TÖRTÉNELEM
Jellemezze a pápaság történetét a kezdetektől napjainkig, koncentráljon különösen, de nem kizárólagosan a szociális, politikai, gazdasági, vallási és filozófiai hatásán Európára, Ázsiára és Afrikára. Legyen tömör, velős, egyedi.

ORVOSTUDOMÁNY
Az asztalon talál egy borotvapengét, egy csomag gézt és egy üveg skót whiskyt. Vegye ki az egyik veséjét majd cserélje ki a másikkal. Ne varrja össze, amíg a munkáját ki nem értékelik. 15 perce van.

RETORIKA
2500 lázadó, őrült bennszülött tombol a szomszédos teremben. Nyugtassa meg őket. Bármely ősi nyelvet használhat, kivéve a latint és a görögöt.

BIOLÓGIA
Hozzon létre szilícium alapú életet. Becsülje meg az eltéréseket az elkövetkező emberi kultúrákban, ha ez az életforma 500 millió évvel ezelőtt kifejlődhetett volna. Állításait tényadatokkal bizonyítsa is.

ZENE
Írjon zongorakonchertót. Hangszerelje, majd adja elő furulyán és dobon. Segítségképpen a széke alatt talál egy zongorát.

PSZICHOLÓGIA
Munkásságukról szerzett tudása alapján értékelje az érzelmi stabilitást, az alkalmazkodóképesség fokát és az elfojtott frusztrációkat a következő személyeknél: Nagy Sándor, II. Ramszesz, Hammurabi. Az alanyoktól vett idézetekkel támassza alá értékelését, a megfelelő hivatkozásokkal. A fordítás nem kötelező.

SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA
Mutassa be a nemi eltévelyedéseket és az enyhébb betegségek tüneteit. Szégyellje magát.

KATONAI SZAKÉRTELEM
Egy nagy kaliberű lőfegyver darabjait találja az asztalán. Mellettük fekszik egy nyomtatott használati utasítás bantu nyelven. Tíz perc múlva egy éhes bengáli tigris csatlakozik Önhöz.
Tegye meg az Ön által szükségesnek ítélt lépéseket. Legyen kész utólag felülvizsgálni döntéseit.

ESZTÉTIKA
Érveljen a tudományág fontossága mellett.

ATOMFIZIKA
Létesítsen láncreakciót vagy atommáglyát, tetszés szerint. Vázolja egy magfúziós erőmű tervét.

KÉMIA
Szubtrópusi körülmények között állítson elő szupravezetőt. Állítson elő kénessavat. Vágja ketté majd illessze össze újra. Mit lát?

MATEMATIKA
Alkosson hiperkomlex számokból konkáv halmazt, amely a recipriverexkluzív (önmagán kívül bármely más számmal egyenlő) számok halmazának részhalmaza. Ábrázolja 5 dimenziós koordináta-rendszerben
Kösse össze a pontokat úgy, hogy a kialakuló geometriai alakzat a szögfelezőivel együtt Tapsi Hapsi képét adja ki.

FÖLDRAJZ
A kőolaj és a kőszén keletkezésének folyamata, mérföldkövei – összehasonlítás. Mutasson példákat (saját gyűjtés), játssza le a folyamatokat. Kőzet- és anyagfelismerés: U236, ózon, deutérium, kurcsatóvium, neodézium. Mutassa be, elemezze.

PARAPSZICHOLÓGIA
Ragassza a következő tárgyakat a testére: pogácsa, bélyeg, működő hosugárzó, tojáshéj. Egyéb feladatok: távolbalátás, távgyógyítás, elrejtett tárgyak megtalálása, mozgatása, levitáció, asztrálutazás. Teleportálja magát a Jupiterre, az ott készült polaroidképekkel igazolja magát.

PEDAGÓGIA
Oktassa ki vizsgáztatóit.

ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
Kössön sorba 1 izzót. (Pluszpontért ugyanezen izzót párhuzamosan is kötheti)

ISMERETELMÉLET
Foglaljon állást az igazság mellett vagy ellen. Bizonyítsa állásfoglalását.

FIZIKA
Magyarázza az anyag természetét. Hozzon létre egy zongorányi antianyagot, egyesítse az anyaggal (zongora). Írja le a látottakat.

FILOZÓFIA
Vázolja az emberi gondolkodás fejlődését. Mérje fel ennek jelentőségét. Hasonlítsa össze valamely más gondolkodás fejlődésével. Térjen ki a lét tarthatatlanságát igazoló elméletekre. Adjon kézzelfogható megoldást (ne kövessen el öngyilkosságot a vizsga végéig).

JOG
Írja meg Hitler védőbeszédét. A védelmet építse a Berlin-Sztálingrád útvonalon elkövetett közlekedési kihágásokra, kérje a helyszíni bírság utólagos kiszabását.

CSILLAGÁSZAT
Bizonyítsa be az Ön által ismert elméletek segítségével hogy a pulzáló világegyetem konvex.
Válaszát 4 dimenziós rajzokkal illusztrálja. Modellezze egy kvazár működését a fiókban található protonok és fotonok segítségével. Egyéb segédeszközök (quarkok, logarléc, építokocka, stb.) nem használhatók.

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS
Abakusz segítségével határozza meg min. 99.24167 %-os konfidenciaszint mellett a jövő heti
lottószámokat.

IRODALOM-VILÁGIRODALOM
Elemezzen egy szabadonválasztott X-XI. századi amerikai verset.

MAGYAR
Ady optimista világfilozófiája. Kép, forma és jellem szintézise a kortárs alföldi irodalom kifejezésvilágában.

KÉPZŐMŰVÉSZET
Hozza létre a Parlament épületének 1:1 arányú modelljét a fiókban található 3 csomag gyurma segítségével. Ügyeljen az épület belső részeinek kidolgozottságára.

KÖZGAZDASÁGTAN
Készítsen realisztikus tervet a következő problémák globális megoldására: elszegényedés, túlnépesedés, adósságproblematika, fenntartható növekedés, munkanélküliség, infláció. Válaszában szintetizálja a neoklasszikus, keynesi, monetarista elméleteket. Mutassa meg a szintetizált elmélet hiányosságait. És végül jellemezzen egy olyan elfekvő eszközt, mely a fennálló tőkéből kifolyó hasznot élvezi.

SZÁMÍTÁSTECHNIKA
Írjon BASIC nyelven egy grafikus alapú multitask operációs rendszert, amely kivédi a Windows 98 potenciális hibáit.

NYELVTUDOMÁNYOK
Az összehasonlító nyelvészet eredményeinek felhasználásával mutasson ki fonetikai hasonlatosságokat az óegyiptomi és szanszkrit nyelv köznapi beszélt változataiban.

SZOCIOLÓGIA
Becsülje meg a szociológiai problémákat, amik a világ végén felmerülhetnek. Tervezzen kísérletet elmélete igazolására.

FILMMŰVÉSZET
Írjon forgatókönyvet az Anjou-ház életéről majd forgasson ebből rajz- vagy rövidfilmet (max. 351 kocka).

Bármilyen jó hardver álljon is rendelkezésünkre, megfelelő szoftverek hiányában gépünk használhatatlan. A szoftvereket funkciójuk szerint három fő csoportba soroljuk.

A rendszerszoftverek: a rendszerszoftver, més néven operációs rendszer felelős a számítógép alapvető működtetéséért. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kapcsolat megteremtése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a perifériák kezelése. A mai modernoperációs rendszerek a felsoroltaknál lényegesen több szolgáltatást nyújtanak.

A személyi számítógépeken korábban a DOS-t, naplyainkban pedig a Microsoft Windows operációs rendszereket használják a legszélesebb körben. A Windows első változata –pl: Windows 3.1- még nem voltak önálló operációs rendszerek, működésük a DOS-on alapult. A Windows program a 95 és az NT megjelenésével vált önálló operációs rendszerré.

A Microsoft Windows a DOS-szal ellentétben már grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphical User Interface) rendelkezik. A GUI olyan felhasználói felület, ahol a számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokaet és rajzos elemeket használnak. Használata egyszerűbb, gyorsabb, mert a parancsok begépelése helyett egérrel vagy más pozicionáló eszközzel rámutatással adhatjuk ki a parancsokat, egyes fájlkezelő műveleteket – pl:másolás, áthelyezés – pedig az úgynevezett Fogd és vidd módszerrel egyetlen mozdulattal hajthatjuk végre.

A piacon azonban más nagynevű cégek is jelen vannak saját operációs rendszereikkel. Ilyen pl az IBM cég OS/2 rendszere, a Bell Labs által kifejlesztett UNIX egyes változatai, a nyílt fejlestésű Linux, valamint a Macintosh gépeken működő Mac OS.

A rendszerközeli szoftver: A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges, de megkönnyíti azok használatát és jelentősen növelik a rendszer biztonságát. A rendszerközeli szoftvereknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg.

Az egyik csoportot a segédprogramok (utility) alkotják. Ide tartoznak a víruskereső és –író programok, valamint a különféle tömörítő- és fájlkezelő programok. Az ilyen tipusú szoftverek fejlesztője Peter Norton. Az ő nevéhez fűződik többek között a Norton Commande, a Norton Utilites termékek kifejlesztése, melyeket naplyainkban a Symatech Coropation fejleszt tovább. Itt kell megemlíteni a merevlemez karbantartására szolgáló Pctools nevű programot is. Az új operációs rendszerek a rendszerközeli szoftverek egyre több funkcióját veszikát.

Másik csoportját a fejlesztői szoftverek alkotják. Ide soroljuk a különféle programnyelvek (Pascal, C, C++, Java, Delphi) fordítóprogramjait és fejlesztői környezetét.

A felhasználói szoftver: Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, melyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki. Megkülönböztetünk általános célú és egyedi célú felhasználói szoftvereket. Az általános célú szoftverek csoportjába sorolhatjuk a játékprogramokat, szövegszerkesztőket, a nyilvántaró- és grafikai programokat. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. A világon programozók ezrei foglalkoznak midenféle felhasználói szoftver készítésével, illetve azok továbbfejlesztésével.
Az egyedi célú felhasználói szoftverek csoportjába a speciális igényeket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem alkalmazható programok tartoznak.
A szoftverek verziói: a szoftverek fejlesztése nagyon gyorsűtemben zajlik, egy éven belül egy programnak akár több új változata is megjelenhet. Szükség van tehát a szoftverek különféle verzióinak megkülönböztetésére. Ha minden változatnak új nevet adnának, lehetetlen volna eldönteni, melyik programnak melyik az elődje, ezért az egyes változatok megkülönböztetésére úgynevezett verziószámokat használnak. Általában a programok első publikus változata az 1.0 verziószámot kapja, majd a különféle különféle továbbfejlesztésektől függően kaphat új verziószámot, pl: 1.1; 1.5; 2.0 stb. Ezeket a verziószámokat azonban a programozók teljesen szubjektív módon adják termékeiknek, a sorszámozásra nincsen általánosan elfogadott szabály. Ha a szoftveren nagyobb fejlesztéseket hajtanak végre, akkor azt általában a verziószám egész számjeggyel történő megváltoztatásával jelzik. Amennyiben kisebb fejlesztéseket vagy javításokat végeznek egy softveren, a verziószámok enm egész számjeggyel változnak. Egyes esetekben a nem egész számjegyű tagokból több is szerepel a verziószámban.

Például a Photoshop grafikai program fejlesztése során a következő verziószámokkal is ellátták:5.0; 5.5; 6.0; 6.0.1.

A Microsoft 1995-től kezdődően a programok egyes verzióinak évszámokkal történő megkülönböztetését.
Például a Microsoft Office irodai programcsomag újabb verziói a 95, 97 és a 2000 elnevezéseket kapták, a legújabb neve azonban Office XP. Ezt a jelölési formát később más szoftverfejlesztő cégek is átvették.

Az operációs rendszer fogalma:
-Azt a programrendszert nevezzük operációs rendszernek, amely adott cél érdekében optimálisan vezérli egy vagy több program futását, összehangolja a számítógép részegységeinek működését és gondoskodik a számítógép egyszerű, kényelmes és biztonságos működtetéséről.
-Az op.rendszer nem más, mint a számítógépet működtető programok összessége.
-Jelentése: „működtető” rendszer (Operating System – OS).
-A legelterjedtebb op.rendszerek: DOS, WINDOWS (’95, ’98, ME, 2000, NT, XP), LINUX, UNIX, NOVELL, SYSTEM, SO/2, stb.

Operációs rendszerek csoportosítása:
-Alapvetően két fő csoportjuk van:
-Egyfelhasználós op.rendszer: DOS, WINDOWS korábbi verziói(3.1 vagy 3.11)
-Hálózati op.rendszer: WINDOWS NT, NOVELL.
-A modern op.rendszerek multiprogramozottak, vagyis egyre több programot futtathatnak.
-A multiprogramozott op.rendszer lehet:
-Kötegelt rendszer: a programok előre összeállított sorrendben és módon futnak le, a felhasználónak nincs módja beavatkozásra.
-Időosztásos rendszer: egyidejűleg áll több felhasználó rendelkezésére, az időosztás periodikusan történik a felhasználók között, a váltás pedig olyan gyors, hogy a felhasználók úgy érzik mintha egyedül használnák a rendszert.
-Elosztott rendszer: a számításokat több központi egység között osztják meg.
-Szorosan csatolt: a processzorok a tár egy részét is közösen használják.
-Lazán csatolt: nincs közösen használt tárrész, hanem csak a processzorokat
összekapcsoló kommunikációs csatorna.
-Valós idejű rendszer: a keletkező adatokat nem gyűjti, hanem azonnal feldolgozza.
-Felhasználói felület szerint az op.rendszer lehet:
-Karakteres.
-Grafikus.
-Egyéb.

Az op.rendszerek fontosabb feladatai:
-Kapcsolatteremtés a felhasználó és a gép között.
-Processzor vezérlése, ütemezése.
-Alapvető be- és kimeneti műveletek végzése.
-Adatkezelés.
-A központi tár és a perifériák kezelése (erőforrások elosztása).
-Programok futtatása és ellenőrzése.
-Állományok létrehozása, átmásolása, áthelyezése, átnevezése, összehasonlítása, kinyomtatása, megtekintése, törlése, attribútumaik beállítása.
-Könyvtárak létrehozása, megtekintése, átmásolása, áthelyezése, átnevezése, felújítása, törlése.
-Védelmi funkciók ellátása.
-Rendszerinformációk kezelése.
-Hálózatok kezelése (távoli erőforrások, telefonos hálózati elérés használata, csatlakozás az internethez, elektronikus posta használata), az operációs rendszer megvédése a programhibáktól, az illetéktelen beavatkozásoktól.

A “szűrôk” (filter parancsok) olyan, egyébként önállóan is használható DOS parancsok, amelyek kapcsolhatók más parancsokhoz is, és azok kimenôeredményeit (legtöbbször képernyôre jutó sorait) megszűrik, megfelelô kiválogatják, átrendezik.
Önállóan használva a standard bemenetrôl (billentyűzetrôl) vagy file-ról kapják adataikat, eredményeiket a standard kimenetre (képernyôre) adják.

Három ilyen DOS parancs van :
FIND : Adott stringet keres szövegfile soraiban. Az eredményt a standard kimenetre adja.
MORE : A standard bemenetrôl kapott adatokból egy képernyônyit enged megjelenni, és várakozik a továbbengedésre.
SORT : A standard bemenetrôl kapott adatokat rendezve adja ki a standard kimeneten.

Ha másik parancs kimenetét használjuk a filter bemeneteként, akkor a két parancsrészt egymástól a | jellel (ALT+124) választjuk el.

Standard egységek átkapcsolása
Példák:
Kapcsoljuk be a nyomtatót és az aktuális meghajtón legyen rajta a DOS-rendszer. Gépeljük be:
dir > lpt1

A parancs idejére a képernyô helyett a nyomtató lett a standard kimenet, ott jelent meg a DOS-lemez tartalomjegyzéke.
dir > proba.txt

Megnyit egy proba.txt file-t a DOS-lemezen és a megnyitott file-ba írja fel a tartalomjegyzéket.
dir >> proba.txt

Ez előzô tartalomjegyzékhez még egyszer ugyanazt hozzáfűztük.

FIND program (külsô): Szöveges file-ban keres adott karaktersorozatot (stringet) és az eredményt a standard kimenetre adja.
Formája:
Find [/v][/c][/n][/i] “sztring” [[meghajtó:][elérési_út]file_név[ ...]]
Paraméterek:
“sztring” a keresendô karaktersorozatot adja meg. A keresett szöveget idézôjelek közé kell tenni.
[meghajtó:][elérési_út]file_név Meghatározza a file helyét és nevét, melyben keresni akarjuk az idézetet.
Kapcsolók :
/v Azokat a sorokat írja ki, melyek nem tartalmazzák a keresett idézetet.
/c A keresett idézet elôfordulási számát jeleníti meg.
/n A sorba kiírja azoknak a soroknak a sorszámát, melyben a keresett sztring elôfordul és utána a sor tartalmát.
/i Biztosítja, hogy a keresés karakterkészlettôl független legyen.
Példák :
Find /n “<DIR>”proba.txt
Hatására az elôbb felírt file-t végignézi, van-e benne alkönyvtár. Ha talál, kiadja [sorszám]-mal azok sorait.

Find /c”COM”proba.txt
Hatására kiírja, hány .COM bôvítésü file van a dupla tartalomjegyzékben. Ha filterként használjuk más parancsokhoz kapcsolva, akkor nem kell file nevet adni bemenetként, hiszen a kapcsolt parancs kimenete tölti be.

dir | find”BAT” > prn
Nyomatón kiadja az aktuális meghajtó tartalomjegyzékében lévô .BAT kiterjesztésű file-okat

Nézzük meg van-e az AUTOEXEC.BAT programban ‘keybgr’ sor ?
type autoexec.bat|find”keybgr”
Ha német nyelvű a DOS, ki is írja : keybgr
MORE program (külsô): A standard bemenetrôl érkezô adatokat képernyôként engedi megjelenni.
Formája:
more < [meghajtó:][elérési_út]file_név vagy parancs_név | more
Paraméterek :
[meghajtó:][elérési_út]file_név Meghatározza a megjeleníteni kívánt állomány helyét és nevét.
parancs_név Megadja annak a parancsnak a nevét , amely a megjelenítendô adatokat szolgáltatja.

Példák:
more<szoveg.txt
A szoveg.txt file kiíratása, de csak egy képernyônyit egyszerre. Ha filterként akarjuk használni, akkor pl. írassuk ki vele az aktuális meghajtó tartalomjegyzékét. Ezt a következôképpen érhetjük el
dir|more

SORT program (külsô)

Ez a szűrô a standard bemenetrôl érkezô adatokat rendezi, és rendezve kiadja a standard kimeneten. A maximális rendezhetô adatméret 63 kbyte. A kis- és nagybetűk között nem tesz különbéget.
Formája: Sort [<][/r][/+n][meghajtó_1 :][elérési út_1]filenév_1 [>[meghajtó_2 : ] [elérési_út2]filenév_2]

[meghajtó_1 :][elérési út_1]filenév_1 Meghatározza a rendezni kívánt file helyét és nevét.
[meghajtó_2 :][elérési_út_2]filenév_2 Annak az állománynak a helyét és nevét adja meg, amelyben a rendezett file-t tárolni fogja.

/r A rendezés sorrendjét megfordítja, azaz az ASCII kód szerint csökkenô lesz a rendezés.
/+n A rekord n-edik karakterétôl kezdi a rendezést. Az alapértelmezés szerinti értéke : 1

A sort alapértelmezés szerint abc sorrendbe rendezi az állományt.
Szűrônek használva:
Dir|sort|more Az ábécébe rendezett tartalomjegyzék képernyônyi darabokban jelenik meg.

PKZIP
Használat: PKZIP[opciók] archívumnév [@listafile] állományleíró
A szögletes zárójelek közötti szakaszok nem kötelezőek. Amennyiben használjuk őket, a zárójelek nem kellenek! Szóközök választják el a szakaszokat.
Természetesen egy Enter zárja a parancssort. Ha lista állományt használunk, nincs szükség állományleíróra. Egyébként az állományleíró a DOS-ban megengedett bármilyen állományspecifikáció lehet, használhatjuk a helyettesítő karaktereket.
Néhány opció:
- a állományok hozzáadása
- f állományok frissítése
- P tárolja az állományok elérési útvonalát
- Ä‘ tömörítés hajlékony lemezre
- s[jelszó] jelszavas tömörítés
- v ZIP állományok megtekintése

PKUNZIP
Használat: PKUNZIP [opciók] archívumnév @[listafile] állományleíró
A szögletes zárójelek közötti szakaszok nem kötelezőek. Amennyiben használjuk őket, a zárójelek nem kellenek! Szóközök választják el a szakaszokat.
Természetesen egy Enter zárja a parancssort. Ha lista állományt használunk, nincs szükség állományleíróra. Egyébként az állományleíró a DOS-ban megengedett bármilyen állományspecifikáció lehet, használhatjuk a helyettesítő karaktereket.
Néhány opció:
- c[m] kibontás képernyőre
- d állítsa vissza a ZIP-ben tárolt könyvtárszerkezetet
- e állományok kibontása
- f állományok frissítése
- t ZIP állományok épségének vizsgálata
- @lista készítsen listaállományt

ZIP2EXE
Ezzel a paranccsal készíthetünk önkibontó EXE állományt egy tömörített ZIP archívumból. A ZIP-pel azonos nevű, de EXE kiterjesztésű, futtatható állomány keletkezik, mérete 11 kilobyte-tal nő.
Használat: ZIP2EXE [opciók] ZIPállomány

ARJ 2.41
Szóköz választja el a szakaszokat. Enter zárja le a parancssort. A szögletes zárójelbe foglaltak nem kötelezőek, az „|” szimbólum vagylagosságot jelent.
ARJ <parancs>[{/|-}<kapcsoló>{+|-}]archívumnév[forráskönyvtár][áll.leírók]
Néhány parancs:
- a állományok hozzáadása
- c megjegyzések készítése
- e állományok kibontása
- g titkosítás bekért jelszóval
- p állományok nyomtatása
- x állományok kibontása teljes útvonalnévvel
Néhány kapcsoló:
/va megállapítja a rendelkezésre álló helyet
/je önkibontó EXE állományt készít

A Windows a Microsoft cég egyik legújabb, többfelhsználós operációs rendszere. Lehetővé teszi, hogy egyszerre több feladatot kiszolgáló program (taszk) osztozzon a processzor munkaidején. A taszkok adatokat cserélhetnek egymás között, valamint hatékonyabban kezelhető a memória.

A windows alapelemei egy grafikus felhasználói felületen, az úgynevezett DESKTOP-on helyezkednek el.

A programok és dokumentumok úgynevezett ablakokban jelennek meg a képernyőn, innen ered a rendszer elnevezése is. Az ablakok mérete és helyzete változtatható, megnyithatók és bezárhatók, ikon (piktogram) alakra minimalizálhatók. Egyszerre több ablak is lehet nyitva, ha egyszerre több alkalmazás van elindítva, de ezek közül csak egy az aktív.

Ablak és ikon típusok

- Csoport (dokumentum) ablakok/ikonok, a Program Manager részei. Nem tehetők a desktopra.
- Program ablakok/ikonok, az elindÝtott alkalmazásokat képviselik a desktop-on.
- Dialógus ablakok. Ezekhez legtöbbször mem tartozik minimalizáló ikon, listákat, nyomógombokat, görgető sávokat és más objektumokat tartalmazhatnak.

A desktop a megnyitott alkalmazások, valamint a Program Manager ikonjaival:
- A desktopon megnyitott alkalmazások (ikonok) taszkjai között az Alt + Tab forróbillentyűvel, task listából (Ctrl + Esc), vagy egérrel lehet átkapcsolni.

A nyitott ablakok rendszerint a következő részeket (objektumokat) tartalmazzák:

- Rendszermenü ikonja: bal felső sarokban lévő kis négyzet vízszintes vonalkával. Az egér klikkre vagy Alt+Space billntyűkre működik. A rendszermenü nem más mint egy legördülő listát tartalmazó dialógus ablak. Kétféle tipusa van: egyik típusa a windows taszkokhoz, a másik pedig a DOS-alkalmazások taszkjaihoz tartozik, 386-os üzemmód esetén, ha a DOS-taszk ablakként van beállítva (Bal Alt + Enter).
- Minimalizáló ikon: jobb felső sarokban a lefelé mutató háromszöget tartalmazó ikon.
- Maximalizáló ikon: jobb felső sarokban a jobb oldali, felfelé mutató háromszögű ikon.
- Vízszintes görgető sáv.
- Függőleges görgető sáv.

I. A program jellemzôi, szolgáltatásai, változatai.
• ablakos menürendszer;
• a funkciók gyors vezérlése egérrel vagy kurzormozgató ill. funkcióbillentyükkel;
• felhasználói menü-file;
• a parancseditor tárolja az utolsó 16 parancsot;
• editorfunkció (akár sajáttal is helyettesíthetô);
• állománybetekintô (más programok,mint pl. dBase, Lotus 1-2-3, stb. állományait is olvasható formában jelenítheti meg.

II. A program indítása (nc.exe )

III. A HELP.
Kurzormozgató parancsok.
A panel fogalma.
Panelparancsok : ^I, ^O, ^P, ^U, ^L, ^B

IV. Norton Commander funkciók

LEFT, RIGHT az ablakok tartalmára vonatkozó információk beállítása
BRIEF az ablakban csak a file-ok nevei jelennek meg
FULL összes file-ra vonatkozó adat megjelenítése
INFO információk( memória nagysága, szabad memória, aktuális drive max. tárolása, szabad hely., aktuális könyvtárban lévô file-ok összmérete)
TREE az aktuális meghajtó fastrukturájának megelenítése
QUICK WIEW a másik ablakban lévô file-ok tartalmát jeleníthetjük meg.
LINK két gép összekapcsolása
ON/OFF az ablak be/ki kapcsolása CTRL-F1
NAME file-ok névszerint rendezett megjelenítése
EXTENSION file-ok kiterjesztés szerint rendezett megj.
TIME file-ok utolsó tárolási ideje szerint rend. mj.
SIZE file-ok méret szerinti megjelenítése
UNSORTED file-ok tárolási sorrendben való megj.
RE-READ információ újra olvastatás
FILTER az ablakban csak a megadott formájú file-ok jelennek meg
DRIVE aktuális meghajtó kiválasztása ALT-F1

FILES file mûveletek

HELP F1 angol nyelvû segítség a program használatához
USER MENU F2 felhasználó által definiált menü megjelenítése
VIEW F3 file tartalom megjelenítése
EDIT F4 file szerkesztése
COPY F5 másolás
RENAME OR MOVE F6 átnevezés v. mozgatás
MAKE DIRECTORY F7 tartalomjegyzék létrehozás
DELETE F8 kiválasztott file-ok törlése
FILE ATTRIBUT F9 kiválasztott file-ok attributumának beállítása
SEND kiválasztott file-ok küldése
SELECT GROUP + megadott formájú file-ok kiválasztása
UNSELECT GROUP – megadott formájú file-ok kivál. megszüntetése
QUIT F10 kilépés a programból

COMMANDS parancsok

NCD TREE ALT-F10 aktuális tartalomjegyzék kijelölése az NCD program segítségével
FIND FILE ALT-F7 program keresés
HISTORY ALT-F8 az elôzôleg végrahajtott parancsokból választhatunk
EGA LINES ALT-F9 EGA dupla soros üzemmód aktivalízálása
SWAP PANELS ^U a két ablak felcserélése
PANELS ON/OFF ^O az ablakok be- és kikapcsolása
COMPARE DIRECT. a két ablakban lévô tartalomjegyzék összehasonlítása
SEND/RECEIVE MAIL levél küldése ill. fogadása
MENU FILE EDIT felhasználó által definiált menû elkészítése
EXTENSION FILE ED. a különbözô kiterjesztésû file-okhoz megadhatjuk, hogy milyen segédprogram induljon el aktivizálása esetén (pl. .prg dBase, .asm TASM)

OPTIONS opciók

CONFIGURATION különbözô beállítások monitor típus
monitor kimélô idôzítése
automatikus tartalomjegyzék olvasás fastruktura esetén
automatikus opciómentés
egérkezelés beállítása, stb.
EDITOR belsô v. külsô editor használatának kijelölése
AUTO MENUS a felhasználói menû automatikusan megjelenik bejelelentkezéskor és visszatéréskor
PATH PROMPT a prompt mutassa az útvonalat
KEY BAR az alsó sorban jelenjen-e meg funkcióbillentyûk használatához segítség
FULL SCREEN teljes képernyôs megj. v. csak félképernyôs
MINI STATUS az ablak legalsó sorában információ megjelenítése (kijelölt file-ok mérete, stb.)
CLOCK óra megjelenítés ill. eltüntetés
SAVE SETUP beállítások tárolása

A PC-DOS részei: boot record, IO.SYS, MSDOS.SYS, COMMAND.COM, külsô parancsok. A ROM BIOS.

A számítógép bekapcsolási folyamata.
DOS : Disk Operating System (lemezes operációs rendszer)

Feladatai :
•a program betöltése a tárba és elindítása
•i/o műveletek elvégzése
•lemezek tartalomjegyzékének létrehozása, karbantartása,listázása
•billentyűzetrôl kiadott parancsok értelmezése és végrehajtása
•működés közben fellépô hibák kezelése

MS – DOS / PC DOS kialakulása és fejlödése

Az MS-DOS nevében az MS a Microsoft szoftverházat jelenti,de nem a Microsoft alkotta meg az elsö MS-DOS operációs rendszert.

1979. Seattle Computer QDOS (Quick and Dirty Operating System) + EDLIN. A Microsoft megvette az OS-t, de nem kizárólagos joggal.

1981. A Microsoft-é minden jog, és átnevezi MS – DOS -ra. Továbbfejlesztik a OS-t.

1982. Az IBM megveszi az MS-DOS 1.25 verzióját, és elnevezi PC-DOS 1.0-nak. Mindkét cég külön-külön is fejleszti a DOS -t.
(MS – DOS 1.25 = PC -DOS 1.0
(2.1=2.0)
Az MS-DOS 4.0 verziója már ablakkezelési technikát tartalmaz

1983. Az MS-DOS 2.0 támogatja a merevlemezes tároló használatát. 2.01 Vezeti be a nemzetközi kaarakterkészletet.

1984. MS-DOS 3.0
Uj parancsok: PATH, SHARE,
3.01 Hibák javítása; hálózati támogatás; további új parancs
3.2 3.5″ meghajtó támogaatása + XCOPY

1987. MS-DOS 3.3
A 3.5″ lemezek kapacitása 1.44 MB lehet.

1988. MS-DOS 4.0
Elôször támogat 32 MByte-nál nagyobb fixlemez használatot.
Már ablakkezelési technikát is tartalmaz.
Egérhasználat is megengedett.
Installálás, konfigurálás menübôl történik.
Expanded Memory támogatása.
Elég sok hibaa csúszik be, kevés híve lesz.

1989. MS-DOS 4.01 Javított verzió.
1991. MS-DOS 5.0
Bétateszt.

Párhuzamos fejlesztés:
MS-DOS/PC-DOS 3.1,3.3,4.0,5.0
DR-DOS (Digital Research)

A PC-DOS funkcionális részei
1. Betöltô program (MBR Master Boot record)
2. IO.SYS
3. MSDOS.SYS
4. COMMAND.COM
5. Külsô parancsok
——————-
6. ROM-BIOS

DOS parancsok fajtái:
1., meghajtó szintű, katalóguskezelô parancsok (pl. dir, cd, md, rd)
2., file szintű parancsok (pl. copy, del, type)
3., vegyes szintű parancsok (print, find)
4., Dos keret szintű parancsok

Helyi hálózatok működése

A hálózat kialakításához hardverelemekre és hálózati szoftverre van szükség. A kettő együtt biztosítja a hálózat működését. A hálózat általában egy táblázatos elérési- és hierarchiarendszert tartalmaz, amelyben szerepel az összes periféria és számítógép
- jele,
- elérési útja,
- az eszköz ki- vagy bekapcsolt állapota.

A hálózat “lelke” ez a táblázat, mivel az egyes felhasználók is írják, még ha nem is tudnak róla. Nagyon fontos, hogy a táblázat információi a hálózat tényleges állapotát tükrözzék.
A hálózatba kapcsolás egyik lényeges hardver eleme a hálózati kártya, egy nyomtatott áramkör, amely biztosítja, hogy a vezérlő számítógép nyilvántarthassa újabb gép rendszerbe kapcsolódását és annak működését tudathassa a hálózat többi egységeivel. A bekapcsolás automatikusan elindít egy olyan programot, amely a táblázatot módosítja, azaz jelzi a rendszerbe való bekapcsolódás szándékát.
A kikapcsolás már nem ilyen automatikus, ugyanis a kikapcsolás nem ad semmiféle jelzést a vezérgépnek, hogy az egységet kikapcsolták. A rendszer változatlanul azt hiszi, hogy a kikapcsolt gép még aktív, ezért az összes felé irányuló kérést továbbítja hozzá, amit az természetesen nem fogad. A rendszerből történő kilépéshez speciális kilépő programot (pl. logout) kell indítani. A program. törli az egységet az aktív egységek listájáról. Ezek után már ha valaki mégis hozzá akar fordulni, a rendszertől hibaüzenetet kap.

A LAN általában egy fileserverből és egynél több munkaállomásból áll. A hálózatot úgy alakítják ki, hogy a PC a kikapcsolt hálózaton kívül is működhessen mint önálló gép, de hálózatba kapcsolva nyújtsa a hálózati alkalmazások előnyeit.

A hálózati szoftveren található egy úgynevezett hálózati héj (network shell vagy röviden shell). Ez a hálózati héj segíti a DOS funkciók megvalósítását és mintegy elszigeteli a munkaállomást a nem rá vonatkozó külvilági hatásoktól. Minden parancs a héjhoz (shell-hez) kerül. A shell szünet nélkül éber, átvizsgálja a parancsokat, és ami nem a munkaállomásnak szól azt kirekeszti, míg a helyi csomópontnak szánt parancsokat módosítás nélkül átereszti. Ez biztosítja, hogy a hálózatba kötött PC saját munkáját zavartalanul végezhesse, használja a lemezegységét, nyomtatóját, stb.
A file-server (állomány-kiszolgáló) egy nagy teljesítőképességű PC legalább AT kategóriájú, melyhez tartozik egy nagy kapacitású lemezegység, amelyen a LAN osztott állományait, szoftvereit tárolja. A többi PC-hez hasonlóan a hálózat működését is egy operációs rendszer vezérli. Az állomány-kiszolgáló operációs rendszerére azonban nemcsak annyi feladat hárul mint a DOS-ra, hiszen nem egyetlen, hanem némely esetben akár száz vagy annál is több PC, külső egység munkáját kell összehangolni.

A lokális hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak

Munkaállomás: (Workstation) az a hálózatba kapcsolt PC, amelyiken a felhasználói munka folyik.
Állomány-kiszolgáló (File server): olyan PC, amely szervezi, koordinálja a hálózat működését, azaz biztosítja a file-ok megosztott hozzáférését és a rendszer titkosítását, az állomások közötti kommunikációt , és vezérli az erőforrásokat. (pl. lemezegységek, nyomtatók). Egyszerűbben fogalmazva, olyan számítógép, amely felajánlja szolgáltatásait a munkaállomásoknak. Szervergépet szokás vezérgépnek is hívni. Kétféle fajtája terjedt el a lemez- vagy nyomtatószerver és az állomány-kiszolgáló (file server).
Lemezszerver: régebben gyakran alkalmazott szerver megoldás. A lemezszerver használatának elsődleges célja, hogy elegendő háttértárat biztosítson a munkaállomásoknak relatíve olcsón. A lemezszerver mindezt úgy biztosítja, hogy az operációs rendszer “elhiteti” a munkaállomás vezérlőjével, hogy lokális lemezt, (helyi lemezegységet) használ, pedig a valóságban a munkaállomás egy olyan lemezt ér el, amelyet a hálózat oszt ki számára. A lemezszerver nem nyújt igazi osztott file-kezelést, ezért ma már inkább a file-server-t alkalmazzák.
Prioritási számot úgy definiálhatnánk, hogy az a szám határozza meg, hogy adott hálózatban az egyidejű elérési szándék esetén ki élvez elsőbbséget.
Kábelcsatlakozó egység (kábelkoncentrátor): HUB Feladata a kábelhálózat könnyű szerelhetőségének (bonthatóságának) biztosítása. A HUB lehet: passziv-5-40 m távolság áthidalásához és aktív-5-600 m hosszú kábelhez.
Protokoll: A hálózat adatforgalma a közös használatú összekötő kábeleken történik. Ha az egyik gép használja az összekötő vezetéket, a címzett gép kivételével a többit le kell választani. Ez az úgynevezett hálózat hozzáférési eljárás a protokoll.
A protokollal szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy adatvesztés mentes átvitelt valósítson meg, más szóval biztosítsa, hogy az állomások üzenetei ne ütközhessenek egymással, ugyanis az ütköző üzenetek megsérülnek, összekeverednek. Ilyen esetben mindkét üzenetet meg kell ismételni, és ez csökkenti a hálózat hasznos átviteli teljesítményét. A különböző LAN-okban számos, egymástól kisebb nagyobb mértékben eltérő – hálózati hozzáférési módszert dolgoztak ki. Ezek között a fontosabbak:
- adási jog továbbításos (token passing)
- ütközés figyeléses (Carrier Sense Multiple Access vagy rövidítve (CSMA) protokollok.
A nyugtázáson azt értjük, hogy a címzett állomás sikeres vétel esetén erről jelzést küld.
Ütközésfigyelési protokoll (CSMA): A hozzáférési eljárás az “előbb figyelj, aztán forgalmazz” elvet követi, azaz előbb megvizsgálja, hogy forgalmaz-e már valaki a kábelen, és csak ha szabad a vezeték, akkor forgalmaz.

BACKUP (file-ok biztonsági mentése).

File-ok vagy file csoportok lemezre mentésére szolgál. Külső parancs.

Formátum: BACKUP ktn[d:][/s][/m][/d:hó-nap-év][/t:óra:perc:mp][/f] [/l[:étn]].
Paraméterek:
- ktn : könyvtár neve, amit menteni akarunk,
- d : a meghajtó betűjele, ahová mentünk.

Opciók:
- s : alkönyvtárak mentése is,
- m : csak a megváltozott könyvtárakat menti,
- a : céllemezen lévô mentéshez hozzáadja az újat,
- d : a megadott dátum időpontja után keletkezett vagy változott file-okat menti,
- t : a megadott dátum adott időpontja után keletkezett vagy változott file-okat menti,
- l : lista készítés a mentésről.

Megjegyzés: a BACKUP paranccsal archivált állományok A (Archiv) attributuma törlôdik, és mindaddig törölve is marad amíg nem módosítunk rajta.

Példák:
backup c:\ a: /s /l az egész c lemez kimentése alkönyvtáraival együtt és lista file készítése
backup.log néven;
backup c:\kv1 a: a kv1 alkönyvtár mentése az A meghajtóra;

RESTORE (a backup-pal tárolt file-ok visszatöltése);

File v. file-ok visszatöltése lemezrôl egy másik lemezre. A backup paranccsal létrehozott állományokra használható. Külső parancs.

Formátum:
- d : éfn[/a][/p][/b:hó-nap-év][a:hó-nap-év][/m][/n][/l:idö][e:idö]
Paraméterek:
- d : a visszatöltendô file-okat tartalmazó lemez;
- éfn : a visszatöltendő file-ok nevei, joker megengedett.
Opciók:
- s: a megnevezett könyvtárak, valamint alkönyvtárak tartalmának visszatöltése;
- p: visszakérdezés minden file visszahozatalánál;
- a, b: az a és b időpont között keletkezet file-okat tölti vissza;
- m: megváltozott vagy megszűnt file-ok visszatöltése;
- n: azokat a file-okat tölti vissza, melyek nem hosszabbak, mint a célkötetben lévő azonos nevű file-ok;
- l, e: az l és e időpont között lévő file-ok visszatölti.

Példa: restore a: c:\ /s: az egész C lemez visszatöltése alkönyvtáraival együtt. Ha az alkönyvtárak nem léteznének a C lemezen a parancs létrehozza őket.

Néhány ismertebb backup program:
-FastBack;
-PC-Backup;
-Norton Backup.

További, napjainkban egyre szélesebb körben elterjedt archiválási módszerek a tömörítô-kifejtô (Pack-Unpack azaz Pakolt-Nem pakolt) rendszerekkel végezhetôk. A tömörítés során a tömörítô program, adott módszerekkel, a forrásállomány méretét adatvesztés nélkül lecsökkenti, miközben készít belôle egy archiv állományt. Megfelelô kifejtô programmal, vagy kapcsoló paraméterrel az eredeti állapot hiánytalanul visszaállítható. Egy állomány általában annál nagyobb mértékben tömöríthetô, minél több szöveges részt tartalmaz, és annál kevésbé, minél több numerikus részt (számot, gépi utasítást stb.). A kifejtés a bepakolt állományok visszaállítását jelenti eredeti állapotukba.

Ismertebb tömörítô-kifejtô programok:

PKARC – tömörítô program, *.ARC tömör állományok létrehozása vagy bôvítése (add)
PKXARC – *.ARC állományok visszafejtésére (extract)
PKZIP – tömörítô program (Zipper), *.ZIP tömör állományok létrehozására szolgál
PKUNZIP – *.ZIP állományok visszafejtésére
ARJ – tömörítô és egyben kifejtô program, *.ARJ állományok kezelése (legelterjedtebb).
RAR – Jelenleg a legsokoldalúbb tömörítô-kifejtô rendszer

A tömörítô-kifejtô programok kezelése, szintaxisa a DOS parancsokéhoz hasonló, az állománynév után paraméterek és opciók adhatók meg.
Példa: ARJ a -vva -r a:\turbo.arj .\tp\*.* a Turbo-Pascal könyvtár teljes tömörítése több floppyra
ARJ x -vva -r a:\turbo.arj ez pedig a visszafejése (-r alkönyvtárakkal együtt)

A segédprogramok közül a Norton Commander 4.0 -ás, és a fölötti verziói már az archiválási munkákat is korszerűbb módon teszik lehetôvé:
- archiválási módszer választható (pld. zipper vagy arj , stb.)
- Forróbillentyűk, vagy egér használhatók : Alt + F5 : Comp
Alt + F6 : DeComp
- A tömör állományok katalógusjegyzéke a képernyôre kérhetô <Enter>-el, tényleges kifejtés nélkül.