Odüsszeia szerkezete, kalandok, Odüsszeusz alakja

Odüsszeia szerkezete

12 ének: előzmények I.-IV. ének: ugyanabban az időben: V.-VIII. ének Ithaka, Pülosz, Spárta Ogügié, Szkhéria IX.-XII. ének Szkhéria – mesés múlt 12 ének: hazatérés XIII.-XXIV. Ének Ithaka – leszámolás a kérőkkel Szerkezeti felépítése – Ithakába az otthonba vezet a cselekmény. – Pallasz Athéné alakváltozásai. – Thélemakhosz 20 éves. – Thélemakhosz Spártába indult Menelaoszhoz. – Kérők ostromolása ( Pénelopé) ( Ez I – IV. énekig tart ) I –IV. ének A, Ithakát mutatja be. B, Pénelopé hűségét. C, Thélemakhosz gyermekből felnőtté válását. V – VIII. ének – Mesék birodalma – Odüsszeusszal Kalipszó szigetén találkozunk először ahol a Nimfa foglya. – Ellentétek, párhuzamok szerepelnek a műben. – Felvillannak Odüsszeusz emberi tulajdonságai 1. Leküzdi a halált 2. Visszautasítja a szerelmet – Tutaj ácsolása (párhuzamok: Um – Napisti, Noé ) – 20 nap alatt Szkhiria szigetére a Phajákok földjére, itt elmeséli eddigi életét.

IX – XII. ének

Odüsszeusz kalandjairól szól, ezeknek a részeknek különleges szerepe van az eposz szerkezetében, mert a jelen helyett a múltba meséli el Odüsszeusz kalandjait. Ezt a részt nem az író, hanem maga Odüsszeusz meséli el. Megismerjük Odüsszeusz legfőbb tulajdonságait, egyéniségét, viselkedését.

Kalandok

1. Iszmarosz szigetén a Kikónok városainak feldúlása ( kapzsiság miatt). 2. Lótuszevők ( állhatatlanság miatt nem tudnak sorukra várni). 3. Küklopszok társaságában ( az ész győz megmenekülnek). Az óriás megvakul. 4. Aiolosz szigetén ( gyanakvás irigység jellemzi a legénységet) 5. Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik. 6. Araié szigetén Kirké istennő társaságában ( sertéssé változtatja őket) 7. Odüsszeusz az alvilágban itt találkozik anyjával, apjával és Agamemnonnal ( mindegyik azt mondja, hogy győzze le önmagát és titokban térjen haza). 8. Szirének csábító éneke ( önfegyelem, tudásvágy, nagy lelki erő) 9. Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül ). 10. Héliosz napisten marháiból esznek Thrirakié szigetén ( testi örömök ) egyre rosszabbak a társak viharba kerülnek 9 napig hánykolódnak majd, Kalipszó Nimfa fogságba jut ( egyedül élte túl ).

A kilenc kalandot 3 évig éli át a 10. Kalandnak 7 év az ideje. A műben az embernek és az időnek van nagy szerepe. A kalandok elmesélése után ( időrendbe meséli el Odüsszeusz) a mű a jelen idősúlyához kanyarodik vissza. Az eposz felénél ( 12. ének ) lezárul a múlt köze. A mű második fele ( 13 – 24. ének ) Ithakába játszódik és eseményeit Homérosz mondja el időrendben. A két cselekményszál összekapcsolódik, csaknem egy időrendben ér haza Odüsszeusz és Thélemakhosz. Mindketten titokban érnek haza és mindkettőjükre újabb veszély vár, mert le kell győzni a kérőket. A cselben Pallasz Athéné segít, de emberi segítség is van a szolgák részéről. A szolgák nagy része is bűnös velük Thélemakhosz számol le. A nemesen viselkedő szolgák pl.: dajka hű maradt Odüsszeuszhoz és segít a kérők legyőzésében. Végül az íjász verseny dönti el hogy Odüsszeusz érkezett haza és ezzel a történet véget ér. ( Vagyon megmaradt, Pénelopé hűséges hozzá és megfékezi a további öldöklést Ithakába. )

Az Odüsszeia XIII-XXIV. éneke (RÉSZLETESEN)

A hazatérés Ithakára koldus képében XIV. ének Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi XV. ének Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer XVI. ének Egy idegen megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje, lakomázó kérők, durva kecskepásztor, kedvenc kutyája, Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a „koldushoz” XVII. ének Írosz, a hetvenkedő koldus és Odüsszeusz „párviadala”, a szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt XVIII. ének Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől, a dajka felismeri lábsebéről XIX. ének Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti az éjszakát, a sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől; reggel a kérők készítik elő a lakomát XX. ének Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket Odüsszeusz íjával XXI. ének Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes kérőt és hűtlen szolgát XXII. ének Pénelopé nem biztos benne, hogy a férje jött meg, próbára teszi, kérdezi a hitvesi ágy titkát, Odüsszeusz megfejti, majd elmondja Teiresziász jóslatát, hogy meddig kell még bolyongania, míg kiengeszteli Poszeidónt XXIII. ének Elterjed a szörnyű mészárlás híre, majd Athéné seg1tségével békekötés következik XXIV. ének