1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra.

A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt. Adományokkal új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre. Az így fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális. A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok, és a zsoldos katonák.

A király a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra helyezte. Mivel a királyi magánbirtokok nagyon megfogyatkoztak, azok jövedelme nem volt elegendő a kincstár számára, ezért más bevételi források után kellett néznie.

Az új bevételi forrás a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek, a regálék voltak.

A regálék közt legjelentősebbek:

-                     Bányareform:

Mivel a földesurak korábban nem részesedhettek a birtokukon lévő ércek jövedelméből, igyekeztek bányáikat eltitkolni. Károly Róbert intézkedése nyomán (1327) a földesúri birtokon feltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura harmadát. Ezáltal az uralkodó érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában.

-                     Pénzverési monopólium:

A kibányászott nemesércet kötelező volt beváltani a király által kibocsátott pénzre. A királyi kamarák súlyban annyi aranypénzt adtak, amennyit a nyersanyag nyomott, tehát az ötvözetből származott a haszon.

-                     Értékálló aranyforintot veretett.

-                     Kapuadó: Jobbágyportánként (kapunként) szedett adó volt.

-                     Harmincad vám (a behozott áruk 3,33%-a).

A gazdaság fejlődésének hatására megélénkült a külkereskedelem. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be.

Városfejlődés

Az árutermelés és pénzgazdálkodás hatására a jobbágyok egyre több terméket vittek a piacra. Ezekből a vásáros helyekből jöttek létre a mezővárosok.

-                     a földesúr birtokán volt, tagjai évi egy összegben fizethették az adót

-                     vásártartás joggal rendelkezett

-                     önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával

A szabad királyi városok jellemzői:

-                     a királynak adóztak évi egy összegben

-                     rendelkeztek vásártartási- és árumegállító joggal

-                     pallosjog joggal

-                     vámmentességgel

-                     védőfalat építhettek

-                     igazságszolgáltatásukat a királyi tárnokmester látta el

Külpolitikája: igyekezett rokoni kapcsolatot kiépíteni az európai uralkodócsaláddal. A lengyel Ulászló lányát vette feleségül. Biztosította, hogy elsőszülött fia Lajos örökölje a lengyel trónt. András fia nápolyi trónra jutását házassági szerződéssel alapozta meg.

Károly Róbertet fia, Nagy Lajos (1342-1382) követte a trónon.

Uralkodását hódító háborúk jellemezték. Költséges hadjáratai miatt növelnie kellett az adóterheket, ezért vezette be a kilencedet-terményadó (termény kilencedik tizede). A jobbágy fizette a földesúrnak. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését.

Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: jogilag egyenlő lett volna báró és nemes.(nem tudtak ennek érvényt szerezni)

III. Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón. A két ország között perszonálunió jött létre- a király közös, a két állam minden másban önálló maradt.

1351-ben a király megújította az Aranybullát, módosítva: elvették a szabad örökítés jogát, a birtok csak apáról fiúra szállhatott. A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy bárók kezére jusson. A fiúágon kihalt nemzettségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szállt.

Jogilag egységes szabad költözésű jobbágyság alakult ki.

Első magyar egyetem alapítása 1367 Pécs.

Lajos halála után fiúörökös híján, lánya Mária és férje Luxemburgi Zsigmondra szállt a trón.

A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf Teleki Pál kezdte meg, aki első ízben 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. 1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó úgynevezett numerus clausus (zárt szám) törvényt. A jogszabály kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli arányának megfelelő létszámot szabad felvenni. Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában.
A parasztság már a századforduló óta mind határozottabban követelte a nagybirtok túlsúlyának megszüntetését, saját földigényének kielégítését. Az 1920-ban meghozott törvény nem szabta meg a meghagyható nagybirtok maximális terjedelmét, a nagybirtokokat nem is akarta megszüntetni, csupán a földbirtok megoszlásának arányosabbá tételét kívánta előmozdítani. Az igen mérsékelt céloknak megfelelően végül az ország megművelt területének mintegy 8,5%-át osztották ki az igénylők között. Az igénylők általában törpebirtokokat kaptak. Ebből nem lehetett megélni, így előbb-utóbb tönkrementek. Teleki fontos feladatának tekintette a kormányzati hatalom megszilárdítását. Személyes felügyeletével számolták fel a különítményeket, és véget vetettek erőszakos, gyilkosságoktól sem visszariadó tevékenységüknek.
Gróf Bethlen István 1921 áprilisában vette át a miniszterelnökségi tisztséget. Alapvetően konzervatív nézeteket vallott. A miniszterelnök 1921 decemberében megegyezést írt alá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A Bethlen-Peyer paktum biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek működését a törvényes keretek között. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások és a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról, valamint az agrárproletariátus szervezéséről. Mindeközben 1921 novemberében a nemzetgyűlés elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt.
Bethlen következő lépése az egységes kormányzópárt megteremtése volt. Ennek legfőbb akadályát Nagyatádi Szabó István ellenállása jelentette. 1922 januárjában Bethlen bejelentette, hogy csatlakozni kíván a Nagyatádi által vezetett Kisgazdapárthoz. Erre Nagyatádi nem mondhatott nemet. Néhány hét múlva megalakult az Egységes Párt.
Magyarország a háborúval egy időben megismerte az inflációt, a Monarchia pénzneme, a korona elértéktelenedett. Az értékálló pénz megteremtésére a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt kívánt szerezni, mert úgy vélte, ilye módon megindíthatja a tőkebehozatalt. Az új pénznemet, a pengőt 1927. január 21-től vezették be. A népszövetségi kölcsönügylet elősegítette az ország befogadását a háború utáni Európába. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az életszínvonal közvetlen emelését célzó intézkedések megvalósítása.
A rendszer külpolitikai törekvései és lehetőségei sajátos kettősséget eredményeztek. Létét, fennmaradását nagymértékben a nyugati hatalmaknak köszönhette, ezek határozták meg a húszas évek nemzetközi politikai légkörét. Viszont tőlük várhatta az ország a legkevésbé, hogy támogassák a békeszerződés megváltoztatására irányuló törekvéseket. Ebben partnerei csak a legyőzöttek lehettek, mindenekelőtt Németország. Ez azonban gazdasági és katonai erejének összeomlása miatt nem is jöhetett szóba. A győztesek közül Olaszország vállalta magyar mezőgazdasági termények, elsősorban gabona átvételét, a magyar hadsereg fejlesztésében való közreműködését és a magyar revíziós törekvések támogatását. 1927 áprilisában, Rómában Mussolini és Bethlen olasz-magyar barátsági szerződést írt alá, mellyel Magyarország áttörte addigi külpolitikai elszigeteltségét.
Bethlen tehát körültekintő szívóssággal építette azt a külpolitikai vonalat, ami a revízió szempontjából egyedüli realitásként kínálkozott.
A gazdasági konszolidáció megteremtette a szociális ellátás javításának a lehetőségét.
1927-ben kiszélesítették a kötelező betegségi és balesetbiztosítást. Növekedtek a juttatások. A táppénz egy évig járt. A következő évben vezették be a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Az egész korszakban azonban megoldatlan maradt a munkanélküliek helyzete.

Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely kb. 1740 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd egész Európában zajlott le. A XVIII. századi Angliában kiépült az alkotmányos monarchia rendszere, kialakultak a pártok, a miniszterelnöki hivatal. A rendszer biztosította a gazdaság gyors ütemű fejlődését. A brit külpolitika homlokterében a gazdaság növekedését biztosító gyarmatpolitika állt. Európában a kontinentális hatalmak egymást foglalták le, így Anglia előretörhetett a gyarmatokon.

A XVIII. században a brit mezőgazdaság gyorsan fejlődött, belterjessége terjedt. A Hollandiában már korábban kifejlesztett módszerek Angliában széles körben terjedtek el(talajjavítás, csatornázás, trágyázás, vetésforgó). Újabb eszközök (aratógép, jobb ekék) és a fajtanemesítés is megjelent. Bekövetkezett az agrárforradalom. Megjelent a vetésforgó (àaz ugar kiiktatásával, a teljes megművelhető területre kiterjedő földművelési eljárás. Az ugar helyére takarmánynövényeket vagy kapásnövényeket vetnek. Lehetséges az istállózó állattartás, így a trágya biztosítja a föld termőerejének megújítását.), az agrotechnika fejlődése. A birtokosok felosztották a közös földeket, a tagosított földeket pedig belterjesen művelték. A mezőgazdaság fejlődése során nőtt az élelemtermelés, így a népesség száma is. A gépesítés miatt kevesebb földművelés több munkát tudott elvégezni, így egyre több embert tudott ellátni élelemmel. A vidék népessége a városokba áramlott, mivel vidéken nem volt már szükség a munkájukra. Számuk a városokban biztosította a fellendülő ipar munkaerő szükségletét.

A gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb kiviteli cikke a textília lett. A termelés fokozása érdekében újabb eszközöket találtak fel, a piac nőtt. A mesteremberek és vállalkozók találmányai egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. A vízi energia által keltett forgómozgást- vízi kerék-, majd a gőzgépet használták. A gőz ereje már az ókor óta ismert, de James Watt csak 1769-ben tökéletesítette az erőátvitelt, mellyel termelékenyebb gőzgépet épített. 1781-ben a gőzgépet a tengely hajtására is alkalmassá tette. A gőzgép széles körben elterjedt, alkalmazták a fonó- és szövőgépekben, fúrók, fűrészek, esztergák meghajtására.

Az újítások versenyképessé tették az angol textíliákat a világpiacon, ami ösztönözte a további fejlődést. A megnőtt népesség ruházati igénye is megnőtt. A textílipar két ága, a fonás és a szövés egymást húzva fejlődött. A gyapjú mellett egyre inkább teret hódított a gyarmatokról behozott gyapot alapú pamut. A gépesítés hatására az iparág a kereskedelmi tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. John Kay 1733-ban találta fel a Repülő vetélőt, mely a szövőszék egy alkatrésze, amely szövéskor a keresztszálakat vezeti (egy zsinór meghúzásával mechanikusan repült át a vetüléken). 1764-ben Hargreaves fedezte fel a „Fonó Jenny”-t, a világ első mechanikus gyapjúfonó gépét, mely forradalmasította a fonást, s alkalmassá tette a vízikerék alkalmazására ( 8 orsó).Arkwright 1768-ban alkotta meg a fonógépet. A francia Jacquard 1805-ben fedezte fel a szövőgépet ( az ő nevéhez fűződik a lyukkártya megalkotása is).

A nehéziparban a gőzgépek megjelenése és elterjedése megsokszorozta a felhasznált vas mennyiségét, gépeket készítettek (vaseke). Abraham Darby 1735-ben rátalált a kokszosításra, a faszénnel egyenrangú kokszot állított elő. Így az angolok vasipara gyors fellendülésnek indult. A faiparban használatos szerszámokat vasból állították elő(gyalu, fúró). Ezeket már gőzgép hajtotta. A szén és vas iránti igény növekedett a gyors ütemű vasútépítés során. A szerszámipart a mozdonyok, sínek nagyipari előállítása, a textilipari és mezőgazdasági gépgyártás is forradalmasította, a fejlődés kikényszerítette a gyárak között a szabványosítást.

A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a gyors, olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt. Eddig mindezt a vízen -többek között csatornák segítségével- tudták fejleszteni, így a gőzgépet elsőként a hajózásban alkalmazták, Fulton 1807-ben alkotta meg a gőzhajót. Ez az eddigi vitorláshajókhoz képest nagy előrelépést jelentett, mivel a széljárás kiszámíthatatlanságához képest sokkal megbízhatóbb. Lehetővé vált az interkontinentális szállítás.

A gőz a szárazföldön is hasznosnak tűnt. 1814-ben George Stephenson megalkotta az első klasszikus gőzmozdonyt, a Blücher-t, majd 1825-ben Rocket nevű gőzmozdonya  megnyerte a Stockton és Darlington közötti versenyt (40-48 km/h-val ment), ezzel bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. A vasút előnye a szekérrel és a postakocsival szemben nem volt kétséges. Angliában teret hódított a vasútépítés, ami hamarosan a kontinensen is hatalmas lendületet vett. A közlekedés gyorsabbá vált, nagy tömegű árut is lehetett a szárazföldön szállítani. Az első pálya Liverpool és Manchester között épült ki, szükségessé váltak a hidak és alagutak építése (1842-ben alagút épült Angliában, a Temze alatt. 1843-ban az angol Adam Clark tervei alapján elkezdték építeni a Lánchidat.). Kontinenseket átszelő vasútvonalak is megjelentek. Az Orient Expressz 1888-tól a Calais – Párizs – Isztambul vonalon közlekedett. A következő lépés a városi közlekedés megjelenése volt (Omnibusz).

A hírközlési rendszer fejlődését is jelentette a gazdaság élénkülése. Az amerikai Morse 1832-es találmányával kábelen továbbított elektromos jelzésekkel helyettesítették a korábbi nehézkes, lassú és költséges optikai rendszert. Megalkotta a távíró ábécét, tökéletesítette a távírást. A találmány gyorsan elterjedt, hamarosan kábel kötötte össze Nagy Britanniát és az Amerikai Egyesült Államokat.

Más egyéb találmány is az I. ipari forradalom idején született meg. 1845-ben kezdték el gyártani az amerikai Samuel Colt hatlövetű forgódobos revolverét, megalapult a Colt Művek. A fényképezés pedig a Daguerre fivérek nevéhez kötődik.

Fellendülés – új utak keresése

Nyugat-Európa gazdasága a XV. században gyors ütemben fejlődött. A fellendülés centruma Flandria volt. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyre több aranyat és ezüstöt igényelt. Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket, mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkekért és fűszerekért arannyal, ezüsttel fizettek. Ugyanakkor az oszmán terjeszkedés következtében a levantei kereskedelem először bizonytalanabbá, majd a vámok emelése után drágábbá vált. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti, könnyen kiaknázható rétegeket kitermelték a magyarországi és csehországi nemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre hatolni, ezért a termelés jelentősen visszaesett.

A felfedezések feltételei

A XV. századra az Atlanti-óceánon keresztüli tengeri összeköttetés jött létre a Földközi-tenger és a Baltikum között. Az óceánon csak az új, nagy vitorlafelületű, hátsókormányos hajókkal (karavella) lehetett szállítani. A part mentén elhagyva a nyílt vizeken hajóztak, amit az araboktól korábban átvett iránytű és egy sor, a pontos helymeghatározást szolgáló műszer tett lehetővé. A reneszánsz nyitottabbá tette az embereket, s az antik műveltség újjászületése révén ismertté váltak Ptolemaiosz elgondolásai, aki a Földet gömb alakúnak képzelte. Új térképek születtek, amelyek a Földet már ennek alapján ábrázolták (Toscanelli világtérképe 1474.).

Portugál és spanyol felfedezések

A portugálok, kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva, már a XV. század közepétől felfedező utakat indítottak az arany és a fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. Átlépték az Egyenlítőt (1471), Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát (1487) és Vasco de Gama Afrika megkerülése után kikötött Indiában (1498). A portugálok megismerkedtek az arab matematikával, földrajzzal, térképészettel és csillagászattal. Tengerész Henrik portugál herceg megfigyelőtornyot és hajógyárat építtetett, majd visszatérő hajósok tapasztalatait, térképeket készítettek. Tengerész Henrik lovagrendje jövedelmeit a fejlesztésre fordította, kereskedelmi társaságokat alapított, hogy legyen pénze a kutatásokra, fejlesztésekre. Az itáliai bankárok szerepet vállaltak a felfedezések támogatásában, a hajózó kapitányok közül többen is Itáliából származtak. Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolombusz Kristóf három hajója. 1492. október 12-én kötött ki a Bahama-szigeteken. 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát. Útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Kolombusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. A felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel, egy spanyol zászló alatt hajózó olasz tengerész, Amerigo Vespucci jutott. Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjai mentén hajózva elérte a La Plata torkolatát, s azt hitte, hogy elérte a kontinens legdélebbi csücskét. A spanyolok és a portugálok versengtek az új területekért, ezért pápai közvetítéssel egyezséget kötöttek (1494). A tordesillas szerződés, illetve az ezt kiegészítő 1529-es zaragozai szerződés a felfedezett világot a két ország között először egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztotta. A Föld megkerülésére Magellán vállalkozott 1519-ben. Célja a fűszertermő szigetek és az Európa közötti közvetlen út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folyatatott küzdelemben, de egyik hajója visszatért Spanyolországba.

A X-XI. században elterjedt a szenteknek, az ereklyéknek tisztelete. Zarándokutak épültek. Az embereknek nem felelt meg az elvilágiasodott egyház, reformmozgalom indult Clunyi bencés kolostorából.

A pápaság a reformok élén

A XI. században került sor a világi papság reformjára. Felléptek a szimónia ellen a papai nőtlenség követelésével. A római pápa a XI. század végére megszerezte a nyugati kereszténység vezetését, kivívta a világi hatalomtól való függetlenségét. Az 1059-es lateráni zsinat megtiltotta a világi invesztitúrát. Kimondták, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztaniuk. VII. Gergely politikai követeléseket is megfogalmazott, kizárólagos vezető szerepet a pápaságnak a római katolikus egyházon belül, felsőbbséget a világi hatalommal szemben.

A német-római császárság a XI. században

A Németrómai Birodalom Európa legnagyobb és legerősebb állama volt. A császárok meg tudták őrizni a központi hatalom tekintélyét. Az egyházi reformokat, míg azok a hitéletet érintették, a császárság támogatta. Az invesztitúra jelentős hatalom volt. A császár elutasította a pápaság követeléseit.

Az összecsapások első szakasza (1075-1122)

IV. Henrik 1076-ban megfosztotta méltóságától a pápát. VII. Gergely kiátkozta IV. Henriket. A császár 1077 telén Canossa várának kapujában könyörgött bocsánatáért a

pápától. Henrik először leszámolt németországi ellenfeleivel, majd haddal indult Itáliába a pápa ellen. A császár sem győzött, IV. Henrik, a pápával Wormsban konkordátumot kötött. Különválasztotta az invesztitúrában az egyházi és világi méltóságban való beiktatást.

A második nagy összecsapás

I. Frigyes elrendelte a gazdag itáliai városok adóztatását, s beleszólt a pápaválasztásba is. III. Sándor pápa és a lombardiai városok 1176-ban Legnanonál legyőzte a császár lovagjait. I. Frigyes kénytelen volt elismerni a lombardiai városok függetlenségét.

A pápaság kísérlete az európai hegemóniára

III. Ince uralkodása idején a pápaság hatalma kiteljesedett. II. Frigyes Szicíliában mintaállamot hozott létre. A német területeken szabad kezet adott nagyhűbéreseinek, s halála után a Német-római Birodalom teljes anarchiába süllyedt.

A keresztes háborúk okai

II. Orbán a clermonti zsinaton meghirdette a harcot a Szentföld felszabadításáért.

Az első keresztes hadjárat (1096-1099)

1096-ban indultak a nemesi seregek, vezére Bouillon Gottfried serege átvágta magát Kis Ázsián. Sikereit páncélos hadviselésnek köszönhették. 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet.

A keresztes államok

A keresztesek hűbéri államokat hoztak létre, elismerték a jeruzsálemi király főségét. Az államok állandó veszélyben éltek, ezért védelmükre lovagrendek szerveződtek.

Szaladin előretörése

Szaladin szultán csapatai az összevont lovasseregre vereséget mértek, ezután Szaladin elfoglalta a fontosabb városokat, Jeruzsálemmel együtt.

A kereskedővárosok részvétele

Genova és Velence óriási jövedelemhez jutottak levantei kereskedelem révén. A velencei dózse Bizáncot foglalta el.

A keresztes háborúk vége

Még néhány hadjárat indult Egyiptomba, Tuniszba, de sikertelenül, sorra estek el a még megmaradt városok, utolsónak 1291-ben Akkon. A gazdag kelet átalakította az életmódot, a vagyonos rétegek körében terjedni kezdett a keleti fényűzés és pompaszeretet. A fejlett arab tudomány közvetítette Európának az antik hagyományokat.

A mezőgazdaság fellendülése

A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, amely technikai és módszerbeli újításokat hozott, a XI-XII. században kiteljesedett a jobban táplálkozó emberek szervezete, könnyebben ellenállt a betegségeknek. Európa lakossága az ezredfordulótól a XIII. század végéig közel kétszeresére emelkedett. A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Az eddig lakatlan területeket vették birtokba, tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé.

A városi önkormányzat

A mezőgazdasági árutermelés fejlődése felesleget hozott létre, mindez elősegítette a városok kialakulását. A polgár megkötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával. A városi önkormányzat fő jellemzői a szabad bíróválasztás és bíráskodás, saját adószedés, saját igazgatás és szabad plébános választás. E jogokat pénzzel és sokszor harcok árán lehetett csak megszerezni a város birtokosától. Közösségük megszervezését a távolsági kereskedők kezdték. Kommunákba tömörültek érdekeik védelmében. A városokat rendszerint fallal vették körül, az utcák szűk sikátorokká váltak, nem volt csatornázás, a népesség ki volt téve a járványoknak. A város vezetését, így a főbírói, vagy a polgármesteri tisztet a patríciusok tartották kezükben. Vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki. A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek alkották. A mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, érdekvédelmi szerveződések voltak. Biztosították a piac szabályozását, korlátozták a piacűzők számát, a kontárokat üldözték. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta, alkalmi munkából élt.

Az ipar fellendülése

Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozása az iparban is technikai fellendülést indított el. A vízimalmot számtalan területen sikeresen alkalmazták. A gabona őrlését, a fák fűrészelését, hajtották a kovácsok fújtatóik, kalapácsait, a posztó tömörítését. A XIII. századra az araboktól átvett szélmalom terjedt el. Magjelent a textiliparban a lábítós szövőszék és a fonást meggyorsító rokka.

Kereskedelmi útvonalak

A közlekedés kezdetlegessége miatt a távolsági kereskedelem luxuscikkek szállítását bonyolította, elsősorban vízi úton. Kelet fűszereit és iparcikkeit szállítottál Nyugat-Európába, ahonnan nemesfémet szállítottak cserébe. Jelentős kereskedelmi útvonal alakult ki a Balti- és az Északi-tenger térségében. Keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt és egyéb nyersanyagokat hoztak, cserébe Nyugatról iparcikkeket szállítottak. E kereskedelmi útvonalat az északnémet és flandriai városok uralták, szövetséget hoztak létre, melyből a XIII. században a Hanza szövetség fejlődött. A két nagy régió között szárazföldi összeköttetés alakult ki Champagne városain.

Széttagolt Franciaország – út az egység felé

Capeting királyok hatalma Párizs környékére terjedt ki. A nagyhűbéresek, s az angol királyok franciaországi hatalmát II. Fülöp Ágost törte meg. A kishűbéresekre, az egyházra és az erősödő városokra támaszkodott. A francia királyok az ország jelentős részén tényleges hatalmat gyakoroltak.

Anglia a XI-XIII. században

Az egykori Britannia angolszász királyságát Vilmos 1066-ban hódította meg. Az angolszász előkelők elvesztették birtokaikat. A normann lovagság rátelepült az őslakosságra. I. Vilmos erős hűbéri államot épített ki, minden vazallus közvetlenül a királynak fogadott hűséget. I. Vilmos utódai megőrizték az erős központi hatalmat, kiépült az államszervezet. II. Henrik növelte a királyi hatalmat. A helyi bíróságok helyett minden szabad ember fordulhatott a királyi bíróságokhoz is. A hűbéresektől

katonai szolgálat helyett birtokaik arányában pénzbeli juttatást követelt.

Az angol rendiség kialakulása

A XIII. századra a gazdasági fejlődés a főnemesség mellett a polgárok és a lovagok számára is lehetővé tette, hogy hallassa szavát a politikában. Kétségbe vonták az uralkodók hatalmának korlátlanságát. Az új felfogás szerint az országlakosok: a grófok, a főpapok, majd a lovagok és a polgárok képviselik az országot. Földnélküli János idején megingott a királyi hatalom tekintélye. 1215-ben a főnemesség a Magna Charta Libertatum kiadására kényszeríttette, a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, s felruházta őket az ellenállás jogával. Összehívták az országlakosok „megbeszélését” parlamentjét. I. Edward 1295-ben hasonló módon hívta össze a parlamentet, ami ettől kezdve rendszeresen működött. A kialakuló új rendszer a rendiség. Az angol parlament kétkamrás volt.

A francia rendiség kialakulása

IV. Fülöp meg akarta szerezni Flandriát, a posztóipar révén fejlett tartományt, azonban Courtrai mellett tönkreverték Fülöp lovagi seregét. A háború miatt és a pápaság elleni támogatás ellenében IV. Fülöp 1302-ben összehívta a rendi gyűlést. A rendi gyűlés a király mögé állt. A király Flandriában megszerezte Lille-t.

A 30-as évek végére Németország olyan erős pozicióba került, hogy jogal lehetett Európa első számú hatalmáak nevezni- A világválság idején kiemelkedett Adolf Hitler, aki 1933-ban kancellár lett. 1936 nyaráig úgy tűnt, Európa elkerülheti a konfliktust, de kitört a spanyol polgárháború és Francisco Franco tábornokot támogatta Hitler és Mussolini is.

1935-ben a franciák szerződést kötöttek a szovjetekkel, amelyben kölcsönös segitséget igértek egymásnak, ha valamelyik európai ország bármelyiküket megtámadja, de a két országnak nem volt közös határa, tehát ha az oroszok a franciák segitségére akartak volna sietni, át kellett volna vonulniuk Lengyelországon, de ebbe a lengyelek ebbe nem egyeztek volna bele. Erre a németek érvénytelennek nyilvánitották a locarnoi szerződést és 1936 márciusában a német haderő átlépte a rajnai demilitarizált övezet határát (márc.7.), megsértve ezzel a locarnoi egyezményt és a versailles-i szerződést is.

1936. okt.25.. Német-olasz egyezmény, létrejön a Berlin-Róma tengely, igy megpecsételődik Ausztria sorsa. Ezt 1939.májusában megerősitették (acélpaktum).

1936 végére az irányitást átvette a két fasiszta állam, Olaszorszég és Németország, amire Anglia és Franciaország engedékenységgel reagált, de ez volt a legrosszabb, amit tehettek, mert igy Jugoszlávia és Románia a Berlin-Róma tengely felé mozdult. Chamberlain egyezkedni kezdett és elismerte Olaszország jogát Gibraltár felett.

1936.nov.25. Németország és Japán aláirta az antikomintern egyezményt, amely a Kommunista Internacionálé és a Szovjetunió ellen irányult. A szerződéshez 1937-ben Olaszország is csatlakozott.

1937 őszén Hitler célul tűzte ki a Szudéta-vidék Németországhoz csatolását és megkezdte az Anschluss előkészületeit. 1938 elején Magához hivatta az osztrák kancellárt, Kurt Schussnigg-ot és követelte tőle, hogy kormányába vegye be az osztrák náci pártot- Schussnigg ezt teljesitette, de utolsó kisérletként még népszavazást irt ki, hogy Ausztria akar-e csatlakozni Németországhoz. Hitler követelte a népszavazás azonnali visszavonását –hiszen nem várhatta meg a kétes kimenetelű esemény eredményét -, Schussnigg lemondását, majd az osztrák nácik vezérének, Arthur Seyss-Inquart kancellári kinevezését. Ezek után Hitler erőszakkal bevonult Ausztriába és márc.12-13-án megtörtént az Anschluss. Ez nagy riadalmat keltett Csehszlovákiában, mert köztudott volt, hogy Hitler minden németet egy birodalomban akar egyesiteni és a cseh-német határon, a Szudéta-vidéken hárommillió német élt. Franciaország és Anglia tiltakozott, de többet nem tett. És ez volt az a tehetetlenség, amire várt. Tudta, hogy most már nyugodtan elkezdheti a Szudéta-vidék bekebelezését.

1938.Szept.29-30. Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláirják a müncheni

egyezményt, amely elrendeli a többségben németek-lakta Szudéta-vidék átadását Németországnak. Azt.is kimondták, hogy rendezik a csehszlovákiai lengyel és magyar klsebbség kérdését három hónapon belül.

1938.aug. Hitler arra akarta rávenni a Németországba látogató magyar vezetőket

(Horthyt, Imrédyt és Kányát), hogy együtt támadják meg Csehszlovákiát, de nemet mondtak és felújitották a kisantanttal megkezdett tárgyalásokat, ez abbamaradt.

1938.nov.2. Az első bécsi döntésen Németország és Olaszország Csehország magyar lakta területeit Magyarországnak itélik. A maradék Csehszlovákiában szlovák

önállósodási törekvések bontakoztak ki és Hitler ösztönzésére Jozef Tiso proklamálja Szlovákia függetlenségét és a Német Birodalom védelme alá helyezi magát.

1939.márc.15. Hitler bevonul Prágába, a Cseh-Morva Protektorátus Németország védnöksége alá kerül.

Ekkor már nem állhatott semmi a fasiszta államok útjába.

Miután Napóleon legyőzte az osztrákokat Marengónál (1800), Ausztria (1801, Lunéville) és Anglia (1802, Amiens) is elfogadta a francia békét. Napóleon pedig, hogy még biztosabb legyen a hatalma, illetve, hogy a nagyhatalmak szemében mégnagyobb tekintélyt szerezzen, 1804-ben császárrá koronáztatta magát. A trafalgari vereség nem állította meg, hanem Poroszország irányába igyekezett, de előbb még megverte az osztrákokat Ulmnál, és az egyesült orosz-osztrák erőket Austerlitznél. 1806-ban vereséget mért a poroszokra Jénánál és Auerstadtnál, Friedlandnál megverte az oroszokat, Wagramnál pedig ismét legyőzte az újra próbálkozó osztrákokat és rákényszerítette Ferenc császárt, hogy lányát, Mária Lujzát adja hozzá Napóleonhoz.

A porosz hadjárat évében kihirdette a kontinentális zárlatot, amelyben egész Európának megtiltotta, hogy kereskedjen Angliával. Ezzel kizárta Angliát a kontinens gazdasági vérkeringéséből, de nem volt sikeres vállakozás, mert Franciaországnak nem volt olyan tőkeereje, amellyel megszerezhette volna az újonnan megnyílt piacokat, és károkat okozott Napóleon szövetségeseinek. Napóleon 1808-ban Spanyolországba, 1812-ben Oroszországba vezetett hadjáratot, de a hadjárat során kitört spanyol felkelést nem tudták elnyomni, Oroszországban pedig óriási veszteségeket szenvedtek, 1813-ban pedig a lipcsei „népek csatájában” a szövetségesek döntő győzelmet arattak, egy év múlva Párizs is elesett, Napóleont lemondatták és Elba szigetére száműzték. Franciaországot visszaszorították 1

792-es határai mögé, Belgiumot Hollandiához csatolták, Svédország megkapta Norvégiát. Napóleon Utolsó seregét 1815-ben Waterloo mellett győzték le, de ekkor már a távoli Szent Ilona szigetére száműzték, ahol az angolok foglyaként halt meg 1821-ben.

Az uralkodói hatalom szétesése: Az uralkodói hatalom meggyengül az ezredforduló tájékán. A hűbéresek kikerültek az udvar ellenőrzése alól, kisajátították az olyan királyi jogokat, mint az adószedés, a törvénykezés, a bíráskodás. A várak körül független államocskákat szerveztek. Az egymás elleni harcok és a folytonos külső támadások (viking, magyar, mór) miatt felértékelődött a lovagok szerepe.
A lovagság: A lovagság döntötte el a korszak csatáit. Elkülönült társadalmi csoporttá válnak, s a lovag majdnem egyet jelent a nemessel. A lovag hűbéri esküt tesz urának, mellyel lojalitását fejezi ki. Divat lett lovaggá válni, de a lovagi lét sok pénzbe került, az anyagiakat így a hűbérúr biztosítja  Hűbéri eskü = Lovagi eskü.
Lovagi hadviselés: Legfontosabb fegyvereik: hosszú lándzsa vagy kopja. Csak megfelelő kondíciók mellett lehetett egy ilyen csatát kivitelezni, így szükségszerű volt az előleges egyeztetés.
Lovagi életforma: A lovagi cím örökletes  a múlt visszakövetése fontos  sírkultusz. 18 éves kor táján történik meg a lovaggá avatás. Fő erényeik: erő, agresszív vitézség, a munkát, vagyongyűjtést megvetik. A műveltség nem fontos, sok az írástudatlan lovag. Folytonos edzés, jó erőnlét szükségszerű. Kötelező: nagylelkűség, önzetlenség, gyengék védelme.
Lovagi kultúra: A keresztes háborúk során a lovagok megismerkedtek a keleti kultúrával, egy részét át is vették. Divat lett a vándor ének/mesemondók meghívása, később a lovagok közt is akadtak költők.

2. Föld és falu: (11.-13. század Európa nagy expanziója (hatalmi terjeszkedés))

A mezőgazdaság fejlődése: Európát az ezredfordulóig gazdasági szűkösség jellemezte. A vad, talajváltó földhasznosítást csak lassan szorította ki a nyomásos gazdálkodás. Mezőgazdasági forradalom: szügyhám (megsokszorozza az állati vonóerőt), lovak patkolása, kerekes nehézeke, háromnyomásos gazdálkodás.
Népességnövekedés: Az éhínségek megszűntével és a változatosabb táplálkozással népességnövekedés következett be, népesség-nyilvántartás azonban még nincs.
Telepes mozgalmak: a népességnövekedés miatt az ételszükséglet megsokszorozódott, a terjeszkedés szükségszerűvé vált. A lakatlan pusztákat termőre fordították erdőirtás, mocsárcsapolás, gátépítés, stb… segítségével. A földesurak hospeseknek (vendégek) nevezett telepesekkel kötöttek szerződést. Ezek a földesúri függőség alól kiszabadult parasztok csak a földbérrel tartoztak új földesuruknak. A hospesek telepítése és a falvak kialakítása, az egyenlő nagyságú telkek kimérése a locatorok feladata volt. A locator öröklődő soltészi (falubírói) hivatalt kapott. A hospes mozgalmak okozta kereskedelmi körülmények megváltozása miatt a parasztok is pénzhez tudtak jutni, így gabona helyett pénzt fizettek a földesúrnak.
A paraszti világ változásai: telepesek kedvezményei miatt ha a földesúr nem akarta elveszíteni parasztjait, kénytelen volt helyzetükön könnyíteni. Kialakult a viszonylag egységes jobbágyság, amely szabadon költözhetett, és telkét örökjogon használhatta. A terményfölösleg és piacok miatt a parasztok is pénzhez jutottak. Több jett a jobbágytelek, a jobbágyterhek közül jelentéktelenné vált a robot és a terményadószabadabbak, de nem szabadok.

3. A városi élet újjászületése:

A városiasodás fellendülése: (XI. sz. közepétől) A várak tövébe húzódó kereskedők hoztak létre telepeket a falvakon kívül, kézművesek is ideáramlanak nagy lesz a forgalom, növekednek a települések.
Városi önkormányzat: A társadalom peremére szorult emberek a kereskedelemből akartak megélni, teljesen önállósodva kommuna mozgalmakvárosok, hol saját önkorányzatuk van, hol független városköztársaságokká váltak. Alku vagy fegyveres felkelés révén. Az önkormányzatokat az uralkodók is támogatták. A város polgárai kikerültek a hagyományos jogszolgáltatás alólsaját jogrend, bíróság. Polgárok és a város területe is immunitást élvez. Közigazgatási önkormányzat feladatai: városfal építése, adó a költségek fedezésére vagyon arányában. Élén a polgármester, akit tanácsosok segítettek.
A városi társadalom: Városi polgárjog feltétele városi ingatlan birtoklása, ettől még nem lesznek egyenlőek. Szűk vagyonos réteg: városi patríciusok egy csoportja a város vezetése. Polgárok nagyobbik része: kistulajdonos plebejusok. A városi kiváltságok rájuk is vonatkoznak, de nem vettek részt a politikában, maximum jóváhagyhattak. +jog nélküli betelepülők.
A városok gazdasága: XI.-XIII. sz.-i városfejlődést az ipar és a kereskedelem megújulása hajtotta. Az energiagátat a vízimalmok tömeges használata törte át, emberi munkaerőt pótol. Legfontosabb ipar a textilipar. Keleti kereskedelem vállalkozói: Velence, Pisa, Genova, Levantétől ők hajózták át a luxuscikkeket. Hanza szövetség. Champagne vidékén éves nagy vásárok. Hitelélet felvirágzása, európai pénzvilág a lombardok kezébe kerül. Megkerülték az egyház kamatszedési tilalmát. Kockázatok miatt kialakulnak a biztosítások első formái is.
A céhek: XIII. sz-ban általános hogy a városi polgárok szakmai alapú szerveződéseket, céheket hoztak létre. A céh gondoskodott tagjai érdekvédelméről, szakképzéséről, az elhunytak családjáról, közös vallási gyakorlásról, városi közfeladatok ellátásáról, megszabja a termelést kiegyenlített verseny.

-XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mg.), és -a népesség is elkezdett növekedni
-Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-EurópánálÝNy-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét á Többet importált (Közép és K-Európából)
-a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
(atlanti part menti hajózás)
-A Távol-K-i cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a Törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
Ř1453 Konstantinápoly elfoglalása
-aranyéhség:a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni

tudomány, technika

-A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
A hajózást segítette: çfeltaláltak egy új hajótípust, Ababa az időben az volt a legtökéletesebb: Caravella
-iránytű felfedezése
-térképek készítése
-elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
-Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán tulsó partján van

felfedezők

1.Diaz: /portugál hajós/
útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át
/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/

2.Vasco Da Gama (1498)
útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-ipartjáig jut
(a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
Az újvilág felfedezése

3.Kolumbusz
1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában vanÜ
ÜAmerika felfedezése
következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
-hipotézise, hogy a Föld gömbölyű

4.Fernando Magellán
1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

Következményei

gazdasági / társadalmi

-16. sz. eleje: -népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
-rengeteg nemesfém megjelenéseŮinfláció (a pénz anyaga arany / ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
-NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
-egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő.(a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá) ß
élelmiszerárrobbanás
-Ny-Európa egy idő után �kiürűl�K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)= a második jobbágyság rendszere
-Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
-Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni)
ĺaz emberek bérmunkássá válnak: çtömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
-felgyorsult munka, rosszabb minőség
-munkamegosztás (részmunkák végzése)
az új termelési üzem neve: manufaktúra

-Anglia: juhtermelés miatt kell a földÜelveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg)
bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják
Ř/Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni�= rákényszerítik öket a manufaktúrában való termelésre/
-a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry)
ˇipari nyersanyagot termel
ˇbérmunkást alkalmaz
-bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
-megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei
Řúj nyersanyaglelőhely, új piacÜaz ebből bejövő pénz felhalmozódikŢtőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
pénz – áru – pénz + értéktöbblet
ĺeredeti tőkefelhalmozás ˇa termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
ˇa termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
-világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen

politikai

ABSZOLUT MONARCHIA kialakulása
/Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
Franciaország: XVI. Lajos
Oroszország: IV. Iván
Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp/

Anglia

-Rózsák háborúja: YorkÖLancesterÄ› Tudor ház
VIII. Henrik (1509-1547)
-ő kezdi el az Angol abszolutizmus kiépítését
-egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket Ü nem ismeri el a pápa hatalmátŢAnglikán egyház:
ˇprotestáns katolikus vallás
ˇfeje a mindenkori Angol király
-gazdaság: /akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
Řkülkereskedelem fellendülése
-a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
-a földbirtok árucikk lettÝa városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakbaÝbekerítésÝbérmunkások
ĺgazdasági fellendülés

I.Erzsébet (1558-1603)
-Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:
-Anglia tengeri nagyhatalommá vált
-1688-ig a spanyolok voltak, de az Angolok az Atlanti-óceánon leverik a Spanyol hajóhadatÝ
-Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
-K-Indiai társaság (1600)
-feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
-gazdagodópolgárság Ţ királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
-adók: ˇadókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
-áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása
-átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulásaŢ
-polgárság erősödése gazdaságilag
-nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
-a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
-az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is
(a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

-XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
-helyreállította a belső rendet:
-hugenották védelme: ˇhugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
-D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
-leengedi a vámokat
-mezőgazdaság fejlesztése: ˇadók csökkentése, kedvezményekÝjobb termelési körülményekŢ
-elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
-földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
-parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
-erdöhasználati, és halászati jog visszaállítása

ipar felvirágoztatása: ˇszabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
-támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
-fejlődött a kereskedelem is

XIII.Lajos (1610-43)
-az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
-támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
-Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
-Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
-megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
-átszervezte a közigazgatást
-tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
-adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeibőlŢ
-felállótott egye rősen központosított közigazgatást
-felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
-kizárja a rendeket a kormányzásból
-a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már ß nem sok köze van)
-egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete

társadalom, társadalom ellentétei
-a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
-a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
-köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
-differenciálódott a parasztság: ˇaz ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
-a többség helyzete rosszabbodott: çföldesurak kisajátították a parasztok földjeit
-növelték a fizetési, és a munkaköte- lezettségeiket
-robotmunkára kényszerítették őket

-a legszegényebb réteget a plebejusok alkották ß
-a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
-a reformázió közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt
(X. Leó pápa rendeletére árusították)

a reformáció harcai
-1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
-legfőbb pontjai: ˇa bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hírdetheti a bűnbocsánatot
-elvetette a pápai hatalom elvét
-egyedül a hit által üdvözül az ember
-helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
-minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót Ţ rengetegen álltak mellette
-1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította ß
-Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
-1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
-1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
-1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
-1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedniŢ
-1555 augsburgi vallásbéke: ˇprotestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
-protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
-akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

1. Anabaptisták (újrakeresztelők)
vezető: Münzer Tamás
-elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását.Ţa gyermekkorukbn megkereszteltelteket újrakeresztelték
-eszméik: ça mennyországot itt a földön kell megvalósítani
-olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
-1524-26 parasztháború
-Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
-nem volt egységes irányítású
-követeléseik: ˇpapi tized eltörlése
-papi földek szétosztása
-feudális rendszer ellen irányul
-(Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
-a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció
-szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
-vezető: Kálvin János
-eszméik:çIsten korlátlan ura a világmindenségnek
-eleve elrendelés�tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
-a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is
-(Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)

3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók
-vezető: Servet Mihály
-(követői: unitáriusok)
-a reformáció legszélsőségesebb irányzata

Az ellenreformáció
-a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradtŮ így akatolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
-ellenreformáció
-a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
-sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre
-(megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)

Évszámok

1471: Diaz
1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
1498: Vasco da Gama
1492: Kolumbusz
1519: Magellán
1509-1547: VIII. Henrik
1534: Anglikán egyház
1558-1603: I. Erzsébet
1600: K-Indiai társaság
1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
1610-1643 XIII. Lajos
1517 október 31.:Luther tanai
1521: Wormsi gyűlés
1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
1530: augsburgi birodalmi gyűlés
1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
1555: augsburgi vallásbéke
1524-26: németországi parasztfelkelés
1545-1563: Tridenti zsinat
1540: Jezsuita rend