TÖRTÉNELEM
Jellemezze a pápaság történetét a kezdetektől napjainkig, koncentráljon különösen, de nem kizárólagosan a szociális, politikai, gazdasági, vallási és filozófiai hatásán Európára, Ázsiára és Afrikára. Legyen tömör, velős, egyedi.

ORVOSTUDOMÁNY
Az asztalon talál egy borotvapengét, egy csomag gézt és egy üveg skót whiskyt. Vegye ki az egyik veséjét majd cserélje ki a másikkal. Ne varrja össze, amíg a munkáját ki nem értékelik. 15 perce van.

RETORIKA
2500 lázadó, őrült bennszülött tombol a szomszédos teremben. Nyugtassa meg őket. Bármely ősi nyelvet használhat, kivéve a latint és a görögöt.

BIOLÓGIA
Hozzon létre szilícium alapú életet. Becsülje meg az eltéréseket az elkövetkező emberi kultúrákban, ha ez az életforma 500 millió évvel ezelőtt kifejlődhetett volna. Állításait tényadatokkal bizonyítsa is.

ZENE
Írjon zongorakonchertót. Hangszerelje, majd adja elő furulyán és dobon. Segítségképpen a széke alatt talál egy zongorát.

PSZICHOLÓGIA
Munkásságukról szerzett tudása alapján értékelje az érzelmi stabilitást, az alkalmazkodóképesség fokát és az elfojtott frusztrációkat a következő személyeknél: Nagy Sándor, II. Ramszesz, Hammurabi. Az alanyoktól vett idézetekkel támassza alá értékelését, a megfelelő hivatkozásokkal. A fordítás nem kötelező.

SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA
Mutassa be a nemi eltévelyedéseket és az enyhébb betegségek tüneteit. Szégyellje magát.

KATONAI SZAKÉRTELEM
Egy nagy kaliberű lőfegyver darabjait találja az asztalán. Mellettük fekszik egy nyomtatott használati utasítás bantu nyelven. Tíz perc múlva egy éhes bengáli tigris csatlakozik Önhöz.
Tegye meg az Ön által szükségesnek ítélt lépéseket. Legyen kész utólag felülvizsgálni döntéseit.

ESZTÉTIKA
Érveljen a tudományág fontossága mellett.

ATOMFIZIKA
Létesítsen láncreakciót vagy atommáglyát, tetszés szerint. Vázolja egy magfúziós erőmű tervét.

KÉMIA
Szubtrópusi körülmények között állítson elő szupravezetőt. Állítson elő kénessavat. Vágja ketté majd illessze össze újra. Mit lát?

MATEMATIKA
Alkosson hiperkomlex számokból konkáv halmazt, amely a recipriverexkluzív (önmagán kívül bármely más számmal egyenlő) számok halmazának részhalmaza. Ábrázolja 5 dimenziós koordináta-rendszerben
Kösse össze a pontokat úgy, hogy a kialakuló geometriai alakzat a szögfelezőivel együtt Tapsi Hapsi képét adja ki.

FÖLDRAJZ
A kőolaj és a kőszén keletkezésének folyamata, mérföldkövei – összehasonlítás. Mutasson példákat (saját gyűjtés), játssza le a folyamatokat. Kőzet- és anyagfelismerés: U236, ózon, deutérium, kurcsatóvium, neodézium. Mutassa be, elemezze.

PARAPSZICHOLÓGIA
Ragassza a következő tárgyakat a testére: pogácsa, bélyeg, működő hosugárzó, tojáshéj. Egyéb feladatok: távolbalátás, távgyógyítás, elrejtett tárgyak megtalálása, mozgatása, levitáció, asztrálutazás. Teleportálja magát a Jupiterre, az ott készült polaroidképekkel igazolja magát.

PEDAGÓGIA
Oktassa ki vizsgáztatóit.

ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
Kössön sorba 1 izzót. (Pluszpontért ugyanezen izzót párhuzamosan is kötheti)

ISMERETELMÉLET
Foglaljon állást az igazság mellett vagy ellen. Bizonyítsa állásfoglalását.

FIZIKA
Magyarázza az anyag természetét. Hozzon létre egy zongorányi antianyagot, egyesítse az anyaggal (zongora). Írja le a látottakat.

FILOZÓFIA
Vázolja az emberi gondolkodás fejlődését. Mérje fel ennek jelentőségét. Hasonlítsa össze valamely más gondolkodás fejlődésével. Térjen ki a lét tarthatatlanságát igazoló elméletekre. Adjon kézzelfogható megoldást (ne kövessen el öngyilkosságot a vizsga végéig).

JOG
Írja meg Hitler védőbeszédét. A védelmet építse a Berlin-Sztálingrád útvonalon elkövetett közlekedési kihágásokra, kérje a helyszíni bírság utólagos kiszabását.

CSILLAGÁSZAT
Bizonyítsa be az Ön által ismert elméletek segítségével hogy a pulzáló világegyetem konvex.
Válaszát 4 dimenziós rajzokkal illusztrálja. Modellezze egy kvazár működését a fiókban található protonok és fotonok segítségével. Egyéb segédeszközök (quarkok, logarléc, építokocka, stb.) nem használhatók.

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS
Abakusz segítségével határozza meg min. 99.24167 %-os konfidenciaszint mellett a jövő heti
lottószámokat.

IRODALOM-VILÁGIRODALOM
Elemezzen egy szabadonválasztott X-XI. századi amerikai verset.

MAGYAR
Ady optimista világfilozófiája. Kép, forma és jellem szintézise a kortárs alföldi irodalom kifejezésvilágában.

KÉPZŐMŰVÉSZET
Hozza létre a Parlament épületének 1:1 arányú modelljét a fiókban található 3 csomag gyurma segítségével. Ügyeljen az épület belső részeinek kidolgozottságára.

KÖZGAZDASÁGTAN
Készítsen realisztikus tervet a következő problémák globális megoldására: elszegényedés, túlnépesedés, adósságproblematika, fenntartható növekedés, munkanélküliség, infláció. Válaszában szintetizálja a neoklasszikus, keynesi, monetarista elméleteket. Mutassa meg a szintetizált elmélet hiányosságait. És végül jellemezzen egy olyan elfekvő eszközt, mely a fennálló tőkéből kifolyó hasznot élvezi.

SZÁMÍTÁSTECHNIKA
Írjon BASIC nyelven egy grafikus alapú multitask operációs rendszert, amely kivédi a Windows 98 potenciális hibáit.

NYELVTUDOMÁNYOK
Az összehasonlító nyelvészet eredményeinek felhasználásával mutasson ki fonetikai hasonlatosságokat az óegyiptomi és szanszkrit nyelv köznapi beszélt változataiban.

SZOCIOLÓGIA
Becsülje meg a szociológiai problémákat, amik a világ végén felmerülhetnek. Tervezzen kísérletet elmélete igazolására.

FILMMŰVÉSZET
Írjon forgatókönyvet az Anjou-ház életéről majd forgasson ebből rajz- vagy rövidfilmet (max. 351 kocka).

1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra.

A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt. Adományokkal új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre. Az így fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális. A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok, és a zsoldos katonák.

A király a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra helyezte. Mivel a királyi magánbirtokok nagyon megfogyatkoztak, azok jövedelme nem volt elegendő a kincstár számára, ezért más bevételi források után kellett néznie.

Az új bevételi forrás a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek, a regálék voltak.

A regálék közt legjelentősebbek:

-                     Bányareform:

Mivel a földesurak korábban nem részesedhettek a birtokukon lévő ércek jövedelméből, igyekeztek bányáikat eltitkolni. Károly Róbert intézkedése nyomán (1327) a földesúri birtokon feltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura harmadát. Ezáltal az uralkodó érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában.

-                     Pénzverési monopólium:

A kibányászott nemesércet kötelező volt beváltani a király által kibocsátott pénzre. A királyi kamarák súlyban annyi aranypénzt adtak, amennyit a nyersanyag nyomott, tehát az ötvözetből származott a haszon.

-                     Értékálló aranyforintot veretett.

-                     Kapuadó: Jobbágyportánként (kapunként) szedett adó volt.

-                     Harmincad vám (a behozott áruk 3,33%-a).

A gazdaság fejlődésének hatására megélénkült a külkereskedelem. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be.

Városfejlődés

Az árutermelés és pénzgazdálkodás hatására a jobbágyok egyre több terméket vittek a piacra. Ezekből a vásáros helyekből jöttek létre a mezővárosok.

-                     a földesúr birtokán volt, tagjai évi egy összegben fizethették az adót

-                     vásártartás joggal rendelkezett

-                     önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával

A szabad királyi városok jellemzői:

-                     a királynak adóztak évi egy összegben

-                     rendelkeztek vásártartási- és árumegállító joggal

-                     pallosjog joggal

-                     vámmentességgel

-                     védőfalat építhettek

-                     igazságszolgáltatásukat a királyi tárnokmester látta el

Külpolitikája: igyekezett rokoni kapcsolatot kiépíteni az európai uralkodócsaláddal. A lengyel Ulászló lányát vette feleségül. Biztosította, hogy elsőszülött fia Lajos örökölje a lengyel trónt. András fia nápolyi trónra jutását házassági szerződéssel alapozta meg.

Károly Róbertet fia, Nagy Lajos (1342-1382) követte a trónon.

Uralkodását hódító háborúk jellemezték. Költséges hadjáratai miatt növelnie kellett az adóterheket, ezért vezette be a kilencedet-terményadó (termény kilencedik tizede). A jobbágy fizette a földesúrnak. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését.

Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: jogilag egyenlő lett volna báró és nemes.(nem tudtak ennek érvényt szerezni)

III. Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón. A két ország között perszonálunió jött létre- a király közös, a két állam minden másban önálló maradt.

1351-ben a király megújította az Aranybullát, módosítva: elvették a szabad örökítés jogát, a birtok csak apáról fiúra szállhatott. A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy bárók kezére jusson. A fiúágon kihalt nemzettségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szállt.

Jogilag egységes szabad költözésű jobbágyság alakult ki.

Első magyar egyetem alapítása 1367 Pécs.

Lajos halála után fiúörökös híján, lánya Mária és férje Luxemburgi Zsigmondra szállt a trón.

Géza fejedelem megkeresztelkedett. Ő továbbra is pogány módra élt, azonban fiát, Vajkot már keresztény hitben neveltette. Az új külpolitikai irányt jelezte Vajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. A hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári Szász-dinasztiával, s a Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.

Szent István (997-1038)

Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpád nemzetségén belül, Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a primogenitúrát örökli. Hogy Koppány harca esélytelen legyen Géza gondoskodott: a forgalomból kieső somogyi területeken jelölte ki szálláshelyét és körbevette fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébe került a fejedelmi hatalom. A helyzet megért arra, hogy a fejedelem a legnagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon. II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az ifjú királynak hatalma megszilárdításáért további harcokat kellett vívnia. 1003-ban az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától, de mivel rokonok voltak, az életét meghagyta. Ajtony legyőzése után (1008) István az egész Kárpát-medence urává vált. A legyőzött törzsfők, nemzetségfők földjeinek nagy része közvetlenül az ő kezébe került.

Egyházszervezés

Célja:

• keresztény Európához kötődés
• A királyi hatalom megerősítése az egyház támogatásával

Felépülése

• 10 püspökséget alapított, közülük Esztergom érseki rangot kapott, ezzel megakadályozta, hogy  magyar egyház német érsek fennhatósága alá kerüljön
• 5 bencés apátságot alapított

egyházszervezet támogatása

• földadományokkal
• törvényekkel a hit megerősítésére

• 10 falu építsen egy templomot (kőtemplom)
• vasárnaponként kötelező a templomba járás, kivéve akik a tüzet őrzik
• törvényszegőket megbünteti életkor szerint
• kötelező a böjt betartása
• figyelni kell az istentisztelet alatt
• tized (a termény egytizedét be kell szolgáltatni) bevezetés: egyházadó

Egységesedésre törekszik, mivel a társadalom átmenet a törzsi-nemzetiségi és a feudális között.

felépítése

• esztergomi érsek → püspökök → esperesek → plébánusok
• István alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, váci, bihari és gyulafehérvári püspökségeket
• káptalanok létrehozása (püspök munkáját segítik) élén a prepost, tagjai a kanonok
• káptalanok hiteles helyek is egyben
• A szerzetesrendek közül a bencések érkeztek először hazánkba, királyi támogatással alapították meg első kolostoraikat Pannonhalmán és Pécsváradon.
• bencés kolostorok élén a pannonhalmi főapát áll

Vármegyerendszer kiépülése, udvarházak

• Területi közigazgatási rendszer: comitatus
• Vármegye: közigazgatási-, katonai-, gazdasági-, és igazságszolgáltatási egység
• Központja a vár, élén az ispán, akit a király nevez ki és hatalma a vármegyékben élő szabadokra és szolgákra is kiterjed, alárendeltjei a várnépek, várjobbágyok
• Az ispánoké a jövedelmek 1/3-a, a királyé a jövedelmek 2/3-a

Udvarházak

• Vármegyénként 2-3 van
• Alapításának oka: nem volt állandó királyi székhely, hanem a kíséretével vármegyéről-vármegyére vándorolt és az udvarházakban szállt meg, itt vették magukhoz a szükséges mezőgazdasági cikkeket, iparcikkeket és élelmiszereket

Törvények: 2 törvénykönyvet hozott létre a feudális társadalom és a kereszténység megszilárdítására

• 1. koronázása után, 2. az 1030-as években
• törvényei védik az egyházat és a kialakuló feudális államot
• kirajzolódik belőlük, hogy 4 rétegű a társadalom:

• ispánok, udvari főemberek
• várjobbágyok: ők a várkatonaság vezetői
• köznép: földműveléssel, háziparral foglalkoztak
• szolgáló népek

Külpolitika

• első évtizedekben béke volt
• 1030-ban német támadás érte (II. Konrád), de sikeresen elhárították
• kelet felé jó kapcsolat Bölcs Jaroszlávval
• besenyők egyes csoportjai betelepülnek

A trónutódlás kérdése

• fiát, Imre herceget szánta utódjául, neki íratta Intelmeit, amelyben a helyes kormányzás módját tudatta
• mivel fia fiatalon meghalt, nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, aki Velencében nevelkedett és István úgy látta, hogy Orseolo Péter folytatni fogja politikáját
• Vazul a pogány szokás szerint követelhette volna a trónt, de István őt nem tartotta megfelelőnek, Vazul merényletet akar elkövetni István ellen, de nem sikerül mert lelepleződik
• halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, így lett Magyarország Mária Országa

Értékelése:

• Szent István érdeme, hogy Magyarország nem jutott a többi nomád nép sorsára, hanem az államszervezés és az egyházszervezés révén a keresztény Európa része lett
• 1038. augusztus 15-én halt meg

Az alább felsorolt országokban kiadott, középfokú végzettséget tanúsító külföldi bizonyítványokat automatikusan egyenértékûnek kell tekinteni a magyar érettségi bizonyítvánnyal:
Albánia, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Csehszlovákia, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, India, Írország, Izland, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Kazahsztán, Kína, Kirgízia, Laosz, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Norvégia, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék (Vatikán), Szerbia és Montenegró, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Szovjetunió, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.

Jogszabály mondja ki továbbá az International Baccalaureate Organization (IBO) és a Deutsche Schule által kiadott bizonyítványoknak a magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékûségét.

Ha a bizonyítványt nem a fent felsorolt országok vagy intézmények valamelyike adta ki, akkor a továbbtanulási céllal történõ elismerési eljárás lefolytatásakor a felsõoktatási intézmény az alábbi döntéseket hozhatja:
- megállapítja, hogy a külföldi bizonyítvány Magyarországon felsõoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítóként elfogadható, vagy
- megállapítja, hogy a bizonyítvány Magyarországon felsõoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítóként nem fogadható el, ezért az elismerést megtagadja.

A külföldi bizonyítvány eredményeit, amennyiben a bizonyítvánnyal a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékûként továbbtanulásra jogosítóként elismerhetõ, a felvételi szempontjából az a magyar felsõoktatási intézmény minõsíti, amelybe a pályázó jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsõoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét.

A jelentésváltozások legfőbb fajtái:

–a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk whore (húr), lábas, fal
–belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár
–metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje
–jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat * farkas, szarvas állat * szarvas, sült hús * sült, pörkölt hús * pörkölt, tokaji bor * tokaji, menny dörög * dörög, földet szánt * szánt
–metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli.
–absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés ((kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télen-nyáron’))
–jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbis-glóbus
–hangulat, stílusérték megváltozása – agyafúrt – régen ‘őrült’
Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ‘sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper

A Föld belső szerkezetének megismerése már régóta célja a tudománynak. A vulkánok, a mély fúrások és a bányákban észlelt jelenségek csak homályosan írták körül a Föld belsejében történő eseményeket. A modern kor vívmányai nagy előrelépést tettek a bolygónk belsejének megértéséért. A század elején Andrija Mohorovicic a földrengéshullámok mélységi visszaverődésekor fellépő sebesség-változásokkal, a föld belseji rétegződésekre utaló nyomokat talált. Mára ilyen hullámokat mesterséges úton is kelthetünk, és egyre többet tudunk meg erről a titokzatos világról.
A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan), a Föld fizikai jelenségeit a geofizika, kémiai mozgásfolyamatait pedig a geokémia kutatja.
A Föld fizikája:

Belső hő:

A Föld belseje felé haladva, egyre mélyebben egyre nagyobb hőmérsékletet észlelünk, ez a geotermikus gradiens, melynek globális átlagértéke 100 méterenként 3 °C. Ez az érték a szilárd felszín közelében lejátszódó gyors hűlés eredménye, hiszen ez nem tart a középpontig, mivel a Föld belső hőmérséklete „mindössze” 4500 – 5000 °C.
Ez a roppant belső hőenergia – jelen ismereteink alapján – különböző radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásakor szabadul fel.

Gömbhéjak:

A mélyben uralkodó körülmények két fontos jellemzője, a magas sűrűség és nyomás. Ez utóbbi és a mélység függvényében mérve a Föld középpontjában lévő értékek a felszíni nyomás 4000-szeresét mutatják. A Föld gömbhéjakba, a forgás és a lehűlés hatására, a sűrűség szerint rendeződött.

A Föld fizikai jellemzőinek változásai alapján bolygónk belsejét négy eltérő gömbhéjra oszthatjuk, ezek sorban a következők:

Földkéreg

Különböző összetételű és vastagságú, a szárazföldek és az óceánok alatt.

A szárazföldi kéreg rendkívül bonyolult szerkezetű és felépítésű. Általában két jellegzetes

réteg kimutatható: a kéreg felső része szilikátokban gazdag. Kőzetei alapján gránitos rétegnek is nevezik (sűrűsége 2,7 g/cm3). Lejjebb már inkább fémekben gazdagabb és sűrűbb rétegekkel találkozunk (3,0 g/cm3), jellemző kőzete után kapta a gabbrós kéreg nevet.

Az óceáni kéreg egyszerűbb, mivel minden óceán alatt azonos felépítésű. Itt hiányzik a kisebb sűrűségű gránitos kőzet. A fémeket nagyobb arányban tartalmazó óceáni kéreg két részre tagolható: A felső, bazaltos réteg finomabb, az alsó gabbrós réteg hasonló, de durvább, szemcsésebb anyag alkotja, mint a szárazföldi kéreg gabbrós rétegét.

Földköpeny

Nagyjából 2900 km vastag. A mélység függvényében fokozatosan nő a fémes elegyrészek aránya.

Külső mag

Maghéjnak is hívják, mely 1800 km vastag. Anyaga folyékony fémekből (pl. vasból, nikkelből) áll.

Belső mag

E határfelület pontos mélysége bizonytalan, nagyjából 4700 és 5100 km között húzták meg, szilárd vasból és nikkelből áll.
A különböző héjakat híres kutatókról elnevezett határfelületek választják el egymástól, belülről kifelé haladva sorra a következők: Lehmann-felület, Guttemberg- Wiechert-felület és a Mohorovicic-felület (Mohó).

A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A litoszféra – a földkéreghez hasonlóan – vastagabb a szárazföldek, mint az óceánok területén. A szilárd kőzetburok alatt az anyag már izzó állapotban van. Ez a tartomány az asztenoszféra (gyönge burok), a litoszféra ezen a képlékeny rétegen úszik.

A földmágnesesség:

A Földet mágneses tér veszi körül, ezen teret a több ezer kilométer mélyen lévő vastartalmú fémolvadékok áramlása kelti. Ezeket a mozgásokat éppen, a fent már említett, földforgás és a belső hő tartja mozgásban.
A Föld mágneses tengelyének felszíni döféspontja, a mágneses pólus, nem esik egybe a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjával, a csillagászati pólussal. Ezt az eltérést nevezik mágneses deklinációnak. Az elhajlás irányától függően beszélünk pozitív- és negatív deklinációról.

Az állandó belső áramlások megváltoztathatják a mágneses teret és a pólusok helyzetét, ilyen változásokat őriznek a különböző mágnesezhető kövületek, melyek megőrizték keletkezésükkor a mágneses irányt. Ezeket az irányokat a földtörténeti események korának meghatározására használják, mindezt az ún. paleomágneses módszerekkel.
Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? Hogyan változott az USA világgazdasági helyzete? Az USA gazdaságának fő vonásai?

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

Az egyesült államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A gombamód szaporodó farmokat, a vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány. Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami mindég automatizálásra, gépesítésre ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Mindennek köszönhetően a termelőeszközöket gyártó nehézipar egy dinamikusan bővülő piachoz jutott. Az állam magas vámokkal szorította ki a vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi tőke beáramlásának.

A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az országba. A többségében Európából érkező munkások termelési tapasztalatukkal, szakképzettségükkel nagyban hozzájárultak a modern ipar megteremtéséhez.

A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek bőven álltak rendelkezésre. Nagyon fontos szerephez jutott az Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe. További telepes áradat indult meg a Sziklás-hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején. A műszaki haladás először az USA-ban tette lehetővé a szénhidrogének nagyarányú felhasználását.

Az USA világgazdasági helyzete:

Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén vonta befolyása alá.

Idővel, (ez a tendencia ma sem változott) egyre több külföldi nyersanyagot használ(t) fel, s mivel a világpiacon a legnagyobb felvásárló ezáltal nagyban képes befolyásolni a nyersanyagok világpiaci árait

Az óriásra dagadt amerikai monopóliumok a világ minden részén érdekelt multinacionális társaságokká fejlődtek.. A monopóliumok a tőkekoncentráció végeredményei. A sok száz cég egybeolvadása és a nagyobb vállalatok fúziója, integrációja, a gazdasági élet egy fontos területét uraló óriásvállalato(ka)t eredményez, mely cégek politikai befolyása is komoly.
A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.
Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést. Mindössze a lakosság ¼-e dolgozik az iparban.
Politikai és katonai ereje, valamint az általa irányított nemzetközi szervezetek révén világszerte képes érdekeinek érvényesítésére.

A 90-es években Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény tovább szilárdítja az USA körül kialakult gazdasági erőtér kapcsolatait.
Összességében tehát az USA gazdasági fejlődése az utóbbi időben is növekvő tendenciát mutat, kisebb-nagyobb ingadozások és aránylag lassú tempó mellett.

Az USA gazdaságának fő vonásai

Nagyüzemű árutermelő gazdaság

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre, amit nagyrészben a mezőgazdaság nagyüzemi jellegének köszönheti. A farmok átlagos mérete 200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek.

Az amerikai lakosság hús- és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények termesztését vonja maga után.

A farmok szakosodott termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz, így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje.

Ez a rend a Mississippi-alföldön és a nyugat felé lassan emelkedő Préri-fennsíkon rajzolódik ki.

A Nagy-tavaktól a Mexikói-öböl partjáig egyre hosszabbodik a tenyészidőszak, a nedves kontinentális klímát szubtrópusi monszunéghajlat váltja fel. Az ország nyugati harmadát a Pacifikus-hegységrendszer vonulatai és a közéjük zárt száraz sivatagi (aridus) jellegű medencék, fennsíkok foglalják el, ez utóbbi területek földművelése jobbára az öntözési lehetőségekhez igazodik.

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az ércek zömét Latin-Amerikából és Kanadából származik. Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről hoznak be.

Az USA energiagazdasága évtizedek óta a szénhidrogénekre (CH) épül. Földgáztermelése a második, míg a kőolajtermelése a harmadik világviszonylatban. Az ország CH-készletei néhány évtizedre elegendők, ezen a tényen a kontinentális talapzat és Alaszka kőolajkincse sem változtat.

Az elektromos áram termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA a világ egyik legnagyobb uránérc termelője. Az 50-es évek hadiipar részeként hatalmas urándúsító üzemeket építettek, később ez tette lehetővé a fűtőelemexportját.
Az utóbbi időkben nőtt a hőerőművekben elégetett feketeszén mennyisége. A bányászatának súlypontja az Appalache-től nyugatra tolódik el.

Az USA rengeteg pénzt költ a megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi nyersanyagokra.
Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú tömegtermelés jellemzi. Mindennek következménye, hogy a munka kiemelkedő termelékenysége. A sokoldalú iparnak gerincét képezi a hadiipar, a járműgyártás valamint a legfontosabb, az elektronikai ipar. A ország a legnagyobb fölényt pont a legdinamikusabb ipari ágazatokban érte el. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb szállítója a világon. A katonai-ipari komplexuma a folyamatos állami megrendelések köszönhetik virágzásukat.

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.

1. passzátszelek:
A Ráktérítő magas nyomása felől (ÉK-ről) fúj. Irányukat a Corialis hatás változtatja. Ezek a Föld legállandóbb szeleik. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előrejelezhető

2. nyugati szelek:
Mozgásuk közben hatalmas kanyarulatokat írnak le, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek nem maradnak keletkezési helyükön, hanem a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak.

3. sarki szelek:
Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legszeszélyesebb szelei.
Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása a sarkok beesési szöge miatt jön létre. A sarkkörök alacsony nyomása és a térítők magas nyomása pedig a levegő mozgásából ered.
A nagy földi légkörzés a Föld Nap körüli keringése miatt északra és délre tolódik el.

A széndioxid csökkenése avval magyarázható, hogy a kialakuló óceánokban a szén dioxid nagy része karbonátos kőzeteket hoz létre, így a széndioxid nagy része ma már nem az atmoszférában, hanem a litoszférában található, mészkő és dolomit formájában. 2,7 milliárd évvel ezelőtt megindult a fotoszintézis folyamata, így a növényzet a légkörből széndioxidot vett fel és oxigént adott le.

- atmoszféra szerkezete
alsó (troposzféra és sztratoszféra), középső, felső

1. troposzféra (keveredő gömbhéj):
vastagsága 10-12 km.
Itt játszódnak le az időjárási folyamatok többsége. Itt található a légkör teljes tömegének 80 %-a. A hőmérséklet a magasság emelkedésével, 100 m-ként átlagosan 0,65°C-al csökken -57°C-ig.

2. sztratoszféra (réteges burok):
50 km-es magasságig.
Itt van az ózonburok. A hőmérséklet a magasággal együtt nő, míg el nem éri a 10°C-ot.

3. középső:
80 km-ig.
A levegő összetétele nem változik.

4. felső:
A gázok fajsúly szerint rétegeződnek. Felső határa ott van, ahol a Föld centrifugális ereje és gravitációja kiegyenlíti egymást.

A Föld mozgásai:

A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül. A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi és Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Az Északi-sark felől nézve a Föld nyugatról keletre forog. A Föld tengely körüli forgásának sebessége a szögsebesség, illetve a kerületi sebesség értékeivel jellemezhető. A földfelszín egyes pontjai a forgástengely felől nézve egységnyi idő alatt azonos szögben fordulnak el, a szögsebességük tehát azonos. A kerületi sebesség viszont a forgástengelytől való távolságtól függ. Minél jobban távolodunk a forgástengelytől (minél közelebb jutunk az Egyenlítőhöz), a kerületi sebesség egyre nagyobb lesz. A kerületi sebesség az Egyenlítőn a legnagyobb. A Föld forgása az oka a napszakok váltakozásának.

A Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap. A keringés időtartama 365 és ¼ nap. A keringési pályasík (ekliptika) nem esik egybe a földi Egyenlítő síkjával. A két sík által bezárt szög 23,5°. Ezt az eltérést nevezzük az ekliptika ferdeségének. Értéke megegyezik a forgástengely ferdeségének szögével. A Nap körüli keringés és a forgástengely ferdesége következtében ugyanazon szélességi kör mentén egy év alatt változik a napsugarak hajlásszöge. Ennek következménye az évszakok váltakozása.

A tengelye körül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződnek. E gömbhéjak a a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a kőzetburok (litoszféra).