A tavak típusai
Olyan állóvíz, amit még nem nőtt be teljesen a vizinövényzet.
1. A belföldi jégtakaró a puhább kőzetekbe mélyedéseket vájt. Pl.: Svéd, Finn, Kanadai-tóvidék
2. A hegységekben a hegy lába felé nyúló gleccserek, a morénagátak mögött felduzzadt a víz. Pl.: Garda-tó Olaszországban
3. A gleccser pusztító munkája során mélyedések, kis méretű tavak keletkeztek. Pl.: lengyel Tátra
4. Tektonikus tavak; az alulról jövő magmaáramlás megrepeszti a kőzetet, s víz megy bele. Pl.: Bajkál-tó, Malavi-tó, Tanganyika-tó
5. Kráter-tavak; a vulkán kráterében megmaradt a víz. Pl.: Szent Anna-tó a Csomád vulkán kráterében
6. Csuszamlással, hegyomlással keletkező tavak. Pl.: Gyilkos-tó, Arlói-tó
7. Morotva tavak; a középszakasz jellegű folyóknál az elhalt ág. Pl.: Tiszánál
8. Szél fújta tavak. Pl.: szegedi Fehér-tó
9. Mesterséges tavak. Pl.:Feneketlen-tó
10. A lefolyással rendelkező tavak édesvizek. Ahol nincs lefolyás, ott a víz párolgása miatt megnő a sótartalom. Pl.: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Holt-tenger
A tavak természetes módon fokozatosan feltöltődnek. A folyók lecsapolhatják vizüket, vagy hordalékukkal feltölthetik, vagy erős párolgás miatt ki is száradhatnak. Pusztulásukat azonban elősegítheti a növényzet is, melynél a vízfelület fokozatosan csökken, Tó -> fertő -> mocsár -> láp.
