„puha diktatúra”

1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
- Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
- 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
- létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
- KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
- a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
- A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
- Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
- Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják  a társadalom többsége elfordul a politikától
- 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság
o 1961-re befejeződött a kollektivizálás
o a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
o nem volt beszolgáltatás
o engedélyezték a háztájit
o biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar
o több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
o fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
o az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
o a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai  át kellett térni az intenzív fejlődésre

1968: az új gazdasági mechanizmus
- irányítója: Nyers Rezső
- lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
- engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
- hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

- a ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta 
o évente emelkedtek a reálbérek
o hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
o javultak a lakásviszonyok
o 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
o javult az iskolázottsági szint
o általánosan elterjedt a nyaralás szokása
o bővült a külföldi utazások lehetősége

- tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
- az ipari munkások aránya is nőtt
- a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
- a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

- nemzetközi háttere:
o 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
o 1973, 1979 olajárrobbanás

- Kádár kettős félelme
o Félt Moszkvától  fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
o Félt a forradalomtól  életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
o  mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

- A jólétnek azonban ára van
o Ország eladósodása
o Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
o nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
o a másod- és harmadállások következtében:
- a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
- nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
- nőtt az alkoholisták száma
- sok család csak egy-két gyereket vállalt  később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
- nőtt a válások száma
- az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

Oktatás:
- a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
- az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

Kultúrpolitika:
- irányító: Aczél György
- „3T”: támogatás, tűrés tiltás  csak burkolt politikát tűr a rendszer
- cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
- gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

Turizmus:
- piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
- kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
- meghívólevéllel évente lehetett
- a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
- a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

Szabadidő és sport:
- megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
- a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
- a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
- a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

„Fogyasztói kultúra”:
- a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszállását is kiváltotta
- az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
- a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás:
- a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
- a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak.
- ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció → mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország

• Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza
• Élelmiszer-fejadag
• A világgazdaság legnagyobb inflációja → pengő elértéktelenedett

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították
USA visszaadta a MNB aranykészletét → Ft bevezetése
1947: hároméves terv
1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították
1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

• ÁVH: Államvédelmi Hatóság
  • Csak a párt vezetőinek volt alárendelve
  • Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat
  • Kényszervallatás
  • Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok
  • Vezetője: Péter Gábor
  • Központja: Budapest, Andrássy út 60.
• Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták
  • Kb. 40000 fogoly
  • 100 db internálótábor
  • Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy
• Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették
• Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

Egy millió ember ellen indítottak eljárást → félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

• Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre
• Kulák = gazdag paraszt
• Vagyonfosztás
• Internálás
• Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni
• Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették
• Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták
• Gyapottermesztés meghonosítása
• Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

• „vas és az acél országa” leszünk
• nehézipart erőltetett menetben fejlesztették
• Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet
• Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya
• Tervutasításos rendszer
• Munkaverseny-mozgalom
• A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

• elhanyagolták

Társadalmi következmény:

• Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent
  Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert
  Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: Elfogadták az új alkotmány

• államforma: népköztársaság
• megszűnt a köztársasági elnök tisztsége → Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)
• Elnöki Tanács:
• elnöke: Szakasits Árpád
• törvényerejű rendeleteket hozott
• országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit
• megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége
• pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

• megszűnik az önkormányzatiság
• a párt utasításait hajtják végre

II. : Éghajlati övek átrendezése. Szahara: szavanna klíma, Kárpát-medence: tundra.

III. : A szárazföldön több millió km2 jég -> belföldi jégtakaró.
A föld felszínét a jég legyalulta -> hullámos felszín pl.: Kanada, Svédország, Finnország. Fedett és fedetlen ősmasszívumok -> ércek kerültek a felszín közelébe. Milliós tételben jöttek létre tómedencék. Moréna: mozgó jég törmeléke (morénadombok). A jég lerakja a morénát -> hullámos síkság. A gleccserek V alakú völgyből U alakú völgyet csiszol a moréna segítségével.

- Tiszacsécsén (Tiszaháton) született, apja paraszt, anyja papleány
- A kétfajta családi hagyomány nagy szerepet játszott társadalmi érzékenységének, falu képének kialakulásában
- Debreceni évei alatt vállal először újságírói munkát + első elbeszélése
- Pesten 1903 végétől Az Újság napilap munkatársa
- Pályakezdését hosszas készülődés jellemzi, nehezen talál saját hangjára
- A Kisfaludy Társaság megbízásából több népdal- és népmesegyűjtő utat tesz a Tiszaháton
- Az induló Nyugat munkatársai közül egyedül ő ismeri a falusi-paraszti világot
- Időbe telik, míg szakítani tud a kor uralkodó falu-képével, a tréfás-adomaszerű és az érzelmes-idillikus ábrázolással
- A Nyugatban közölt Hét krajcár c. novella majd elbeszéléskötet megjelenése híressé teszi és összebarátkozik Adyval
- Ady: Móricz félig kisúri hősei a magyarság erejét és akaratát példázzák, s azt a reményt keltették, hogy képes kiverekedni magának a demokráciát
- Móricz magáról: Én kíméletlen és lelkiismerettel eltöltött vádlója voltam az elmúlt időknek,…
- Mindketten a magyar Ugar nyomorúságának kifejezői és ostorozói (elmaradottság, fullasztó légkör), de M. szemhatára nem terjedt túl az Ugaron
- Kassák Lajos: reális viszonylatokban lát mindent, arra törekszik, hogy a maga valóságában mutassa meg előttünk a világot
- művei kiváltották az irodalmi körök elismerését, ugyanakkor széle közönségsikert is arattak
- újszerűsége: témaválasztás, problémaérzékenység, ábrázolásmód, stílus
- művei egyidejűleg líraiak és drámaiak (kiélezet konfliktusok, határozott vonalvezetés, feszes szerkezet)
- hősei különleges egyéniségek, mély érzelmekkel, erős szenvedélyekkel, nagyratörő vágyakkal
- a fojtó környezetből kitörni akaró hősöket azonban visszahúzzák a körülmények, hibáik
- a főhős ábrázolása, külső-belső jellemzése árnyalt (indítékok, vágyak, ösztönök)
- lassan érlelődő művész volt, harmincéves koráig kereste magát, mondanivalóját, kifejezőkészletét
- teológiát, jogot, bölcsészetet tanul: tágítja világismeretét és műveltségét
- felismeri, hogy azt a világot, amelyet pesti írótársainál sokkal jobban ismer, kell könyörtelen igazságigénnyel ábrázolnia
- hiteles társadalomkép, mivel hiteles alakok magatartásán keresztül bontakozik ki
- a legnagyobb magyar novellisták egyike
- bemutatja a magyar valóság körképét
- novelláival robban be az irodalmi életbe
- két réteget mutat be: paraszt, gentri
- első korszaka (1908-1919): – a Hét krajcár c. novella megjelenésével kezdődik
- hangja szenvedélyesebb
- korai regényeiben, novelláiban még inkább a
naturalizmus dominál
- pl.: Sárarany (1910), Az Isten háta mögött (1911),
A fáklya (1917)
- második korszak (húszas évek): – új témák:
- gyermekkor (Légy jó mindhalálig (1920), Forr a
bor (1931)),
- történelmi múlt (Az Erdély-trilógia),
- a 19. sz. végének dzsentri-világa (Úri muri (1927), Rokonok (1932))
- harmadik korszak (30-as évek): – visszatér a parasztábrázolás téma
- drámaiság és balladai hangulat a jellemző, később
realizmus
- objektív, riporteri stílus
- téma: a pusztai élet, a ridegpásztorok világa, a
falusi nyomor, babonák

Az 1810-es években kezdődik. Magyarország nem független, hanem része a Habsburg birodalomnak. Az uralkodók konzervativak ( I. Ferenc, V. Ferdinánd, Ferenc-József ) elnyomják a magyarokat, válsághangilat alakúl ki Magyarországon, melynek oka a feudalizmus az idegen uralkodó személye, az erős cenzúra. Bécs minden reformkisérletet megakadályoz a kapitalizmust is. 1825 az első reformországgyűlés kezdete, nagy alakjai Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Kölcsey. Reformokat akarnak a kapitalizálódásra, szólás-, sajtószabadságot, és hogy az állami nyelv a magyar legyen. 1840-ben Bécs már nem zárkózik el attól, hogy Magyarországon kapitalizmus legyen, Feltétele, hogy ez Bécsnek hozzon hasznot. Három fő politikai párt küzd:
1. Újkonzervatívak: Metternich pártja
2. Liberális Ellenzék: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi
3. Forradalmiak Pártja : márciusi ifjak Petőfi, Vasvári, Jókai
Bécs ellentámadása 1849 után Magyarország minden reformkisérlete megszakad 1867-ig. A kiegyezéssel Magyarország új államá alakúl : Osztrák-Magyar Monarchia.
Az irodalomban e korszak két részre osztható:
1. 1810-1848-ig
2. 1849-1904-ig
Az első szakasz 1810-1848-ig
Válsághelyzet Magyarországon. Fő oka a szellemi, gazdasági elmaradottság. Nincs nosztalgia, természetkultusz, egyénieskedés. Fő téma a politika, feléled a nacionalizmus. Tiltakozik a Habsburg uralom ellen, ugyanakkor minden határon túli kisebbséget elnyom. Virágzik a népköltészet, népdalok gyűjtése, paraszti ábrázolás. E korszakban a verses művek a jelentősebbek.
- Kisfaludy társaság Első irodalmi társaság. Folyóiratot hoz létre, pályázatokat hírdet. Kritikát a nem magyar szellemű művek kapnak.
- MTA Folyóirata van, hazafias eszméket hírdet. pályázatokat ad ki.
Kisfaludy Károly Az Auróra című lap szerkesztője, mely az első irodalmi lap Magyarországon. Műveiben kritikai realista ábrázolást ad, felismeri Magyarország elmaradottságát. Tanúlt ember, Ő az első Mo.-n aki tudatosan él az irodalmból.
- Kérők című műve, Csalódások.

Viszonylag korán elkezdődik. Kezdete: 1798.-Lírai balladák megjelenik, mely Wordsworth és Coleridge műve. Ők az angol romantika első képviselői,ún. tavi költők.

William Wordsworth: 1770-1850
A.R. első nemzedéke, Coleridge barátja. Művészetében megszűnik a klasszicizmus személytelen
költészete, központba helyezi a “költői én-t” és a természetet. Apja ügyvéd, fiát Cambridge-ben tanítatja. W.-re hat Rousseau és Godwin, a táj tóvidék. Imádja Franciao.-ot, (személyes válság: a francia- angol háború) Sokat utazik nővérével: Dorotthy-val és Coleridge-vel. Grasmerében telepszik le.
1798-ban megírják a Lírai balladákat, W. az irányító, ő írja a nagyobb részét. A műben szinte alig szerepel ember, a főszereplő a természrt, a romantika nála a személyességben nyílvánul meg. A tartalom és a forma szerves egységet alkot, a beszélt angol nyelvet használja.
-Tinterni apátság : leírás, élmény, elmélkedés, mely a tudatban végbemenő folyamatot adja vissza.Romantikus világkép: gyerekkori emlékek, vidéki élet. A “drága Barát”: Coleridge

George Gordon Noel Byron: 1788-1824
Apja korán meghal miután a család vagyonát elkártyázta. Franciaországban tanul Byron és egy születési fogyatékossága miatt jobb lábára sánta. Anyja egyszer csúfolja, egyszer szánja ezért. Tíz éves, mikor meghal vmilyen. rokona. Nagy vagyont örökölnek, belőle lord lett. Ezután Harroy és Cambridge tanul. Magiszter lett (legfelső fokozat), kítűnő sportoló, nagy botrányhős. Beköltözik a Lordok házába, de előtte utazik. Munkássága körül viták vannak, sokan mondják hogy híre sokkal nagyobb mint mukássága. Ő az első igazi sztár. Felvállalja, hogy ő a gonosz, démonikus sátáni figura. Élete nyitott könyv volt. Nővérével szerelmi kapcsolatot kezdett. Verseivel sátáni szerepét bizonyítja.
- Don Juan, de csak 16 ének készült el. Nagyon kalandos.
- Tétlenség órái: kritikusok nagyon lehúzzák.
- Angol bárdok, skót vitézek: kritikusoknak válasz.
- Cain: drámai költemény
- 1818: fő műve: Child Herold: életrajzi, nagy sikere van, van benne útleírás, kaland, egzotikum, romantikus világfájdalom, nők. E/1. személyben ír, szubjektív. Spleent kőrvonala.
Hangnemváltás versszakon belűl gyakori, keresztrímet használ, a két utolsó sor párosrím hogy a csattanót érvényesítse. Ez az ottava ríma. Elhagyja Angliát, Görögországba megy ahol harcol a szabadságharcban, és meghal reumában.

Orosz romantika

1820-1840: virágzik. Oroszországban a nacionalizmis kora. Nmezeti közösségek alakulnak. A felvilágosodás nézeteit átveszik, mert a napoleoni háborúkban a nyugati ismeretek beáramlanak. A cárok nem akarnak változást, 1825-ben puccs, de a felkelés megbukik, marad Oroszorság politikailag és szellemileg elmaradott ország. Első Miklós cár konzervatív uralkodó. A történelmi háttér miatt az irodalom nagyon pesszimista, nem fut együtt a realizmussal az orosz romantika, kezdetben inkább verses művek születnek, pesszimisták, mert Oroszország értékvesztő terület, a korlátolt lehetőségek hazája. A prózában általában kivonuló hősöket szerepeltet, akik bezárkozva élnak, vagy elutaznak.

E.T.A.Hoffmann (1776-1822)

Ernst Teodor Amadeus Hoffmann alakja úgy él a köztudatban, mint a jellegzetesen romentikus művészé, aki nem tűrte a polgári társadalom kötöttségeit és bohémként élta életét, az őrület határán, alkoholmámorban, látomások között. Pedig a művész megbízható tisztviselőként dolgozott, mint jogi tanácsos, de állását a Szentszövetségi Poroszország politikai pere miatti ellenállása miatt elvesztette. Hoffmann épp a polgári- és a művészlét kettősségét élte meg, és ábrázolta. A polgári lét korlátozottságával és kicsinyességével szemben a művészlét általános értékek hordozója. A művész az, aki érti a természet szavát, eggyé tud válni a világmindenséggel : Diótörő és Egérkirály (1816) című novella végén olvashatjuk. 1814 Az arany virágcserép azt fogalmazzameg, hogy a modern társadalom művészetellenes Hoffmann legtöbb műve ezt az ellentétet ábrázolja a groteszk és az irónia eszközeivel, kiengesztelődés a humor jegyében és csak a mesevilágban jöhet létre.
Hoffmann világirodalmi hatása óriási volt a XIX. és XX. század irodalmi irányzatai számára (Gogol, Dosztojevszkij, Bogakov, Balzac, Dickens, Edgar Poe és a francia szimbólizmus szürrealisták : Kafka, Thomas Mann.

A francia romantika

Victor Hugo (1802-1885)

A francia romantika legnagyobb költője. Hírnevét az 1862-ben megírt Nyomorúltak-nak köszönheti, melyben a Waterloo-i csata eposzi leírásában az 1832-es párizsi felkelés külön betétének is beillő rajzában mutatja be a nemzeti költői tartást. Fiatal korában katolikus és monarchista, nézetei azonban fokozatosan demokratizálódnak. III: Napoleon ellenfele, ezért csak annak bukása után tér vissza száműzetéséből, mint a demokrácia harcosa. (III. Napoleon ellen 1853-ban Fenyítések c. , és a Rettenetes év című műve.) Katolicizmusát panteista vallásosság váltotta fel.
1830-ban Hernani c. darabbal aratott a romantikus iskola. “A romantika nem más, mint a liberalizmus az irodalomban ”
1831-ban A párizsi Notre-Dame, melyben a fény és az árnyék alakjai állnak egymással szemben.Eszmeralda a hősnő a fény és a tisztaság képvisekője, mint Phoebus(Napisten nevét viseli,) Claude Frollo a sötétség megtestesítője( Kapcsolatban áll a fénnyel, de ez a fekete mágia fénye.)Ő a racionalista a műben. A sötétség alakja Quasimodo, a harangozó is. Ő viszont a maga ösztönös létében közelebb áll a megváltás lehetőségéhez, mint a dénoni pap. Mindketten a nagy katedrális sötét épülettömbjéhez kötődnek, így a Notre Dame valóban a regény központi jelképe.
1829 Keleti énekek című kötete megjelenik. A középkori Spanyolország helyett a Notre Dame helye a középkori Párizs. 1862-ben megjelik a Nyomorúltak és 1873-ban a Kilencvenhárom is a bűn, bűnhődés, sors és kiengesztelődés, boldogságkeresés és a végzet problémáival foglalkozik. Ez a mű Vendee ellenforradalmi lázadásról szól. Tulajdonképpeni tartalma: hogy küzdi le a sors a regény főszereplőit. Az ellnforradalmár tiszttel : Lantenack-al a forradalmi táborban saját unokaöccse Gauvain áll szemben, aki visont nevelt fia a forradalmár Cimourdim-nek. Mindhárman végűl feláldozzák magukat. Lantenack sem menekűl, mikor megtehetné. megment három gyereket, Gauvain szabadon engedi, mire Cimourdim kivégezteti Gauvain-t és öngyilkos lesz. Hugo hisz abban, hogy az ember alapjában jó, a rossz a környezetben, a világban van, és a sorsban ami magával ragadja a szereplőket. Ez a jó – rossz problematika Hugo regényeinek kulcsa, ezért tűnnek regényei “fekete-fehér”-nek.
Hugo Magyarországon elsősorban regényíróként ismert, holott életművének legértékesebb része lírai költészete. Amikor André Gide-ot a XX. század regényíróját megkérdezték ki a legnagyobb francia költő, ezt a szállóigévé vált válasz adta: “Victor Hugo – sajnos”. Híres az Hugo által festett kép : “sorsom” címmel.

A romantika jellemzői az európai irodalomban

A 18. század vége megvalósítani látszott a filozófusok álmát:a francia forradalom és az ipari forradalom létrehozták a modern polgári társadalmat.Az eredmény azonban messze volt a tökéletes törvényesség és szabadság “világpolgári állapotától.”A létrejött új világ nem váltotta be az elképzelt reményeket.(Fokozódó munkamegosztás,embertelenné váló életkörülmények)
Az 1790-es évek fiataljainak nem kellett ez a valóság, mely egyre ellenségesebb, és bonyolúltabb lett, így egyre nehezebb a megfelelő művészi forma megtalálása.A művészi forma alapja mindig világnézeti.A 18.századig művész és közönsége egységét közös világnézetük biztosította.A régi vallásos világnézet megindulásával ez az egyetértés megszűnt,a művész és közönsége között távolság kelettkezett, amely máig is tart.(Victor Hugo:Hernani című bemutatójan ököllel esett egymásnak a közönség 1830-ban.)Ez a megbomlott összhang, művészi köznyelv elvesztése az oka a romantikusok formai kísérleteinek,új műfajok kelettkezésének.
A klasszicizmus után a művészeti stílusok gyorsan változnak,mert a gazdasági és a társadalmi fejlődések felgyorsulnak.A ROMANTIKA a 19. században bontakozik ki jelentése:regényesség. Polgár világra épül, a kapitalista világban alakul ki, ezért pénzközpontú és érdekhajhaszó.
Előzménye: A szentimentalizmus. A felvilágosodás áramlata:a klasszicizmus és a szentimentalizmus. A szent.is stílusirányzat, de míg a klasszicizmus az értelem felvilágosodását, a szentimentalizmus az érzelem felvilágosodását tűzte ki célul. A romantikusok felfedezik az egyéniséget, személyiséget, ezért kedvelt forma a napló, levél-regény és a líra. Szenvedélyeket ábrázol, a feudalizmus elleni lázadozás jellemzi.Pl:Rousseau:Új Heloise, Kármán Józef.:Fanni hagyományai, Goethe:Ifjú Werther szenvedései,Anne Bronte:Jane Erye.
Szerb Antal szerint: a romantikát a VISSZA A TERMÉSZETHEZ mondat fejezi ki legtalálóbban, mert:a természethez szó kifejezheti:
-az ősi szabadon alkotó szemelyt, az alkotót
-a romantika szereti a falusi, vidéki környezetet,falut,tájat, természetet, a felvilágosodás városi jellegű.
-a szentiment. a népről az elnyomottakról szeret írni a klasszicizmus az arisztokráciáról az udvari világról, és mindenben az ésszerűséget keresi.
-a szentiment. a nemzeti múlt keresését tűzte ki célul, az ún.naív részét keresi a kultúrának, míg a klasszicizmus emberideálja a nemzetek feletti világpolgár.

A romantika nemzeti mozgalmakkal kezdődik. Visszanéznek a múltba, de ez nem a valóságtól való elfordulást jelenti, hanem ez a nemzeti fellendülés hajtóereje.( Herder népdalokat gyűjt, skót népdalokat gyűjt:MCerson:Ossián c. műve: nem valós mert nem talál semmit a gyűjtőútján, ezért kitalálja. Nagyon kedvelik a korban, Petőfi: Homér és Osszián c. műve)
A romantikusok szeretik az érzelmeket, idillt, de mindezt keveri a hátborzongató, természetfeletti dolgokkal. Egyéniség kereső, korlátokat áttörő művészet jellemzi.Új műfajokat talál ki, mert szerinte a művész: látnok, teremtő zseni, vátens.Olyan formákat hoz létre, ami eddig még nem volt.Belenéznek az ember lelke legmélyére,heves érzelmeket, szenvedélyeket ábrázol.Szereti a babonákat, a misztikus dolgokat.Mindig különös kalandokat keres,szókimondó, lelküket szinte kiöntik.Szereti az álom és a képzelet részletes feltérképezését.
A romantika célja a kimondhatatlan dolgok érzékeltetése, ezért összekapcsolják a lírát, a zenét, és a festészetet.Új formát teremt: Pl: a LÍRAI EPOSZ-t Ilyen:Vörösmarty:Zalán futása.Szereti a szabálytalanságokat, romokat.( Puskin: Anyegin: kihagy részleteket, a művet szándékosan nem fejezi be, ez az élet.) Nagyon fontos a művészetében az ŐSZINTESÉG, intuició :megérzések. A romantika is szereti a történelmet, elsősorban a középkort,(a misztikumok miatt.) a keleti világokat (Goethe:Nyugat-keleti Díván),és az exotikumokat. Szereti a szubjektív műfajokat: dal, ballada, líra. Művészi szabadságot adnak egymásnak is. Nem ismerik az átmeneti jellemeket, a szereplők vagy elvetemülten rosszak vagy nagyon jó tulajdonsággal rendelkeznek.Gyakori a DOPPELGANGER: olyan testvérek, legtöbbször ikrek, ahol az egyik nagyon jó( kedves, becsületes, jóhiszemű, jóakaratú,…) a másik a rossz (gonosz, ellenséges …) Ilyen doppelganger-t alkalmaz Pl: Schiller: Haramiák c darabjában. E művek vége meghatározott: a jó győz, a rossz elbukik, de előfordul, hogy a jó is elbukik, viszont a gonosz mindig elnyeri bűntetését

A felvilágosodás, mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat. E sokféleség oka leginkább a különböző történeti-társadalmi helyzettel magyarázható. Kelet-Európában – s így nálunk is – a társadalmi megkésettség s a polgárosodás hiánya miatt az új eszmék csak viszonylag későn, a XVIII. század utolsó harmadában s bizonyos mértékig átalakulva, új célkitűzéseket teremtve terjedtek el.

Magyarországon mindenekelőtt a több évszázados függés következtében nem volt számottevő polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsősorban a felső réteg tagjai lettek fogékonyak, s társadalmi pozíciójukból kifolyólag a nyugati polgárság forradalmi eszméi is átalakultak: az új gondolatokból leginkább az elmaradottság leküzdését, a kulturális haladást valamint a művelés feladatát vették át. A felvilágosodás első szakaszát 1772-től 1795-ig számítják.

Mária Terézia 1760-ban magyar nemzeti testőrséget állított fel Bécsben, ahol a magyar vidéki nemesifjak művelődhettek, látóhatáruk kitágult. A nagy műveltségű II. József felvilágosodott abszolutizmusa idején még szabadabban terjedhettek a modern gondolatok. Politikája megosztotta a magyar értelmiséget: a „jozefinisták” a polgárosodást, a társadalom modernizálódását sürgették, míg a nemesi ellenállás hívei védelmükben vették a régi hagyományokat, divatba hozták a magyaros öltözködést, a magyar ételeket és síkraszálltak a magyar nyelv ügyéért is.

A reformkor második szakaszát, mely 1795-től 1825-ig, a reformkor megindulásáig tart, leginkább Kazinczy Ferenc és Martinovics Ignác neve fémjelzi. Martinovics forradalmi eszközökkel próbált eredményeket elérni (magyar jakobinus mozgalom), míg Kazinczy felismerte, hogy az egyetlen útja maradt a magyar progressziónak: a stílusújítás.

A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire a török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.
1620 Ozaly várában született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korán meghalt, fiai nevelését Pázmány Péterre bízta, így ők Habsburg – hű, és mélyen vallásos nevelésben részesültek. Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál. Olaszországi tanulmányútján (Róma, Nápoly, Firenze, Velence ) megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal. Rómában fogadta VIII. Orbán pápa, aki megajándékozta saját latin verseinek egy díszesen kötött példányával. 1637-től CSáktornyán élt, és szinte szünet nélkül harcot vív a törökkel. Ezt a bécsi udvar rossz szemmel nézte, és arra kényszerítette, hogy I. Rákoczi György fejedelem ellen hadjáratot vezessen Erdélyben. Ez vette fel benne a gondolatot, hogy Mo. és Erdély összefogásával ki lehetne űzni a törököt. 1646-ban tábornok, 1647-ben pedig horvát bán. Hadtudományi tanulmányokat folytat. Pl.: A tábori kis trakta c. műve mely egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, ellátásáról stb. szól.1646-ban feleségül veszi Draskovich Mária Eusebiát. Ő meghal, 1652-ben elveszi Löbl Máriát. A bécsi királyi udvar politikájával szemben 1656-57-ben megírja Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, mely a nemzeti autonóm királyság létrejöttét sugallja, de példát mutat egy erős centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II. Rákoczi György erdélyi fejedelembe fektette, de halála meghiusította reményeit. Török elleni röpirata A török áfium ellen való orvosság (1660) nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata.