Zrínyi Miklós: 1620-1664 élete

Zrínyi Miklós: 1620-1664

A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire a török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.
1620 Ozaly várában született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korán meghalt, fiai nevelését Pázmány Péterre bízta, így ők Habsburg – hű, és mélyen vallásos nevelésben részesültek. Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál. Olaszországi tanulmányútján (Róma, Nápoly, Firenze, Velence ) megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal. Rómában fogadta VIII. Orbán pápa, aki megajándékozta saját latin verseinek egy díszesen kötött példányával. 1637-től CSáktornyán élt, és szinte szünet nélkül harcot vív a törökkel. Ezt a bécsi udvar rossz szemmel nézte, és arra kényszerítette, hogy I. Rákoczi György fejedelem ellen hadjáratot vezessen Erdélyben. Ez vette fel benne a gondolatot, hogy Mo. és Erdély összefogásával ki lehetne űzni a törököt. 1646-ban tábornok, 1647-ben pedig horvát bán. Hadtudományi tanulmányokat folytat. Pl.: A tábori kis trakta c. műve mely egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, ellátásáról stb. szól.1646-ban feleségül veszi Draskovich Mária Eusebiát. Ő meghal, 1652-ben elveszi Löbl Máriát. A bécsi királyi udvar politikájával szemben 1656-57-ben megírja Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, mely a nemzeti autonóm királyság létrejöttét sugallja, de példát mutat egy erős centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II. Rákoczi György erdélyi fejedelembe fektette, de halála meghiusította reményeit. Török elleni röpirata A török áfium ellen való orvosság (1660) nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata.