A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Szerencsejáték és banki befektetés a matekérettségin


Idén elmaradtak a gyertyakészítés rejtelmeihez hasonló fogós feladatok, a 2008-as májusi matematika-érettségin a való világhoz közelebb álló szöveges példák szerepeltek.

Kedden a közép- és emelt szintű matematikai feladatsorokkal folytatódtak a 2008-as tavaszi érettségi vizsgák. Középszinten 1202 helyszínen 83 340 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3206 vizsgázó ült a feladatsor elé. A nyolc órakor kezdődő keddi vizsga feladatainak megoldására – csakúgy, mint tavaly – három óra jutott, és a vizsga két részből állt.

A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatja.

Az újpesi Könyves Kálmán Gimnáziumból elsőként kijövő két diáktól, a 12. c-be járó Pétertől és Zsigmondtól megtudtuk, hogy az első, 45 perces részben a 12 könnyebb feladatot kellett megoldani, amelyek alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét feltételezte. A mostani feladatsorban többek között függvénytani feladat, törtegyszerűsítéses algebrai feladata, kombinatorika feladata és logaritmusegyenlet szerepelt.

A feladatsor 135 percig írható, nehezebb és több pontszámot is érő része hat összetett példából állt, az utolsó háromból választani lehetett, hogy melyik kettőt akarja megoldani a diák.

Péter és Zsigmond szerint az idei feladatsor nem volt annyira nehéz mint a tavalyi, Péter az első részt negyedóra alatt le is tudta úgy, hogy többször is leellenőrizte a megoldásait – “baromi egyszerű volt”, mondta tömören a diák.. A több kidolgozási időt igényló, nehezebb feladatok között már akadt fogósabb, de a választási lehetőségnek hála, el lehetett kerülni a legkevésbé testhezálló példát, a tavalyi, sok fejtörést okozó gyertyaöntögetéshez [1] hasonló példák idén elmaradtak.

Kis család, nagy család, kockáztatás

A második feladatsor egyik feladata két egyenlet – egy logaritmusos és egy exponenciális – megoldásából állt. A diákoknak meg kellett küzdeniük egy koordináta-geometria feladattal is, többek között a kör egyenletét kellett kiszámítani a középpont, a sugár és a kör egy P pontjának ismeretében. A síkból aztán a térbe kellett váltani, ötezer henger, kúp és csonkolt kúp felszínét és térfogatát kellett kiszámítani a megadott adatokból.

Kamatos kamat számítását számonkérő feladat is több részből állt. Volt A és B bank, valamint egy kis és egy nagy család. A kis család hétszázezer forintot rakott be a bankba két évre 6 százalékos alapkamatra és a futamidő lejárta után felvett összeget kellett kiszámítani. A nagy család nyolcszázezer forintot rakott be a másik bankba, és két év után 907 200 Ft-ot vett ki úgy, hogy a 2. évben 3 százalékkal nőtt a kamatláb. A feladat az eredeti kamat megadása volt.

Az utolsó feladat afféle szerencsejátékos példa volt, valójában valószínűségszámítási tudományát tesztelte a diákoknak. Péter szerint ez volt a legnehezebb, így ezt ő ki is hagyta: “a szöveges részét fel sem tudtam már fogni”.

A lényege körülbelül az volt, hogy egy dobókockás krupiénak 7 Ft-ot adva egyet vagy kettőt dobathatunk vele. Ha az első dobásnál megállunk, annyit ad vissza a pénzünkből, amennyit dobott (ez mindenképp bukta), ha a második – szintén 7 Ft-ot kóstáló – dobást is vállaljuk, akkor már a két dobás szorzatát nyerhetjük vissza, amiben azért már van nyerési lehetőség. (Nem mellesleg elsőre legalább kettest kell dobnunk, hogy egyáltalán érdemes legyen a minél kisebb bukás vagy a reménybeli nyereményért továbbjátszani). Az egyik ezzel kapcsolatos kérdés az volt, hogy mennyi a valószínűsége, hogy pontosan 12 Ft-ot kapunk vissza, de egy táblázatot is ki kellett tölteni a lehetséges nyerési vesztési variációkkal.

A jeleshez középszinten 80 százalékos, emelt szinten 60 százalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten 20 százalékot. Ugyanakkor az elégséges minősítés eléréséhez nem elég az összesen legalább 20 százalékos eredmény, hanem minden vizsgarésznél el kell érni legalább 10 százalékot. Ez vonatkozik a matematika emelt szintű vizsgára is.

A matematika középszintű vizsga értékelésére speciális szabályok érvényesek. Csak írásbeli vizsgarész van, amin ha a vizsgázó eléri a 10 százalékot, de nem éri el a 20 százalékot, akkor szóbeli vizsgán még megküzdhet a kettesért.

Címkék

Kapcsolódó bejegyzések

Ezt olvastad már?
Niccolo Machiavelli (1469-1527)

Machiavelli politikai és filozófiai pályafutásának megvilágításához nélkülözhetetlen a korabeli Itália...

Close