Szigeti veszedelem II.elemzés

Szigeti veszedelem II.elemzés

1, műfaja: barokk eposz
2, keletkezési ideje: 1645-46 telén
3, írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete.
4, forrásai: históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén)
Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János)
Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja)
Homérosz ésVergilius eposzai
Odüsszeia, Iliász Aeneis (énisz)
Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz
5, Témája: Szigetvár 1566-os évi ostroma. A mű gondolat menete: a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt, a várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. A törökök győznek ugyan, de az erkölcsi győzelem a magyaroké. A várvédők a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. Ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kell lennie. A török sereg ezzel szemben széthúzó, hiányzik belőle az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság. Ők nem hazájukat védik, hanem számukra ez egy hódító háború.
6, Az eposz embereszméje: Zrínyi Miklós. Ő a kereszténység bajnoka (Krisztus katonája) Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel rendelkező férfi. A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is megvan az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság, a hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes magyar közt. Misztikus hős.

A mű szerkezete

A barokk eposz jellegzetességei:
- In medias res kezdés
- Keresztény kérdéskör (a magyarság bűnei miatt Isten a török támadással bünteti a magyarokat)
- Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok
- Patetikus megfogalmazás
- Mitológiai és alvilági elemek
Hagyományos eposzi kellékek:
- Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
- Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
- Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)
- Állandó jelzők
- Isteni beavatkozás (angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto)
Zrínyi eposzának jellegzetességei:
- Történelmi múlt (a magyarság bűnei)
- A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség)
- Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál)
- Harcleírás
- Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet)
- Váratlan fordulat (postagalamb)
- Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú)
- A barokk látomások

A cselekmény három szálon indul:
a, Isteni rendelkezés az égben: a török hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért küld a pokolba, látomásos kép.
b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul)
c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája)
15 énekből áll, terjedelmes bevezetés, amelynek célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek.

CSak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok.
- fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez).
- témamegjelölés: “fegyvert, s vitézt éneklek”.
- seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása
Epizódok láncolatából áll a mű:
1, szerelmi epizód: delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája.
2, Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat.
3, A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen.
4, isteni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba.
8, a mű mondani valója: három tábor áll szemben egymással: a törökök és a magyar várvédők, illetve a magyar várvédők és a többi magyar. Az író szigetvárnak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Azt mutatja, hogy milyeneknek kellene lenniük az igazi haza szerető embereknek. A várvédők önfeláldozásával erkölcsi példát mutat Zrínyi.
9, Nyelvezete: Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi
10, Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság elkerülése.
11, Az eposz barokk jellegét adja:
- zárt, monumentális szerkezet.
- fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben).
- a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása.
- a mitikussá növelt hős: Zrínyi.
- feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel.
Oka: a győzelem erkölcsi