Leggyorsabban itt tájékozódhatsz ezekről: www.felvi.hu

A fizika érettségi feladatok megoldásai itt megtalálhatóak:

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

A történelem érettségi feladatok megoldásai itt megtalálhatóak:

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

A matematika érettségi feladatok megoldásai itt megtalálhatóak:

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

A tegnapi irodalom és nyelvtan érettségi feladatok megoldási itt megtalálhatóak:

Középszintű feladatsor megoldókulcsához katt ide!

Emeltszintű feladatsok megoldókulcsához katt ide!

Kedden a közép- és emelt szintű matematikai feladatsorokkal folytatódtak a 2008-as tavaszi érettségi vizsgák. Középszinten 1202 helyszínen 83 340 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3206 vizsgázó ült a feladatsor elé. A nyolc órakor kezdődő keddi vizsga feladatainak megoldására – csakúgy, mint tavaly – három óra jutott, és a vizsga két részből állt.

A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatja.

Az újpesi Könyves Kálmán Gimnáziumból elsőként kijövő két diáktól, a 12. c-be járó Pétertől és Zsigmondtól megtudtuk, hogy az első, 45 perces részben a 12 könnyebb feladatot kellett megoldani, amelyek alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét feltételezte. A mostani feladatsorban többek között függvénytani feladat, törtegyszerűsítéses algebrai feladata, kombinatorika feladata és logaritmusegyenlet szerepelt.

A feladatsor 135 percig írható, nehezebb és több pontszámot is érő része hat összetett példából állt, az utolsó háromból választani lehetett, hogy melyik kettőt akarja megoldani a diák.

Péter és Zsigmond szerint az idei feladatsor nem volt annyira nehéz mint a tavalyi, Péter az első részt negyedóra alatt le is tudta úgy, hogy többször is leellenőrizte a megoldásait – “baromi egyszerű volt”, mondta tömören a diák.. A több kidolgozási időt igényló, nehezebb feladatok között már akadt fogósabb, de a választási lehetőségnek hála, el lehetett kerülni a legkevésbé testhezálló példát, a tavalyi, sok fejtörést okozó gyertyaöntögetéshez [1] hasonló példák idén elmaradtak.

Kis család, nagy család, kockáztatás

A második feladatsor egyik feladata két egyenlet – egy logaritmusos és egy exponenciális – megoldásából állt. A diákoknak meg kellett küzdeniük egy koordináta-geometria feladattal is, többek között a kör egyenletét kellett kiszámítani a középpont, a sugár és a kör egy P pontjának ismeretében. A síkból aztán a térbe kellett váltani, ötezer henger, kúp és csonkolt kúp felszínét és térfogatát kellett kiszámítani a megadott adatokból.

Kamatos kamat számítását számonkérő feladat is több részből állt. Volt A és B bank, valamint egy kis és egy nagy család. A kis család hétszázezer forintot rakott be a bankba két évre 6 százalékos alapkamatra és a futamidő lejárta után felvett összeget kellett kiszámítani. A nagy család nyolcszázezer forintot rakott be a másik bankba, és két év után 907 200 Ft-ot vett ki úgy, hogy a 2. évben 3 százalékkal nőtt a kamatláb. A feladat az eredeti kamat megadása volt.

Az utolsó feladat afféle szerencsejátékos példa volt, valójában valószínűségszámítási tudományát tesztelte a diákoknak. Péter szerint ez volt a legnehezebb, így ezt ő ki is hagyta: “a szöveges részét fel sem tudtam már fogni”.

A lényege körülbelül az volt, hogy egy dobókockás krupiénak 7 Ft-ot adva egyet vagy kettőt dobathatunk vele. Ha az első dobásnál megállunk, annyit ad vissza a pénzünkből, amennyit dobott (ez mindenképp bukta), ha a második – szintén 7 Ft-ot kóstáló – dobást is vállaljuk, akkor már a két dobás szorzatát nyerhetjük vissza, amiben azért már van nyerési lehetőség. (Nem mellesleg elsőre legalább kettest kell dobnunk, hogy egyáltalán érdemes legyen a minél kisebb bukás vagy a reménybeli nyereményért továbbjátszani). Az egyik ezzel kapcsolatos kérdés az volt, hogy mennyi a valószínűsége, hogy pontosan 12 Ft-ot kapunk vissza, de egy táblázatot is ki kellett tölteni a lehetséges nyerési vesztési variációkkal.

A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot. Ugyanakkor az elégséges minősítés eléréséhez nem elég az összesen legalább 20 százalékos eredmény, hanem minden vizsgarésznél el kell érni legalább 10 százalékot. Ez vonatkozik a matematika emelt szintű vizsgára is.

A matematika középszintű vizsga értékelésére speciális szabályok érvényesek. Csak írásbeli vizsgarész van, amin ha a vizsgázó eléri a 10 százalékot, de nem éri el a 20 százalékot, akkor szóbeli vizsgán még megküzdhet a kettesért.

Hétfő reggel nyolc órakor az ország több mint ezer iskolájában kezdődtek meg a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgák. Az első vizsganapon középszinten 83 ezer 109, emelt szinten 2 ezer 357 diák vizsgázik. Az érettségizők helyesírási szótárt használhatnak, amit az iskolák adnak.

A vizsga felépítése az előző évekhez képest nem változott. Középszinten egy szövegértési feladatot kellett megoldani 60 perc alatt, valamint egy fogalmazást megírni – erre 180 perc áll rendelkezésre.

Az első, kötelező feladat szövegértés volt. Idén Nádasdy Ádám nyelvész egyik előadását kellett kérdésekre válaszolva, a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni 60 perc alatt. Ezt az általunk megkérdezett diákok egy része nehéznek találta, de akadt olyan is, aki a sok gyakorlásra hivatkozva könnyen megoldotta ezt a feladatot.

A középszintű írásbeli magyarérettségi második felében a diákok három feladat közül választhattak. Az egyik feladatban Ancsel Éva Összes bekezdése [1] című művének egy részlete alapján kellett pro és kontra érvelni arról, hogy a gépeknek, számítógépeknek milyen hatásuk van életünkre, a társadalomra, művészetre, tudományra. Tizenkettőből tizenegyen ezt választották.

Szintén választani lehetett Petelei István A könyörülő asszony című novellájában a jellemrajz és a feszültség változásának elemzését.

A harmadik feladat Vas István és Berzsenyi Dániel egy-egy versének összehasonlító elemzése volt. Körkérdésünk eredménye alapján ezt nagyon kevesen választották. A hivatalos feladatokat kora délután teszi közzé az oktatási minisztérium.

Emelt szinten a tesztsorban elsősorban a Nyugattal kapcsolatos feladatokat kellett a diákoknak megoldaniuk, jelentette az MTI. Az érettségizők feladatai között szerepelt még József Attila egyik versének elemzése, reflektálás egy korjelenségre, és azon belül a metafora is szerepelt feladatként. Emellett írniuk kellett egy olvasói levelet is arról, hogy egy település újságja mennyire elbulvárosodott, és ez miért jelent problémát.

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjai közül az elsővel tizenegy óra körül tudtunk beszélni, a 12. B-be járó Viki elmondta, hogy ő a novellaelemzést választotta és a felkészülés során nyugatosokra és reneszánsz témákra számítottak. Lassan szállingózó évfolyamtársai szerint nagyjából olyan nehezek voltak a feladatok, mint tavaly.

A megkérdezett érettségizők túlnyomó többsége az első, érveléses fogalmazást választotta, az ELTE IV. kerületi gyakorlógimnáziumába járó, főleg reál tárgyakból erős tizenkettedikesek szerint egyértelműen ez volt a könnyebb a választható feladatok közül. Így vélekedett a 12. C-be járó Zsigmond is, aki egyébként az egyórás szövegértési feladatot, a sok gyakorlásnak hála, rutinszerűen meg tudta oldani, fogalmazásában pedig ő is az érveléses feladatot választotta, azaz a modernizáció hatásainak bemutatását társadalmunk életére, pro és kontra.

Az írásbeli magyar értettségi eredményét május végén tudják meg a diákok, a megírt dolgozatok értékelésének megtekintésére, a javítás elleni fellebbezésre három nap áll rendelkezésükre.

Forrás: www.index.hu

• A vizsgaidőszak kezdete május 5. (első vizsganap), a vége június 27. (középszintű szóbelik utolsó vizsganapja).
• Az írásbeli vizsgák május 27-én zárulnak.
• A szóbeli vizsgák kezdete június 5, vége június 27.

Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.
A vizsgák 1165 helyszínen, 3414 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd.
Az előző évi tavaszi vizsgákhoz képest idén 800 fővel többen jelentkeztek érettségire: 125.546 fő érettségizik.
Ők együttesen 455.557 vizsgát tesznek le.
A végzős diákok száma az idén csökken, várhatóan mintegy 85-86 000 diák szerez idén tavasszal érettségi bizonyítványt. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy több mint 10.000 diák a nyelvi előkészítő évfolyamok 2004 szeptemberi bevezetésekor ilyen típusú (öt éves) középiskolai képzésbe került, ezért ők korosztályuknál egy évvel később, azaz jövőre tesznek majd rendes érettségi vizsgát. Ezért tavalyhoz képest hiányoznak a végzősök létszámából.
Egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire a középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok közül: több mint 33000 ilyen vizsga letételére kerül sor. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők pedig mintegy 9 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.
A 455.557 vizsgából 27.987 vizsga emelt szintű, 427.570 pedig középszintű vizsga.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika stb. valamely idegen nyelven) külön számolva – 182 tárgyból lesz középszintű és 96 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
Megmérettethetik magukat például arab, újgörög vagy éppen beás nyelvből, de katonai alapismeretekből, hangkultúrából vagy környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretekből is vizsgázhatnak.

Az előző évek vizsgaidőszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintű vizsgarendszer a vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai előkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidőszakról vizsgaidőszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az egyes vizsgatárgyakból az érettségizőkkel szemben. Ez a vizsgarendszer kiszámíthatósága, szakmai stabilitása, a felsőoktatási felvételit meghatározó szerepe miatt továbbra is alapvetően fontos követelmény.

Mint a korábbiakban is, az érettségi vizsgák lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatok alapján most is sor került az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának, valamint az érettségi vizsgák részletes követelményeit tartalmazó rendeletben a vizsgatárgyak vizsgaleírásainak finomítására, pontosítására – azonban a vizsgák menetét vagy a vizsgázók felkészülését érintő jelentős változások a korábbiakhoz képest nincsenek.