czech and Slovak Republic, on the north-east by the Ukraine, on the east Romania, on the south by Serbia, Croatia and Slovenia while on the west the country borders on Austria. The official language of Hungary is Hungarian, but quite a few other languages are spoken as native languages by the several ethnic minorities living near the country’s borders. These are German and the Slavonic language spoken in the countries around us.

• The Hungarian Republic was proclaimed on (the) 23^rd (of) October, (in) 1989. Soon afterwards the ruling (then the only) party split up and new parties were formed. In the parliamentary elections held in March and April 1990, six parties received enough votes to be represented in Parliament. The president of the most successful party, the Hungarian Democratic Forum (MDF) formed a coalition government in May 1990. This meant the end of a forty-year-long totalitarian system in Hungary and pullout of the Soviet troops. People began to feel free as they realised that their minds were no longer manipulated centrally and they were allowed to join any political party or movement they sympathised with.

There are 4 parties in the Hungarian Parliament. The MDF (see above) and the Young Democratic Federation belong to the opposition. The Hungarian Socialist Party and the Alliance of Free Democrats have been making up the government since the last election. The supreme power is vested in the Parliament whose members are elected for four years. Since Hungary became a parliamentary democracy, the Parliament has been in session almost continually, MPs work there, sometimes more days a week. There are constant debates and heated discussions whenever the government is trying to push a bill through, unlike a few years ago when everything was accepted by a unanimous vote.

• Tourism also plays an important role in our economy as millions of tourists come to Hungary from year to year. I think one reason for so many tourists coming to our country is the hospitality of the Hungarians. Besides, the Carpathian Basin is at cross-roads for the traveller from north to south, from east to west. Hungary also has various tourist attractions. Visitors can enjoy the wonderful sights of Budapest, relax on one of the numerous beaches of Lake Balaton, go and see the lovely Hungarian villages where traditions of folk art are preserved and treasured or visit some of the smaller but beautiful towns like Veszprém, Kőszeg, Eger or Szentendre. The can go for outings to the romantic ‘Puszta’, the Great Hungarian Plain, where they can see the famous Hungarian stud farms. Hungary has a lively cultural life. The most popular cultural events attended by a lot of tourists seem to be the open-air summer festivals held in different towns, such as the Szeged Open-air Festival, the Sopron Festival Weeks, the Szentendre Summer or the Veszprém Castle Concerts while in spring the greatest event is the Budapest Spring Festival. Apart from festivals, the Opera House, concert halls, open-air theatres and museums are also visited by a lot of tourists who are genuinely interested in the cultural life of the country.
• To introduce Budapest to a tourist from abroad I would tell him some historical and geographical data about the Hungarian capital: 2000 years ago the Romans called this settlement Aquincum that is ‘the city of waters’ because there were and still there are a lot of hot water springs and medicinal baths in this region. Real urbanisation began in the fifteenth century when under the rule of Sigismund of Luxemburg the royal castle on the Buda hills was built. The later centuries, especially the nineteenth century saw the flourishing of Pest lying on the other side of the River Danube. Today Budapest is a busy metropolis with a population of 2 million people. The city is extremely rich in historical and cultural monuments, works of art and natural beauties.

If you have a foreign guest you have to show him/her the Castle District with the Matthias Church, the Fisherman’s Bastion and Szécsenyi National Library in the Royal Castle. Looking over the river Danube there is Europe’s most beautiful House of Parliament. In the middle of the Heroes’ Square there is a one hundred and eighteen foot high column with the Archangel Gabriel on the top. At one side of the square there is the Museum of Fine Arts where you can see wonderful pictures. The other important museum is the National Museum, where the Revolution and War of Independence started on 15^th March, 1848. The Opera House designed by Miklós Ybl is as famous as the Opera House in Vienna. The building was renovated recently so it is much nicer now. If you want to see elegant clothes and all kinds of people from different nationalities you have to go to Váci Street, the pedestrian zone and at the end of the street the Vörösmarty Square with the famous Café Gerbaud. St. Stephen’s Basilica is the second centre of Christianity in Hungary after the Basilica of Esztergom. Margaret Island is a perfect place for recreation. You can take long walks, admire the beautiful flowers and trees there and you can go for a swim there. The Gellért Spa Bath, Szécsenyi Bath, the Király and Rudas Baths are world famous and you can feel artistic atmosphere, too. Among the nine bridges famous ones are: the Chain Bridge built and designed by Adam Clark. At the bottom of the bridge there are the beautiful lions. The bridge joins the Pest side with the Gellért hill. The other bridge is the Elizabeth Bridge, the first suspension bridge. Liberty bridge has at one foot of it the technical university and at the other foot is the market-hall.

The Sights of Budapest

Castle Hill

-         King Béla IV. – fortification – XIII.^th century

-         King Sigismund – royal palace – XV.^th century

-         Coronation Church

-         Fishermen’s Bastion

-         Hilton Hotel

Gellért Hill

-         Citadel – to have a nice view of the city and the bridges spanning the Danube

-         Statue of St. Gellért

-         Statue of Liberty

Margaret Island

-         to be named after Princess Margaret, daughter of King Béla IV.

-         to be the ‘park’ of Budapest

-         the best place for trips and recreation

Heroes’ square

-         Millinary Monument (to commemorate the 1000^th anniversary of the founding of Hungary)

-         to be surrounded by a colonnade

-         statues of the great rulers and leaders of Hungarian history

City Park

-         artificial lake (to row in summer, to skate in winter)

-         Vajdahunyad Castle (a mixture of architectural styles)

-         Zoo and Botanical Gardens

-         Fun Fair

-         Municipal Grand Circus

Museums

-         Aquincum Museum

-         Castle Museum

-         Museum of War History

-         Museum of Fine Arts (painting, sculpture and graphic collection by European masters)

-         Hungarian National Gallery (large collection of Hungarian works of fine arts)

-         Hungarian National Museum (exhibitions on Hungarian history and natural science) (Hungarian crown jewels)

• Sopron is located on the west border of Hungary and is famous for its faithfulness. If you are there you have to go to Orsolya Square, to the Fire Tower and to Szécsenyi Square and to the Fő/main Square. If you go to Pannonhalma Abbey you are visiting the first church in Hungary. In Tihany Abbey you can find the deed of foundation, in which are the first written Hungarian words. Other evidence of our religious life is the church of Ják, Zsámbék and Debrecen and the Basilica of Esztergom. There are many castles in our country and there used to be many more before World War I. because Hungary played a very important part in protecting Europe against invadors. The following castles are worth seeing: the castles of Tata, Csesznek, Sárvár, Veszprém, Siklós, Eger and Diósgyőr. Palace of Keszthely is famous for the Festetics family who helped the agricultural and cultural life of Hungary. They also established the agricultural university and the foundation of the museum there. The palace of Fertőd used to belong to Esterházy Family, which is a great Hungarian political, cultural family again. Arts have always played a great role in their lives. Haydn used to be their family musician.

Hungarian folk art is world famous. It is true for craftwork, our folksongs, gipsy music and clothing. The Embroidery of Kalocsa, Mezőkövesd and Matyo embroidery are popular and a lot of foreigners buy embroidered things for presents. If we talk about folk arts we shouldn’t forget horses. Our forefathers conquered the territory on horseback. If you go to Hortobágy or Bugac you will see famous stud farms there. There are university towns and cities in Hungary like Pécs, Szeged, Debrecen, Győr and of course Budapest. If you are in Pécs you should go to see the Synagogue, the Minaret and the Barbican. If you are in Szeged you should visit Cathedral Square and from the city you can go to Ópusztaszer, where our nation is celebrated there with Festy cyclorama. Among our natural beauties we have to mention the Mátra hills, Aggtelek Stalactite Caves, Őrség, Danube bend and Hortobágy puszta.

20^th August is the festival of foundation of our state. Saint Stephen’s Day is celebrated everywhere. There are different ceremonies, programmes and fireworks in the evening all over the country. We shouldn’t forget that it is the festival of new bread. Every year the Flower Festival is organized in Debrecen. It is always gorgeous but the festival itself is danger because it costs a lot of money. 23^rd October is the holiday of Declaration of the Hungarian Republic in 1989. The revolution against communism and the Soviet rule started on 23^rd October in 1956.

Some cultural events in our country: the Kapolcs festival has been organized for ten years. It is famous for performing different plays and there is folk art fair, too. Győr is also famous for its International Cultural Summer Festival and Spring Festival. In summer opera singers, actors and directors want to perform their plays in the Szeged Open Air Theatre. They have to prepare and enter for the programmes well in advance. The Water-Music-Flower Festival in Tata is both a cultural and entertaining event and people like to go there to have fun. Some people say that the events of Pepsi Island are wonderful and they not only have fun but they learn a lot of new things. Others accuse the islands of vandalism and being noisy and aggressive behaviour. The fact is that is taken place for ten years now and it attracts a lot of young people. Hungary is said to be a great wine producer. Our climate and geographical position are very good for grape growing and producing wine. Hungarian people celebrate wine e.g. during the week of Wine Week of Badacsony, with the Vintage Parade and Vintage and Folk Art Fair in Badacsony, Wine Weeks in Balatonfüred, in Szépasszonyvölgy the Festival of Eger and Sopron Festival Weeks. You must have heard of the “busójárás , the so called Mardi Gras procession” in Mohács. At the end of winter, on the last Sunday of Carnival people walk along the streets wearing funny masks, sometimes animal heads and they make an awful noise to drive out winter and greet spring. It also symbolizes the driving out of the Turks.

One of the internationally well-known sport events is Formula 1. in the Hungaroring, in Mogyoród. Popular and famous drivers come here from all over the world and police has to guarantee their and everybody’s safety. People have to buy tickets well beforehand and they cost a lot of money. Enterprises can make a good profit there.

Public and traditional holidays in Hungary

15^th March (the fifteenth of March)

We commemorate the Hungarian Revolution and War of Independence of eighteen-forty-eight and fourty-nine. We wear ‘kokárda’ (national sign, emblem)” on this day on the left side of our suit or coat where our heart is.

1^st May (the first of May – Labour Day)

It is a spring holiday when maypoles are put up in gardens. The beer and the Vienna sausage occur to me about this public holiday mostly. Lots of interesting programmes are usually held and a board is stood upright, too.

20^th August (the twentieth of August)

It is the day of Stephan the first. On this day we commemorate the founding of our state almost a thousand years ago. This is the day of new bread.

23^rd October (the twenty-third of October)

We celebrate the declaration of the Hungarian Republic and commemorate the revolution of nineteen-fifty-six.

A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes – téves – források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival.
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.
A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).

A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:

- Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
- Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32%
- A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28%
- Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30%
- Horvátországban: 121 000 – 3,5%
- Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1,6%
- Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9%

A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.

Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerősítette a magyarországi antiszemitizmust.

1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra.

A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt. Adományokkal új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre. Az így fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális. A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok, és a zsoldos katonák.

A király a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra helyezte. Mivel a királyi magánbirtokok nagyon megfogyatkoztak, azok jövedelme nem volt elegendő a kincstár számára, ezért más bevételi források után kellett néznie.

Az új bevételi forrás a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek, a regálék voltak.

A regálék közt legjelentősebbek:

-                     Bányareform:

Mivel a földesurak korábban nem részesedhettek a birtokukon lévő ércek jövedelméből, igyekeztek bányáikat eltitkolni. Károly Róbert intézkedése nyomán (1327) a földesúri birtokon feltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura harmadát. Ezáltal az uralkodó érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában.

-                     Pénzverési monopólium:

A kibányászott nemesércet kötelező volt beváltani a király által kibocsátott pénzre. A királyi kamarák súlyban annyi aranypénzt adtak, amennyit a nyersanyag nyomott, tehát az ötvözetből származott a haszon.

-                     Értékálló aranyforintot veretett.

-                     Kapuadó: Jobbágyportánként (kapunként) szedett adó volt.

-                     Harmincad vám (a behozott áruk 3,33%-a).

A gazdaság fejlődésének hatására megélénkült a külkereskedelem. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be.

Városfejlődés

Az árutermelés és pénzgazdálkodás hatására a jobbágyok egyre több terméket vittek a piacra. Ezekből a vásáros helyekből jöttek létre a mezővárosok.

-                     a földesúr birtokán volt, tagjai évi egy összegben fizethették az adót

-                     vásártartás joggal rendelkezett

-                     önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával

A szabad királyi városok jellemzői:

-                     a királynak adóztak évi egy összegben

-                     rendelkeztek vásártartási- és árumegállító joggal

-                     pallosjog joggal

-                     vámmentességgel

-                     védőfalat építhettek

-                     igazságszolgáltatásukat a királyi tárnokmester látta el

Külpolitikája: igyekezett rokoni kapcsolatot kiépíteni az európai uralkodócsaláddal. A lengyel Ulászló lányát vette feleségül. Biztosította, hogy elsőszülött fia Lajos örökölje a lengyel trónt. András fia nápolyi trónra jutását házassági szerződéssel alapozta meg.

Károly Róbertet fia, Nagy Lajos (1342-1382) követte a trónon.

Uralkodását hódító háborúk jellemezték. Költséges hadjáratai miatt növelnie kellett az adóterheket, ezért vezette be a kilencedet-terményadó (termény kilencedik tizede). A jobbágy fizette a földesúrnak. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését.

Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: jogilag egyenlő lett volna báró és nemes.(nem tudtak ennek érvényt szerezni)

III. Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón. A két ország között perszonálunió jött létre- a király közös, a két állam minden másban önálló maradt.

1351-ben a király megújította az Aranybullát, módosítva: elvették a szabad örökítés jogát, a birtok csak apáról fiúra szállhatott. A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy bárók kezére jusson. A fiúágon kihalt nemzettségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szállt.

Jogilag egységes szabad költözésű jobbágyság alakult ki.

Első magyar egyetem alapítása 1367 Pécs.

Lajos halála után fiúörökös híján, lánya Mária és férje Luxemburgi Zsigmondra szállt a trón.

A könyvnyomtatás által előidézett változások

Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás német föld­ről indult el. Az új mesterség képviselői eleinte, mint kereskedők kínálták ismereteiket, kihasz­nálva, a polgári tevékenységhez kapcsolódó gazdasági és kulturális fellendülést. A kéziratos és a nyomtatott könyv még vagy fél évszázadig együtt élt. Ezen átmeneti idő alatt az ismereteket fogyasztók összetétele átalakult, a nemesi megrendelőket mindinkább a széles fogyasz­tó közönség váltotta fel. A nyomtatás újat hozott a gazdasági életben. Talán ennél is fontosabb a szellemi életben játszott katalizátor szerepe. Például a szellemi megújulás, amely a katolicizmus és a protestantizmus vitája idején történt, elképzelhetet­len lett volna nyomtatás nélkül: a felfogásbeli különb­ségek lényegét sokszorosított kiadványok útján ismer­hették meg a tömegek. A középkori egyház hittétele­it papjai útján, élő szóval, illetve a vizuális művészet eszközeivel jutatta el az emberekhez. A megszülető reformáció már inkább használta a könyvnyomtatást, hogy a Biblia abszolút tekintélyét még inkább kiemel­je, és így megújítsa Isten és ember kapcsolatát. Külö­nösen kitűnik a könyvnyomtatás fontossága, ha meg­gondoljuk, hogy ilyen módon a kereszténység szent iratai hozzáférhetővé váltak a sokaság számára. Eh­hez természetesen ezeket az iratokat le kellett fordí­tani nemzeti nyelvekre. Az információáramoltatás új módja hozzájárult a véleményalkotás új, polgári módjának kialakulásá­hoz. A kommunikáció által nyújtott új lehetőségeket az uralkodók is felismerték: szerte Európában önma­gukat népszerűsítő kiadványokat készíttettek. Ugyanakkor a fejlődés lelassulását jelezte, hogy Orosz­országban a nagyhatalmú cár és a vele szövetséges Orto­dox egyház korlátozták a társadalmat differenciáló ténye­zők érvényesülését. A nyomdák csak irányításuk alatt működhettek, s ál­lamhatalmi eszközökkel (rendőrség, cenzúra) még inkább megerősítették a hagyományos eszmék túlsúlyát. Az információ iránti igény megnövekedése techni­kai fejlődést indított el: megjelentek a tömeges hír­közlés fórumai, a hírlapok. Első példányai a XVII. század elején láttak napvilágot. A témaválasztásukban az élet teljességét tükröző lapok a francia felvilágosodás idején az új eszmék terjesztését szolgálták, a korszak nagy szellemi vezérei gyakran egyúttal újságírók voltak. A hírlapok jelentőségét mutatja, hogy a francia nemzetgyűlés 1789-ben megalkotta a sajtósza­badságról szóló törvénycikkelyt, amely alapjául szolgál a polgári alkotmányos rendszerek hasonló törvényeinek.

Változó társadalom, változó nyilvánosság

A hírközlés átalakulása szorosan kapcsolódott az eu­rópai polgári modernizációhoz. A modernizációban a társadalom szerkezete szét­bomlott. Ez szükségképpen vezetett a kommunikáció intézményrendszerének megújulásához, hiszen a hagyományos kapcsolatok fenntartása megnehezült; ehelyett új, a modernizáció során kiformálódó tevékenységeket és intézményeket összekapcsoló hálózatot kellett állítani. Erre legalkal­masabbnak a sajtó bizonyult: kapcsolatot teremtett a gazdaságban termelő és fogyasztó, valamint termelő és termelő, a politikában, pedig a polgárok és a hata­lom között. Az első „hírlevelek” megrendelői gazdag polgárok voltak, akik a távolabbi pi­acok árviszonyai iránt érdeklődtek. Később a politi­ka eseményei is hírértékűvé váltak, ezek iránt azonban már a szabad polgárok közösségei is érdeklődést mu­tattak. A kommunikáció átalakulásának társadalmi hátte­rében a politizálás feltételeinek teljes megújulása állt. A polgárok a feudalizmus bomlása idején szűkebb körben, nemritkán irodalmi társaságokban cseréltek véleményt, később azonban ezek a keretek politizálódtak. A forradalmak teremtette fordulatok során a poli­tika az egész társadalmat áthatotta. Társadalom és politika a modern nyilvánosság keretei között újra egymásra talált. Ehhez az intenzív kapcsolathoz azonban a polgároknak pontos és megbízható infor­mációkra volt szükségük. Ezt nyújtotta a modern információs rendszer. Közben a nyomtatás technikai feltételei is javultak. 1810-től kezdték alkalmazni a gőzzel hajtott nyomdagé­peket, amelynek következtében a sajtótermékek példányszáma jelentősen megnövekedett.

A hírközlés fejlődése

A híreket hosszú ideig a posta továbbította. Még a XIX. század elején is a korábban alkalmazott módsze­rekkel juttatták el az információkat rendeltetési he­lyükre. A nagy francia forradalom idején került alkal­mazásra a látáson alapuló Chappe-féle távíró. Ennek lényege, hogy az ál­lomások tetején három mozgatható kar van, melyek különböző állásai közlik az üzenet tartalmát. Haszná­lata nem vált kizárólagossá, bár a század közepéig kö­zel 5000 kilométeren épült ki a rendszer. Helyét az elektromos távíró vette át, amely erre az időre jutott el odáig, hogy a gyakorlatban használható legyen. Kezdetben a nagy területű Egyesült Államok járt élen a vezetékes telegráf alkalmazásában. Az óceánok és tengerek mélyére kábeleket fektettek, összekötve az országokat. Morse ötletes rendszere tette lehetővé, hogy felgyorsuljon az információáramlás. A XX. szá­zadban a hírek továbbítását nagyon megkönnyítette a telex, amely az adatbevitelt és a fogadást az írógépek szintjére egyszerűsítette. A sajtó a XX. században modern tömegkommuni­kációs eszközzé vált. A különböző hírügynökségek már, mint tőkés vállalkozások működ­tek. A híradás tökéletesedése összerúggott a közleke­dés fejlődésével. A gőzhajók és gőzmozdonyok meg­könnyítették az információk áramlását, hiszen a vasút mindinkább behálózta a világot. Jellemző a fejlődés gyorsaságára, hogy Európában a vasútvonalak hossza 1840-ben még csak 2700 km, 1870-ben már 90 ezer, 1910-ben, pedig 250 ezer km. A távközlés fejlődésében Graham Bell távbeszélő készülékének, valamint a Popov, illetve Marconi ne­véhez kapcsolódó vezeték nélküli szikratávírónak újabb jelentősége volt. További technikai újításoknak köszönhetően, pedig a XX század elején megszüle­tett a rádió, amely azonban csak lassan vált a tömeg­kommunikáció eszközévé. Jelentőségét a politika csak az első világháború után ismerte és használta fel. Elsősorban azt a tulajdonságát, hogy ilyen módon az eszméket, az ide­ológiákat egyszerre és közvetlenül lehet a tömegeknek eljuttatni.

A polgári nyilvánosság kialakulása Magyarországon

Magyarországon a modern politikai nyilvánosság a rendi intézmények (vármegyék, országgyűlés) keretei között indult útjára; ezeken alkalom adódott a véle­ménynyilvánításra. Igaz, ez meglehetősen korlátozott nyilvánosság volt, hiszen a rendi politizálás fórumain csak az össznépesség 4,5%-át kitevő nemesség jelen­hetett meg. Az ország közügyeivel foglalkozó polgá­rok kis létszámú csoportjai a XVIII. század utolsó harmadától kezdve szabadkőműves páholyokban, ké­sőbb irodalmi szalonokban cse­réltek véleményt. A politizálás lehetőségei azonban 1830 után, a megszerveződő liberális el­lenzéki mozgalom hatására kiszélesedtek. Gondol­junk a reformországgyűlésekre és a hozzájuk kapcso­lódó rendezvényekre, a sorra nyíló kaszinókra, a gya­rapodó társasági „eseményekre”, egyletekre, vagy a Kossuth által jegyzett Országgyűlési, majd Törvény-hatósági Tudósításokra. Ebben a folyamatban formá­lódott ki a modern politikai sajtó, amelynek első jelentős darabja az 1841—1844 között Kossuth szer­kesztésében megjelenő Pesti Hírlap volt. A sajtósza­badságnak később sem csökkent a jelentősége. Az 1848-as forradalom a polgári társadalmi nyilvá­nosság demokratikusabb változatát realizálta, miután a kormányzati hatalom a Kossuth hatása alatt álló li­berális-demokratikus politikai csoport kezébe került. A társadalom és a politikai hatalom között szorosabb kapcsolat alakult ki. A szabadságharc bukása után a győztes abszolutizmus a polgári nyilvánosság legjelen­tősebb fórumait felszámolta. Helyreállításukra csak az 1867-es kiegyezés után kerülhetett sor. A kiegyezést követően létrejött dualista rendszer­ben azonban állam és társadalom kapcsolata megváltozott. A hatalom megszervezésében inkább azok az ideológiák jutottak szóhoz, amelyek az állam szerepét kívánták erősíteni, míg a liberális szabadságeszmék háttérbe szorultak. A nyilvánosság kritikai szerepe gyengébbé vált. Ugyan­akkor az 1867 utáni sajtónyilvánosságban minden po­litikai párt és irányzat megjelent. A kormányt támo­gató Deák-párt lapja a Pesti Napló, a balközépé A Hon és a Hazánk, a szélsőbalé a Magyar Újság volt. Lassan kialakultak a modern sajtó előállításához szükséges pénzügyi és technikai feltételek. 1881-ben megalapították az első független hazai hírszolgálati irodát, ugyanebben az évben adták át az első telefon- központot, a vasút­hálózat pedig már az egész országot behálózta. A kiegyezés körüli évtizedek két legismertebb kiadója az Athenaeum és a Franklin Társulat volt, az 1880-as évek legjelentősebb nyomdaalapítását, pedig a Pallas Részvénytársaság va­lósította meg. A század végére megszületett a nagy példányszámban megjelenő tömegsajtó is, amelynek legjellemzőbb darabjai: a hazai bulvár­sajtó első reprezentánsa, a Kis Újság, illetve a Légrády Károly kiadásában megjelenő, politikai és pénzügyi tekintetben egyaránt sikeres Pesti Hírlap.

A demokrácia hatékony működésének záloga az önkormányzatiság elve, illetve a civilszervezetek szabad működése. Mit takarnak ezek a fogalmak?

Az önkormányzatról

Az önkormányzat fogalma

A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak – más néven helyi társadalmának – joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak.
Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek. Az önkormányzatok működését sajátos kettőség jellemzi: saját ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is.

Az önkormányzati rendszer Magyarországon

Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből körülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgynevezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek. Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatékonyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejlesztésével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése. Ezeket a problémákat oldják meg a területi önkormányzatok, a fővárosi és a megyei testületek. Az utóbbi időben megszerveződtek az ún. kisebbségi önkormányzatok is, amelyek a települések etnikai kisebbségeinek (szlovákoknak, németeknek, romáknak) érdekvédelmét szolgálják.

A helyi önkormányzatok vezető szervezete a képviselőtestület, amelyet különböző pártok, vagy az ún. független jelöltek közül választanak a település lakói. A képviselőtestület tagjai rendszeres üléseiken szavaznak az adott település életének szabályozásáról. Az önkormányzatok feladataihoz tartozik az adott területre vonatkozó igazgatási jogkör (pl. építési engedélyek kiadása, a hátrányos helyzetű emberek védelme stb.), a közösségi tulajdonnal való gazdálkodás, a helyi adók beszedése, számos közintézmény (pl. iskola) fenntartása. A képviselő testületi ülések nyilvánosak, sőt évente egyszer minden önkormányzat köteles úgynevezett nyilvános közmeghallgatást – fórumot vagy falugyűlést – tartani. Ennek alkalmával bárki kérdést intézhet az önkormányzat tagjaihoz.
Az önkormányzat élén a polgármester áll, aki összehangolja az önkormányzati döntéseket és azok végrehajtását. Az önkormányzati döntéseket az ún. szakmai bizottságok készítik elő. Az elfogadott határozatokat pedig az önkormányzat ún. szakalkalmazottai (hivatalnokai) hajtják végre. Az emberek nagy része számára tehát a politikai rendszer, az államhatalom a Polgármesteri Hivatal képében jelenik meg, hiszen ügyeik túlnyomó többségét a helyi hatóságoknál kell elintézni.