Ady Endre: Halál versek

Halál versek

Bevezetés

A Halál rokona Ady Endre Vér és Arany címû kötetében jelent meg 1907-ben. Ez a vers adta Ady elsõ halál-ciklusának -a kötet nyitóciklusa- a címét. Primitívsége, ahogy egyre azt ismétli: “szeretem…, szeretem…” és a paradoxon, amit kifejez -szeretem a halált, a betegséget- sokkoló; elsõ olvasásra érthetetlennek tûnik. A nyugodt, magabiztos forma azonban fontos mondanivalót sejtet. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy értelmezze a halálmotívum jelentését a versben, hogy megfejtse, mi az az élmény, hangulat, vagy tudás, amit Ady kifejez versében a halál motívumával. Az esszé feladata ugyanakkor túl is nyúlik magának a versnek az értelmezésén, a versen keresztül megvilágíthatja azt a halálérzést, ami megfigyelhetõ Ady más halálos verseiben, megfigyelhetõ Ady korának más szerzõinél, sõt, más korok más szerzõinél is jelentkezik. Jelentõsége és összetettsége miatt a vers több szinten is értelmezhetõ: születésében közrejátszottak a költõ életének személyes eseményei, tetten érhetõ benne a korszellem hatása, valamint jelen van benne valami koroktól független, általános igazság is. A vers összetettsége miatt az elemzés magán a vers szövegén kívül nem nélkülözheti más írók a verssel kapcsolatos észrevételeinek vizsgálatát, csakúgy, mint Ady életrajzíróinak információit a vers keletkezési körülményeirõl, irodalomtudósok és mûvelõdéstörténészek korrajzait és a témához kapcsolódó gondolatait, valamint Ady kortársainak releváns mûveit.