Móricz Zsigmond: Barbárok elemzés II.

Barbárok (1931)

- a harmincas években M. ismét a falusi és városi szegénységet vette témájául
- ijesztő elmaradottság, babonás hiedelmek
- a cím is feszültséget kelt: olyan világot készít elő, amely nem csak műveletlen, idegen, hanem kegyetlen, embertelen is
- a novella és az elbeszélés határán áll
- az 1. és a 3. rész balladaszerű, a 2. pedig népmesére emlékeztet
- szereplői gazdag parasztok (saját nyáj)
- a pásztorok élete távol esik a civilizációtól
- történelmi időn kívül élnek (megállt az idő a világukban)
- a novella folklór gyökerei: Megölt havasi pásztor c. ballada + A bárányka c. ballada
- minden szónak, gesztusnak nagy a jelentősége, a hallgatás mögött fenyegetés, a szavak mögött kétértelműség rejlik
- a pusztán a kutya pótolja az emberi kapcsolatokat ( a juhász és a puli megértik egymást)
- a tárgyak szerepe és súlya nagyobb (szíj, kalap, vadkörtefa9
- a szigorú szokások, előítéletek érvényesülnek: Bodri juhász bizalmatlan a „városfélékkel”, míg a „pusztabéliekkel” nem
- a vörös juhászt a szíj készteti vallomásra (ősi, pogány hiedelem, babona), a szíj a lelkiismeret szimbóluma
- a novella nyelve eszköze a jellemzésnek (hiteles népnyelvet teremt)
- hasonlít a népballadákra: ismétlések, kihagyások
- a ritmus állandóan változik
- a körülményesség a gondolat elleplezését szolgálja, a kétértelműség ironikusan hat
- a cím kétértelmű: nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész megrekedt, megmerevedett pásztorélet
- az elbeszélő mindvégig személytelen, nem ítélkezik
- az ítéletet a vizsgálóbiztos szájába adja (a novella utolsó, leghangsúlyosabb szava)
- a fokozatosan kibontakozó, drámai felépítésű cselekményben ismételt váltások vannak
- mindegyik egységnek megvan a maga feszültségíve
- 1. rész: A puli jelzi a közelgő veszélyt, a hallgatás fokozza a feszültséget, a tetőpont a gyilkosság
- a novella végén a vizsgálóbiztos igazságot szolgáltat, de megoldódott ezzel bármi is?
- a ridegpásztorok társadalmon kívüli, kultúra alatti világa termelte ki azt a kannibál erkölcsöt, amellyel a veres juhász és társa lelkifurdalás nélkül agyonveri Bodri juhászt, 12 éves fiát és kutyáját (érzéketlen szörnyetegek)
- a gyilkosság oka a rablás, a vagyonszerzésnek ez az ősi módja
- tömören, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot
- jóságos és hűséges felesége a népmesék lehetetlent is legyűrő hőseként keresi férjét és fiát ( a hűség, szeretet, kitartás szimbóluma)
- Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között él, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség
- A hagyományos erkölcsi kategóriák érvénytelenek (egyszerűen nem ismerik, elfelejtették őket)
- Társadalomkritika: hogyan létezhet a 20. század 30-as éveiben olyan embercsoport, amelyet nem érintett meg a civilizáció
- riportszerű, tárgyilagos írásmód (szociográfia irodalom)
- M. visszatérő témája az elmaradottság, a szegénység, a babonák világa, a falu és tanya ábrázolása
- Az emberek az életmódjuk által lealacsonyodnak az állati szintre
- A gyerek is ugyanolyan, mint az apja
- A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció ,nincsenek emberi érzések
- 1 rész: expozíció: megérkeznek veres juhászék
bonyodalom: veres juhász meg akarja kapni a szíjat, Bodri juhász nem adja
tetőpont: a gyilkosság
megoldás: temetés, vacsora
- 2. rész: expozíció: az asszony elindul otthonról
bonyodalom: nem találja a férjét
kibontakozás: keresés
tetőpont: a puli megtalálja a kalapot
megoldás: Szegedre viszik a szíjat
- 3. rész: expozíció: kihallgatás
bonyodalom: nem ismeri be, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani
kibontakozás: vita
tetőpont: meglátja a szíjat
megoldás: beismeri
- balladaszerű: kihagyások, balladai homály
- nyelve: utánozza a parasztok beszédmódját (tájszavak
úgy beszélteti hőseit, amilyenek (valóságtükröző szándék)
hangalak, szókincs
- a szíj fordulópont mind a három részben
- a dialógusok nagyobb szerepet kapnak, mint az elbeszélt részek