Mikszáth Kálmán munkássága

Munkássága :

“Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem tudnak, alázatosak. A novellák szerkezete belső feszültséget éreztet, stílusában a népballadák hiányosságát figyelhetjük meg. Novellák: Bede Anna tartozása, Az a Fekete folt, és Tímár Zsófi özvegysége. A dzsentri világot novelláiban, de regényeiben is feldolgozza. Maga is ehhez az osztályhoz tartozik, de meglátja ennek az osztálynak a hibáit. Érzi, hogy ennek az osztálynak nincs történelmi távlata, s minden művénem ott érezzük a bíráló hang mellet az együttérzést. Így egy különös ellentmondás keletkezik: a békítő hang és a kritika csak a “Noszty fiú esete Tóth Marival” című regényében jut el a kritikai realizmusig.

Noszty fiú esete Tóth Marival :

A regény három szálon indul el. Az első szál a Noszty család és Feri (a fiú) története. A második szál Koppereczky Izrael Izsák története. A harmadik szál Tóth Mihály pékmester története. Ezeket a részeket a Noszty család vagyonszerzési törekvése köti össze. A regényben az a bafejezés, hogy Tóth Mihályt nem kápráztatja el a rang, fölfedi Noszty Feri jellemtelenségét, és nem egyezik bele a házasságba.

Dzsentri témájú művei :

A baráti domínium, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A gavallérok. Karcolataiban (parlament és a bürakratikus kízigazgatási élet) is ez a kettősség figyelhető meg. Hol szelöd humorral, hol gúnnyal mutatja be a vezető politikusokat akiket a nép sorsa a legkevésbé érdekel. Céljuk a hatalom megtartása (A pénzügyminiszter reggelie, A korlátfa).

Történelmi témák :

Elfordul saját korától és a múltba viszi el az olvasót. Ezekben a regényekben is a mesélő, anegdótázó stílus él. Történelmi hősei főnemesek különc különleges emberek akik azért kerülnek szembe környezetükkel, mert egy letünt világot akarnak visszaállítani (Besztrce Ostroma, Új Zrínyiász, Beszélő köntös). Utolsó nagy regénye A fekete város, amely a halála ,után jelent meg. A kuruc korban keresi az ideális polgári osztály történelmi gyökereit.

Értékelés :

Stílusa közvetlen. Úgy mondja el a történetet, mintha baráti társaságban mesélne. Kérdő, felkiáltó mondatok, népnyelvi fordulatok szólások, váratlan keserű mondatok. Nála is még az anegdóta is fontos szerepet kap.

A meséi komolyak vagy komikusak, a magyar komikumnak kiváló képviselője. Alkotésaiból hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Idegen tőle az elmélyült lélektani elemzés, a művek szerkezete pedig laza, mert nagyon sok mindent akar közölni, és elkalandozik. Első sorban az események fordulatos mesélésére figyel és nem veszi észre a mélyebb összefüggéseket a cselekmények között. Érdeme azomban, hogy egy társadalmi rétegről , a dzsentri világról reális képet ad.

Mikszáth novellák

Ha Mikszáth novelláiról beszélünk, elegendő két kötetcímet említeni: Jó palócok, Tót atyafiak. E két kötet hozta meg a várva-várt sikert a jobb sorsra érdemes írónak.