Kovalens kötés

Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak. Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.

Szerkezeti képlet (elektron képlet): A molekula olyan képlete, melyben jelöljük a kötő és nemkötő elektronpárokat.

Vegyérték: Megadja a molekulán belül az atomhoz kapcsolódó kötő elektronpárok számát.

A kovalens kötés jellemzői

Két atom között kialakuló kovalens kötést a kötéstávolsággal és a kötési energiával jellemezhetünk.

Kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelenti a molekulában.

• Jele: d
• Mértékegysége: pikométer (pm)

Kötési energia
A kötési energia kovalens kötés erősségét jellemzi. A kötési energia azt fejezi ki, hogy mekkora energia szükséges 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához.

• Jele: Ek
• Mértékegysége: kj/mol

Minél nagyobb az atomok mérete, annál nagyobb a molekulában a kötéstávolság. A nagyobb kötéstávolsághoz viszont egyre kisebb kötési energia tartozik.

Többszörös kovalens kötés

• Két atom között egy elektronpárral létrehozott kötést, egyszeres vagy s-kötésnek nevezzük.
• Két atom között két elektronpárral létrehozott kötést, kétszeres vagy p-kötésnek nevezzük.
• Két atom között három elektronpárral létrehozott kötést, háromszoros vagy p2-kötésnek nevezzük.
• A p-kötés a s-kötés síkjára mindig merőleges energiája kisebb.
• A kötési energia a kötések számával nő. A kötés energiájának növekedésével a kötéstávolság is csökken.