A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Megoldási útmutató a 2010-es középszintű irodalomérettségihez


A hivatalos megoldókulcsot legkorábban kedden hozzák nyilvánosságra!

A két részből álló középszintű magyarérettségin a szövegértési feladat a Magyar Hírlap egy tavalyi interjújáról szólt, amelyben egy új felfedezéséről kérdezték az ELTE irodalomtörténészét. A szövegalkotást 3-8 oldalban kellett megoldaniuk a diákoknak, három feladat közül választhattak. A szövegalkotási feladatoknál néhány fontos szempontot soroltunk fel.

SZÖVEGÉRTÉS
Magyar Hírlap, 2009. október 10.
Somogyi F. Anikó
Szenzációs irodalmi felfedezés: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja.
Interjú Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének tanárával (részlet)
(Az interjú teljes szövegét
itt olvashatja el.)

- Hogyan jutott el az eddig ismeretlen Janus Pannonius-szöveghez?

- Akkor kezdett el komolyabban érdekelni az életmű, amikor kiderült, hogy 1991-ben megtalálták Janus Pannonius maradványait Pécsett. Egy pécsi konferencián hallottam a felfedező régész, Kárpáti Gábor előadását. Néhány évvel később értesültem róla, hogy Kustár Ágnes antropológus arcrekonstrukciót készített a koponya alapján. Munkáját azért találtam érdekesnek, mert az eddigi elképzelésektől eltérő, rendkívül markáns arcot mutatott be. Az előzményekről tudnunk kell: Giorgio Vasari reneszánsz kori híradása szerint a padovai Eremitani-kápolnában a Szent Kristóf-legenda freskóján ott látható a “magyar püspök” – azaz nagy valószínűséggel Janus Pannonius, csak azt nem tudjuk, melyik szereplő az. A freskón látható alakok közül Balogh Jolán művészettörténész (1900-1988) egy bizonyos fiatalembert azonosított Janusszal, és közölte is a képet egy tudományos folyóiratban, így ez az arc vált közismertté. Huszti József klasszika-filológus ugyan kétségbe vonta az elképzelés létjogosultságát, de a köztudatban a mai napig a Balogh Jolán-féle kép él. Legutóbb Magyar Lóránt igazságügyi orvos szakértő vetítette rá a megtalált koponya antropológiai jellemzőit a padovai Szent Kristóf-freskó számításba vehető alakjaira, és száz százalékig kizárta a Balogh Jolán-féle változatot. Ismert még hét lehetséges Janus-arcképváltozat, amelyek közül hármat is kétségessé tett az új eredmény. Összegyűjtöttem az eddig ismert Janus-arcképeket, erről tartottam előadást idén júniusban a fent felsorolt tudós kollégákkal együtt a pécsi Régészeti Múzeumban.

- Az arckép hogyan, merre vezette tovább?

- A padovai freskón ábrázolt egyik fiatalember arca nagyon hasonlít a rekonstruált archoz. Aztán rábukkantam egy könyvillusztrációra, amelyen az egyik szereplő valószínűleg szintén a magyar költő.

- Milyen könyvben található ez a kép?

- Egy 1458-ban, az egykori nápolyi uralkodónak, Anjou Renének ajándékozott kötetben, amely Janus tanárának, Veronai Guarinónak a fordítását tartalmazta. A kötetből készült díszpéldányban két illusztráció látható: az elsőn Guarino, ahogy átnyújtja a fordítást egy velencei patríciusnak, Jacopo Antonio Marcellónak. A háttérben két férfi áll, egyikük arca markáns, erőteljes, akárcsak a rekonstruált portré. Szerintem ő lehet Janus Pannonius. Ezt akartam bizonyítani azon a pécsi előadáson. A másik képen a trónszéken René látható, előtte térdel Jacopo Antonio, és átnyújtja a kötetet. A kódex Albiban van, de a képek az interneten is megtalálhatók. Azon persze elgondolkoztam, hogy vajon a feltűnő hasonlóságon kívül más szempontok alapján is feltételezhető-e, hogy a képen Janus Pannonius szerepel. Erre alapos okunk van, hiszen tudjuk, Janus írt egy több ezer soros panegyricust tanárának, Guarinónak, írt egyet Jacopo Antoniónak és egy töredékben fennmaradt költeményt Renének is. Tehát mindhárom szereplővel kapcsolatban volt. Igen valószínű, hogy jelen kellett lennie a kötet ünnepélyes átadásán is, amit a kép ábrázol.

- Mit tudunk a panegyricusokról? Miért írta ezeket Janus Pannonius?

- 1442-ben ért véget Anjou René nápolyi uralkodása, 1452-ben Janus 18 éves volt, és óriási hírnévnek örvendett költői tehetsége révén a humanisták körében. Ekkoriban az irodalom is a politika eszköztárához tartozott, ezért Janus tehetségét felismerve megrendelésre panegyricusokat, dicsőítő költeményeket írattak vele. A már említett velencei patrícius, Jacopo Antonio is megbízta egy ilyen mű megírásával. Padovai kapcsolatokat ápolt, és művelt humanistaként összebarátkozott Janus tanárával, így figyelt fel a magyar fiúra.

- Ki volt a másik költemény főhőse, Anjou René király?

- René különös alakja volt korának: bár Itáliában már a reneszánsz idejét írták az 1430-as években, a nápolyi király még a lovagkorban élt és gondolkodott: lovagregényeket írt, lovagrendet alapított. Négy évig tartó uralkodásának 1442-ben Aragóniai Alfonz vetett véget, aki ostrom alá vette a várost, és elfoglalta a trónt. Anjou Renének ekkor menekülnie kellett, s később is csak fia próbálta visszafoglalni apja helyét. Janus Pannonius különös feladata az volt, hogy René elvesztett háborújáról írjon dicsőítő költeményt.

- Tehát Janus királyi megbízást is kapott. Hogyan folytatódott a kutatás?

- Ekkor irányult a figyelmem arra, hogy Janus miről írt a panegyricusokban, hátha támpontot kapok a bizonyításhoz, hogy a kódexbeli képen ő látható. Utánanéztem a René-panegyricusnak, amelyről úgy tudtuk, hogy csak egy része van meg. Ahogy keresgéltem az interneten, egyszer csak megjelent a képernyőn egy “P” betűs szignóval írt tanulmány a 19. század végéről. A szerző, francia történész, egy nápolyi kódexből idézte a szöveg részleteit, amelynek a szerzőjét nem ismerte. Feltette a kérdést: vajon ki lehetett ez a humanista költő, aki papírra vetette a René királyt dicsőítő sorokat? Az idézett sorok egy részét nem volt nehéz azonosítani: megegyeztek a költemény fennmaradt részének elejével. Ebből következik, hogy a számomra ismeretlen sorok csakis Janus Pannonius Renéhez írt panegyricusának további, mindeddig elveszettnek hitt részeiből származhatnak!

- Mi ennek a költeménynek a jelentősége?

- Ez a Janus-panegyricus volt az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. A felfedezés legnagyobb jelentősége, hogy a most készülő Janus Pannonius kritikai kiadás immár a teljes életművet adhatja közre.

1. Döntse el, hogy az alábbi lehetőségek közül mi a szenzációs felfedezés lényege! Húzza alá a helyes választ, igazolja döntését a szöveg vonatkozó részletének idézésével. (1 pont)

A: egy eddig ismeretlen versszöveg lektorálása
B: egy eddig ismeretlen versszöveg részletének megtalálása
C: egy eddig ismert versszöveg eddig ismertelen szövegrészének megtalálása
D: egy eddig ismeretlen kép megtalálása

A helyes válasz a harmadik.
Ezt a következő idézet igazolja: “A felfedezés legnagyobb jelentősége, hogy a most készülő Janus Pannonius kritikai kiadás immár a teljes életművet adhatja közre.”

2. A riportalany az első megszólalásában a lehetséges Janus Pannonius-ábrázolások előzményeiről szólva egy freskó alakjairól beszél. Mit állítanak az alábbiak a freskón ábrázolt valamelyik alakról? (3 pont)

A: Giorgio Vasari
Vasari szerint “a Szent Kristóf-legenda freskóján ott látható a magyar püspök, azaz nagy valószínűséggel Janus Pannonius”.
B: Balogh Jolán
Balogh Jolán “egy bizonyos fiatalembert azonosított Janusszal (…), így ez az arc vált közismertté”.
C: Huszti József
Huszti József “kétségbe vonta az elképzelés [ti. Balogh Jolán véleménye - a szerk.] létjogosultságát”.

3. Foglalja össze az alábbi táblázatban, hogy az interjúalany szerint milyen kutatások hatottak a Janus-ábrázolásokra az utóbbi két évtizedben: az egyes kutatók milyen minőségben, mit csináltak, milyen eredménnyel? (5 pont)

A kutató foglalkozása A Janus-ábrázolás szempontjából végzett tevékenysége A Janus-ábrázolás szempontjából végzett tevékenységének következménye
Régész (Kárpáti Gábor) 1991-ben megtalálta Janus Pannonius maradványait Pécsett A maradványok – a koponya – alapján tovább lehetett kutatni
Antropológus (Kustár Ágnes) Arcrekonstrukciót készített Janus Pannonius koponyája alapján Azonosítani lehet Janus Pannoniust a különböző ábrázolásokon
Igazságügyi orvos szakértő (Magyar Lóránt) Rávetítette a megtalált koponya antropológiai jellemzőit a padovai Szent Kristóf-freskón látható alakokra Száz százalékig kizárta Balogh Jolán feltételezését

4. A harmadik megszólalás két könyvillusztrációról beszél.

A: A szöveginformáció alapján nevezze meg, hogy kik láthatók biztosan a szövegben említett képeken! (2 pont)
Az egyik képen – amelyen egy alak átnyújt egy képet egy másiknak egy boltíves kapu előtt – Veronai Guarino és Jacopo Antonio Marcello látható.
A másik képen – amelyen egy trónon ülő alak előtt étrdel egy férfi, a háttérben további alakok láthatók – biztosan szerepel Anjou René (a trónszéken), előtte térdel Jacopo Antonio Marcello. (A háttérben egy markáns alak látható, de csupán feltételezés, hogy az Janus Pannonius.)

B: Milyen tényszerű bizonyítéka van a képeken azonosítható személyek és Janus Pannonius kapcsolatának? (1 pont)
“Janus írt egy több ezer soros panegyricust tanárának, Guarinónak, írt egyet Jacopo Antoniónak és egy töredékében fennmaradt költeményt Renének is. Tehát mindhárom szereplővel kapcsolatban volt.”

C: Szentmártoni Szabó Géza úgy véli, hogy a könyvillusztráción Janus is látható, mire alapozza ezt? A szövegből vett idézettel válaszoljon! (2 pont)
Az egyik feltételezés:
“…mindhárom szereplővel kapcsolatban állt.”
A másik feltételezés: “Igen valószínű, hogy jelen kellett lennie a kötet ünnepélyes átadásán is, amit a kép ábrázol.”

5. Gyűjtse ki a következő vázlatpontok alapján, hogy mi derül ki a negyedik-ötödik megszólalásból a Renéhez írt költeménnyel kapcsolatban! (5 pont)

A költemény keletkezésének valószínű időpontja: 1452
A költemény műfajának latin és magyar megnevezése: panegyricus, dicsőítő költemény
A költemény címzettje: Anjou René
A költemény címzettje uralkodásának ideje: 1438-1442
A költemény címzettjének kulturális tevékenysége: lovagregényeket írt, lovagrendet alapított
Janus különös feladata: egy elvesztett csatáról kellett dicsőítő költeményt írnia
Janus megbízásának indokoltsága: az irodalom a politika eszköztárához tartozott

6. A hatodik megszólalás a kutatás további folyamatáról beszél. Állapítsa meg, hogy mit ismert és mit nem ismert a következő adatok közül a “P” szignójú francia történész, illetve az irodalmi felfedezés előtt Szentmártoni Szabó Géza! Írja a megfelelő rovatba az ismerte, illetve nem ismerte kifejezést! (4 pont)

“P” szignójú francia történész   Szentmártoni Szabó Géza
ismerte A René-vers részleteit ismerte
ismerte/nem ismerte* A teljes René-verset nem ismerte
nem ismerte A René-vers költőjének nevét ismerte
ismerte A nápolyi kódexet nem ismerte

*A szövegből nem egyértelmű a helyes válasz. Lehet, hogy “P” az egész verset is ismerhette.

7. Idézze a hatodik megszólalásból azt a két mondatrészletet, amely Szentmártoni Szabó Géza kutatásának eredeti célját, illetve megvalósult eredményét fogalmazza meg! (2 pont)

A kutatás eredeti célja: “…hátha támpontot kapok a bizonyításhoz, hogy a kódexbeli képen ő látható.”
A kutatás tényleges eredménye: “Ebből következik, hogy a számomra ismeretlen sorok csakis Janus Pannonius Renéhez írt panegyricusának további, mindeddig elveszettnek hitt részeiből származhatnak.”

8. Összegezze a szöveg információit és döntse el (aláhúzással jelölje), hogy a következő, Janus Pannoniusra vonatkozó állítások közül melyik biztos eredmény és melyik feltételezés! Ha feltételezésnek tart egy állítást, igazolja a szöveg egy vonatkozó részletével! (6 pont)

A: Megtalálták JP maradványait Pécsett: biztos
B: A padovai Eremitani-kápolna Szent Kristóf-legenda freskójáról egyértelműen azaonosítható Janus Pannonius arcképe: feltételezés, hiszen Balogh Jolán egy bizonyos fiatalembert azonosított Janus Pannoniusként
C: A veronai Guarino-fordítás kötete díszpéldányának könyvillusztrációján az egyik alak a magyar költő: feltételezés, hiszen csak közvetett bizonyítékok vannak, melyek szerint Janus ismerte az illusztráció szereplőit, és feltehetően jelen kellett lennie az ünnepélyes átadáson
D: Janus Pannonius írt Anjou Renéhez panegyricust: biztos
E: A “P” betűs szignóval írt XIX. század végi tanulmány Janus költeményéből idéz: biztos
F: Az elveszettnek hitt panegyricus-részlet megtalálható egy nápolyi könyvtárban őrzött kódexben: biztos

9. Az alábbi szöveg Szentmártoni Szabó Géza képzeletbeli naplója, amely felfedezésének folyamatát mutatja be. Egészítse ki a hiányzó részeket a szövegben található legpontosabb információ alapján, egy-öt szóval! (7 pont)

A Janus-ábrázolások iránt akkor ébredt fel az érdeklődésem, amikor értesültem a koponya alapján készült (miről?) arcrekonstrukcióról. Az így feltáruló arc látványosan eltért az eddigi elképzelésektől, egyáltalán nem hasonlított például az eddig közismert (min?) a padovai kápolna Szent Kristóf-legenda freskóján található ábrázolásra. Hasonlít viszont szerintem egy ugyanezen az alkotáson látható másik alakhoz. Ugyancsak hasonlít egy (hol?) Anjou Renének ajándékozott kötetben látható egyik alakhoz, amely a (miben?) Albi-i kódexben található.* A képen ábrázolt azonosítható személyekhez írt művek közül a (mi?) panegyricusok után kezdtem kutatni. Így akadtam a (mire?)“P” betűs szignóval írt tanulmányra, mely idézett egy (hol?) Nápolyban található kódexből, amely a vers eddig nem ismert részét is tartalmazza.

 

10. Melyiket választaná az alábbi képek közül illusztrációnak a riportalany utolsó megszólalásához? Döntését rövidesen indokolja! (2 pont)

A választott kép betűjele D, amelyen egy Janus Pannonius-kötet látható. Indoklás: ezzel a felfedezéssel lehet teljes az életmű.

SZÖVEGALKOTÁS
(3-8 oldal)

1. választható feladat: ÉRVELÉS
A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötetben található, Lettem, aki vagyok című interjú részlete:

Riporter: Az író nem csak saját családjának életét éli, nem csak egyetlen otthonba bejáratos. Én azt hiszem, regényhőseid jellemére, sorsára is visszahat az otthon, amelyben élnek, pontosabban amit teremtesz köréjük.
Szabó Magda: A hőshöz olyannyira hozzátartozik az otthona, hogy én hozzá sem tudok kezdeni a regényíráshoz, amíg nem ismerem. Többnyire mérnöki pontossággal alaprajzot készítek, amelybe belerajzolom az ajtókat, a bútorokat is. Mire írni kezdek, már pontosan tudom, ki milyen tárgyi és szellemi környezetben él.

Mi a jelentősége a térnek, a tárgyi környezetnek a műalkotásokban, és a hétköznapi életben? Jellemző-e a környezet egy valódi, illetve kitalált személyre; jellemezhető-e egy valódi, illetve kitalált alak a környezetével? Érvelő fogalmazását irodalmi példákra alapozza!

Mivel a feladat többféleképpen megoldható, az Oktatási Hivatal pedig csak kedden reggelre ígéri a hivatalos megoldókulcs nyilvánosságra hozását, ezért ennél a feladatnál a legfontosabb szempontokat és néhány lehetőséget soroltunk fel a megoldáshoz. Az érvelő fogalmazásban a lehetséges irodalmi példák, szempontok:
– Szabó Magda: Abigél (Vitay Georgina jellemének változásában a változó környezet alapvető jelentőségű)
– Flaubert Bovaryné-jában a függöny és az ablak szimbolikusan jellemzi a hős jellemének változását
– Gogol A köpönyeg-ében Akakij Akakijevics Basmacskin ruhája, szűkös szobája a kisszerűségére utal
– Balzac Goriot apó-jában a többszintű épület fontos szimbólum (aki fent lakik, szegény, az alsóbb szinteken gazdagabbak élnek, a tér így meghatározza a szereplőket)
– További lehetséges példák: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (fullasztó, nyomorúságos szobák leírása ad atmoszférát), Ottlik Géza: Iskola a határon (jelentést kap a bakancs és Medve sapkája), Bulgakov: A Mester és Margarita (a kézirat, a kendő), Kafka: Az átváltozás (Gregor Samsa szűk szobája és az alma), Tolkien: A gyűrűk ura (a gyűrű), Golding: A legyek ura (a tér, a szigetre zártság meghatározó motívum) stb.
– Nem prózából vett példa lehet Puskin Anyeginje, ahol a szereplők személyes tárgyai, olvasmányaik meghatározzák őket (Anyeginnek van egy Napóleon-levélnehezéke, és Napóleont példaképnek tekinti)
– A műalkotásokban többféleképpen lehetnek fontosak a tárgyak, lehetnek szimbolikusak, mint Csehov Sirály-ában a puska és a sirály, de utalhatnak a szereplők alapvető tulajdonságaira is: Poirot felügyelő, a pontosság mintaképe állandóan az óráját nézi
– Társadalomábrázoló regénynél, kriminél is fontos lehet a környezet leírása és pontos ismerete.

2. választható feladat: MŰÉRTELMEZÉS
Gelléri Andor Endre (1906-45) alábbi novellájának főszereplője egy egyszerű asszony. Hogyan, milyen nézőpontokból mutatja be az elbeszélő a főszereplőt? Hogyan változik az asszony elbeszélői és olvasói megítélése a novella folyamán?
(A feladatban szereplő novella címe a Pármai likőr.)

Az értelmezés lehetséges szempontjai:
Meg kell vizsgálni a narrátor szerepvállalását a műben: beleérez-e a hőse helyzetébe, analizálja-e, és ezek után hogyan alkot ítéletet róla? A műben a szereplők is jellemezhetik a főszereplőt, meg lehet vizsgálni, ők hogyan viszonyulnak hozzá.

3. választható feladat: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Milyen nyelvi megoldások segítségével idézi meg Karinthy paródiája Kosztolányi versét, illetve annak beszédmódját? Milyen stiláris szerkezeti és tematikai jellegzetességek szolgálják a komikus hatás érvényesülésoriét?
(A feladatban szereplő szövegek Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai című kötetéből és Karinthy Így írtok ti című kötetéből vett részletek.)

A Kosztolányi-részlet a következő:

A kis mécs.
Az este bús cselédje.
Álmosan virraszt az asztalon.
S az olajfoltos tálcára nézve
sercegését némán hallgatom.
A szobánk csöpp napja. Álom.
Az arany olaj az árnyon,
és a fény folyó arany,
szerteömlő, szótalan.
És a fülke csodapalota.
Éji rémek lengenek tova.
Csöndesen vetik az ágyat,
és a párna
barna árnya
a fehér ajtóra bágyad.
Félszeg árnyék-figurák,
mind kevélyek és furák.
Egyik a felhőkbe nyargal,
másik hadonáz a karddal
és a párnát egyre rakjuk,
ferdül-fordul az alakjuk,
melyet szorgos fény kimintáz.
Panoráma, esti színház.
Hordjuk a fehér petrencét,
s nő a vánkos furcsa tornya,
a kis ajtón – messze emlék
hullámozva, ringatózva.
Égig ér már
a kevély vár:
száz alak omol le s újra felkel.
És mi szívdobogva nézzük,
félve sandítunk feléjük,
az éjben rubinpiros fülekkel.

A Karinthy-részlet a következő:

A kis edény.
Oly furcsa és merev.
Aranyhabos tó, emlék-temető
Emlékek ágya, ágyak ápolója,
Mély, puha párna, pincsi, pince, pólya
Emléket emtet, engem temet ő
Fehér és csendes. Ülök rajt, kis ingbe -
És távoli, mély országokba int be
Mint folyt arany és mint ezer ezüst,
Oly bús, fehér, olyan igénytelen
Becéz, reámnéz és tréfál velem
Mint egy kis fehér legyező,
Csak rátekintek s igy szólok: ez ő.
A jó, szelid, a kedves, pici teknő -
De néha megnő -
És néha horpad s néha szétreped
És szerteszökken szörnyű fergeteg
És a homályban bőszen harsonáz
És akkora már, mint a ház
És ordítunk és sírunk: diadal
És ilyen fiatal
S mint kürtök öble s vérző trombiták
És néha vág.
És néha vég.
És néha olyan, mint az ég.
S mint longa, linga, lunga, lenge lég
(Még, még.)
És borzadunk az égbe, nyögve, sírva
És néha néz ránk -
És néha olyan, mintha verset írna.

Az összehasonlító elemzés néhány lehetséges szempontja:
– a komikus hatást a sok ismétlés növeli, illetve a hangutánzó, hangulatfestő szavak milyensége
– a szerkezeti hasonlóság, a tördelés szembetűnő, de nem teljes, hasonló motívumokat használ
– a Kosztolányi-féle belső rímeket, amelyek a szöveg csengés-bongását adják (például kincs-nincs, figurák-furák), Karinthy kifigurázva, kínrímekkel, össze nem illő, de hasonló hangzású szavakkal utánozza (például longa, linga, lunga, lenge lég; puha párna, pincsi, pince, pólya)

Forrás: origo.hu

Címkék

Kapcsolódó bejegyzések

Ezt olvastad már?
Sok sikert minden 2010-ben érettségizőnek

Gratulálunk a ballagáshoz minden kedves olvasónknak! Ne feledjétek: Aki egész...

Close