Egy termék piacának jellemzése

Piaci alapfogalmak

A piac a közgazdaságtanban háromféle dolgot jelent egyszerre:

• Kereslet és kínálat összessége
• Egymásra-hatását
• Találkozási módját és helyét

A “piac” megfogalmazásba beletartozik a konkrét hellyel együtt, az eladó, árú, pénz és az eladók és vevők közötti viszony.

A piac összetevői a kereslet és kínálat.

Kereslet: vevők egyértelműen kinyilvánított szándéka a vásárlásra

Kínálat: eladásra felajánlott termék- vagy szolgáltatás mennyisége

Ár: az a pénzmennyiség, amennyiért egy egy árut a piacon meg lehet vásárolni ill. el lehet                  adni

Piaci ár: magasabb az egyensúlyinál, kínálat > kereslet és túlkínálat alakul ki, csere tényleges lezajlási ára.

Piaci idő: az eladók nem tudják megváltoztatni a termelést és csak az árak változtatásával igazodnak a kereslethez.

Piaci egyensúly: a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral.

A Marshall-kereszt grafikus ábrázolása

A piaci mozgásokat egy általános alakú keresleti és egy általános alakú kínálati függvénnyel elemezzük. Ezt az általános piaci ábrát Marshall-keresztnek nevezzük.

Az egyensűlyi ár, olyan ár, amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen egyenlő, tehát ahol a kereslet és kínálat megegyezik. A piaci ár, vagy másképpen az egyensúlyi pont (equilibrium).

Adott termék piacának jeééemző állapota: egyensúly, túlkereslet, túlkínálat

Egyensúly: magasabb, ha a tényleges piaci ár kisebb vagy nagyobb az egyensúlyinál, akkor árleszorító, illetve árfelhajtó tendencia következik, a nem egyensúlyi ár nem lehet tartós.

Túlkereslet: (hiány) a vevők licitálása felhajtja az árakat. A túlkereslet következménye tehát az árak növekedése. Ha az árak nönek a kereslet csökken.

Túlkínálat: (többlet) Az eladók versenye lefelé nyomja at árakat. Ha a piaci ár magasabb az egyensúlyinál, a kínálat > mint a kereslet, a piacon mindig túlkínálat alakúl ki.

A piaci mechanizmus működése

A piac működésének jellemzőit a következőjképpen összegezhetjük:

• Piaci egyensúly csak véletlenűl jöhet létre
• Az eladók nem ismerik a vevők által keresett mennyiséget
• Egyensúlytalanság alakúlhat ki
• Az egyensúlytól való eltéréseken keresztűl tereli a vevőket és eladókat az  egyensűly felé
• Az egyensúly, a vevők és eladók szándékaitól függetlenűl alakul

Az egyensúlyi és a piaci ár különbsége

Az egyensúlyi árnál a kereslet és kínálat megegyezik, a piaci ár viszont ettől eltérően a kínálat nagyobb mint a kereslet, magasabb az egyensúlyi árnál. A tényleges csere ezen ez áron zajlik.

Az ár gazdasági szerepe

Két fontos funkciója van az árnak:

• Egyrészt elosztják a szűkög erőforrásokat
• Másrészt ösztönzik a termelést

Általános szabály, hogy minél kevesebb van valamiből, annal magasabb lesz az ára, ezért kevesebb ember akarja megvenni. Ezt a közgazdászok az árak racionáló hatásának hívják. Vagyis, mivel semmiből sincs elég, a piacgazdaságban a javak elosztása azok árától függ.

Az árak emelkedése és csökkenése üzenet a javak kibocsájtóinak, ill. potenciális kibocsájtóknak. Az árak hatással vannak a gyártókra, ezt az árat termelés-ösztönző funkciójának nevezzük.

A kereslet

1. A kereslet, mint piaci jelenség

A kereslet fogalma és meghatározó tényezői

A kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők megvásárolni hajlandók és képesek, azaz a kereslet nem más, mint a vevők egyértelműen kinyilvánított szándéka a vásárlásra.

A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg. Például kg-ban, db-ban, párban vagy literben. Azonban csak akkor tudjuk természetes mértékegységekben kifejezni, ha csak egyetlen termék keresletét akarjuk meghatározni. Több termék együttes keresletét nem mennyiségben, hanem pénzben kell kifejezni.

A kereslet mérésének további fontos eleme, hogy mindig egy meghatározott időtartamra célszerű megállapítani. A mennyiségek értékelése eltérő a különböző időtartamok alatt. Vevőkörnek a kereslete is meghatározó, hogy egy városnak, országrésznek vagy egy egész országnak van ekkora kereslete.

A keresletet összesíthetjük:

• Egyenként
• Termékenként
• Termék-csoportonként

és mindezt elvégezhetjük különböző időtartamokra is.

Fizetőképes szükséglet és kereslet

A kereslet alatt mindig fizetőképes keresletet értünk, hiszen egy terméket nagyon sokan szeretnének megvásárolni, de nem mindenkinek van rá elegendő pénze. Az első dolog ami a kereslet nagyságát meghatározza az, hogy a leendő vevők mint hajlandóak megvenni., tehát a kereslet elsősorban a szükségletektől függ. Ha a szükségletek adottak felmerül a következő kérdés: Mennyi lesz a fizetőképes kereslet?

A jövedelmek nagyságát befolyásolja a fizetőképes kereslet. A fizetőképes keresletet a jövedelem és az ár nagysága együtt határozza meg.

A keresleti függvény fogalma, grafikus ábrázolása és jellemzése

A keresleti függvény a kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti matematikai összefüggést mutatja, tehát a keresleti függvény megmutatja, hogy különböző árak mellett a vevők mennyit hajlandóak vásárolni.

A vízszintes tengelyen ábrázoljuk a keresett mennyiséget darabban. A függőlegesen az egységárakat kell feltüntetni. Az összetartozó értékeket bejelöljük, majd a kapott pontokat egy vonallal összekötjük A pontokat összekötő vonal a keresleti függvény. Minden árhoz tartozik egy keresett mennyiség, vagyis a terméknek azon mennyisége, amelyet adott árnál vásárolnak. És van minden termékmennyiségnek egy keresleti ára, az az ár, amely mellett a vevők hajlandóak az adott mennyiséget megvásárolni.

A kereslet jellemzésénél az alábbi jeleket alkalmazzuk:

• Q (quantum) valamilyen termékmennyiség jele
• P (price) egységár jele
• D (demand) kereslet jele
• I (income) jövedelem
• E egyéb tényezők

A keresleti függvényt matematikai formában a következőképpen írhatjuk fel:

D = f (P,I,E)

Tehát: a kereslet nagysága (D, ez a függvényérték) függ a zárójelben található tényezők mindegyikétől.

A kereslet törvénye

A kereslet törvénye az árakat és az olyan javakat és szolgáltatások közötti kapcsolatot írja le, melyeket egy adott áron megvennének. Azt is kimondja, hogy minél olcsóbb egy árú, annál többet vesznek belőle. Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken, ha az árak csökkennek, akkor a kereslet nő. A keresletet tehát nem lehet meghatározni, ha nem ismerjük az árakat.

Ezért  a kereslet mindig egy árat és a hozzátartozó termék-mennyiséget jelenti.

A kereslet változó és a keresett mennyiség változásának értelmezése

(a függvény elmozdulása ill. elmozdulás a függvény mentén)

A kereslet különböző tényezők hatására megváltoztatjuk. Például, ha a vevők ízlése megváltozik,  és a régen vásárolt termék helyett valami mást vásárolnak, akkor hiába egyezik meg a két termék ára. Az előbbiből mégis kevesebbet fognak vásárolni. Így a keresleti függvény minden pontja eltolódik. A keresleti görbék (függvények) azért tolódnak el, mert eltolódnak a kereslet nem árjellegű meghatározó tényezői. A keresleti görbét adott időpontra értelmezzük, tehát más időpontban a görbe más lehet.

Eltolódásának okai a következők lehetnek:

• Változások a vevők elkölthető jövedelmében
• Változások más jószágok árában
• Változás az ízlésben és divatban
• Hirdetés és reklám hatása
• A hitelbe történő vásárlás lehetősége
• Változások a népesség számában

D-vel jelöljük az eredeti keresleti függvényt, D’-vel pedig az új keresleti függvényt. Jól  látszik, hogy a fogyasztók pl.: ízlésének változásával a keresletünk csökkent. Azonos árak mellett most már kevesebb mennyiséget hajlandóak megvásárolni (függvény melletti elmozdulás). A keresleti függvény lefelé tolódott.

Vállalatok a nemzetközi piacon

1, A nemzetközi munkamegosztás okai, előnyei:

-         abszolút előny:

-         komparatív előny: két ország viszonylatában valamely termékek más termékekhez viszonyított ráfordításarányában meglévő viszonylagos előny

Csak a komoparatív előnyöket ill. hátrányokat lehet összehasonlítani, az abszolút előnyöknek nincsen meghatározó szerepük a nemzetközi kereskedelemben

Okosságok:

• gyakorlatilag mindig létezik komparatív előny két ország között valamely termékben
• a a valuták átszámításával kimutatott árak általában jelzik a komparatív előnyöket és hátrányokat (torzító lehet a valuták árfolyamának ingadozása, az egyéb ráfordítások hatása)
• az előnyös kereskedelem nem az abszolút, hanem a komperatív előnyökön alapul (nagy abszolút előnyök-hátrányok mellett is lehet kicsi vagy nagy komparatív előny)
• a komperatív előnyök hosszú távon nagyon eltérően változhatnak

2, A vállalatok külpiacra lépésének formái (jellemzői)

a vállalat külpiacra lépése: az egyes csoportokat aszerint jellemezzük, hogy milyen a vállalat külpiacra lépésének mélysége, intenzitása, vállalt kockázata és várható profitja

közvetett export

• nincs kapcsolata közvetlenül az adott cégnek a külpiaccal
• a vállalatnak nem célja külpiaci részesedés szerzése
• CÉL: a belföldön eladhatatlan árukészletektől való megszabadulás
• ESZKÖZ: külkereskedelmi céggel való megállapodás pl. bizományi elven (akkor kap zsét ha eladja a cuccot)
• Az össze kereskedelemből adódó kockázat a partnercégé, mert ő vállalja a szállításból, raktározásból, eladásból származó kockázatot, így a belföldi cég csak normálprofitot remélhet, és a gazdasági profit a partnercégé
• A belföldi cég nem jelenik meg saját nevével a külpiacon, s a külpiacra lépése is egyszeri, eseti

közvetlen export

• A belföldi cég saját nevével, saját termékével jelenik meg a külpiacon
• Célja a külpiacra lépés, és, hogy ott piaci részesedést szerezzen
• Vállalja az összes kockázatot, így a gazdasági profit is az övé marad, ami kisebb mintha belföldön adta volna el, de így is megéri neki, mert több lesz a profitja
• Lerakatokat helyez el, de nem törekszuik meghatározó szerepre
• A vállalat nem a termékét adja el, hanem a termék gyártási eljárásainak dokumenumait és a gyártási engedélyt
• Az export gyakran kiegészül a termék gyártóberendezéseinek, bizonyos részegységeinek, üzemi titkokat tartalmazó alapanyagainak exportjával is
• A licencexport nagyobb profitot hoz, de a kockázat is nagyobb (külföldi partner hanyag munkája, szabálytalan akciói ronthatják a cég hírnevét; ha túl jól csinálja az is rossz, mert esetleg olcsóbban és jobb minőségben gyártja a terméket, s kis módosítás után az eredeti szállítóval szemben konkurens exporterként léphet fel )

Licenc és know-how

Vegyes vállalat alapítása

• Könnyebb, mert van egy partnekcég akivel társulok, ő ismeri a külpiac szokásit (őt is ismerik)
• Tőlem távol helyezkedik el a befektetésem, lassan értesülök az ottani problémákról→ kockázat
• A partner csökkenti a kockázatomat, de az én véleményem nélkül nem dönthet
• CÉL: saját termékemmel egy partnerrel a külföldi piacon vezető pozícióba jutni
• Külföldi tőkebefektetéssel is jár
• Hosszabb távú befektetés, évekre előre megfontoltan tervezek

Közvetlen külföldi beruházás

• Nincs partnercég→ a teljes tőkebefektetés, tőkekivitel minket terhel
• Nincs partnercég, aki segítene→ enyém az össze profit
• Teljes tevékenységet ki kell telepíteni
• Minél távolabb van annál nagyobb a kockázat, és lassabban történik az ügyintézés
• Általában stabil gazdaságokba telepítik
• CÉL: vezető pozícó elfoglalása a külpiacon

Teljes skálájú nemzetközi termelés és marketing

• A külpiacra lépő cég, a világot belpiacának tekinti
• Minél több területet érinti az adott tevékenység, annál nagyobb a kockázat és a profit
• A legnagyobb vállalatok legjelentősebb piaci stratégiája
• A termelés és az értékesítés a világ sok országában lévő leányvállalatok láncolatában folyik munkamegosztás szerint
• Globális stratégia alapján szerzik be a nyersanyagokat, gyártják a különféle részegységeket és választják meg az összeszerelés helyét
• A multinacionális cégek vállalatainak egymás közötti forgalma úgy zajlik, mint egy jelentős belpiac

3, A vállalatok külpiaci stratégiái

kisvállalatok:

• Támadólagos piacralépés (pillanatnyi előnyt használják ki)
• A piacra lépés kevéssé fejlett módját választják
• Gyorsan tudnak reagálni a piaci eseményekre
• Vesztség számukra komoly kockázat (a kis tőke maitt)
• Fizetési késedelmek zavart okozhatnak
• Legtipikusabban bedolgozói tevékenységet vállalnak
• Szűk a termékskálájuk

Nagyvállalatok:

• Piacra lépése fokozatos
• Kiépíti a piacát
• Széles termékskála
• Fizetési késedelmek nem okoznak zavart
• Nagy tőkeigény
• Lassabban reagálnak az eseményekre
• Veszteség számukra nem túl nagy kockázat

termékek versenye

Piaci termékek: mindaz, ami a piacon a fogyasztás, felhalmozás a megszerzés és a figyelemfelkeltés céljából felkínálható, mert valamilyen igényt kielégít

Globális termékek: Azok, amelyeket lényegében azonos változatban értékesítenek a világ legtöbb országában, s csak ritkán és minimális mértékig módosaítják a helyi piac sajátosságaihoz

Franchise: egy olyan engedély, ami lehetővé teszi a felhasználónak, hogy adott terméket és szolgálátatást adott márkanév alatt forgalmazza saját egységeiben. Kiterjedhet az egész üzletmenet támogatására is, ekkor a vállalkozáshoz tartozó stratégia, marketing, minőségellenőrzés és a számviteli ismereteket is átveszi a felhasználó

Differenciált termék: a termékek szándékos megkülönböztetése, néhány lényeges eltérés van a termékek tulajdonsági között az ország igényeinek megfelelően

Termékfejlesztés:

• Horizontális

Nincs lényeges minőségi változtatás a termék fejlesztésében, csak apróbb stílus változtatásokat, módosításokat hajtanak végre pl. Pözsó 306 è 307

• Vertikális

Minőségjavítás, a korábbi termék egy vagy több lényeges jellemzőjét változtatják meg pl. fekete-fehér mobiltelefon è digitális megaszuper színes mobil

• Innováció

Verseny, az új termékek, új termelési eljárások kifejlesztésének és ipari bevezetésének versenye pl. monitor è a test bioenergiájából táplálkozó összecsukható 3 mm vastag és 50 grammos monitor

Termék életgörbe:

költség előnyök

• eltérő költségszerkezet
• méretgazdaságosság
• működőtőke-export

4, árképzés

Nemzetközi pénzügyek

1, A valuta, deviza, árfolyam, konvertibilitás fogalma

Valutának nevezzük egy ország fizetési eszközét a nemzetközi forgalomban.

Deviza a nemzetközi elszámolásokban külföldi valutára szóló követelést jelent. Tágabb értelemben ide soroljuk a jegybanki tartalékként szolgáló nemesfémeket is.

Egy nemzeti valuta átválthatóságát egy másik nemzet valutára a valuta konvertibilitásának nevezzük.

Valutaárfolyam: külföldi valuta hazaiban kifejezett ára jele: e

Árfolyam növekedése = hazai valuta leértékelődése 100 Ft/$-ról 120 Ft/$-ra

Árfolyam csökkenése = hazai valua felértékelődése 100Ft/$-ról 80 Ft/$-ra

2, A fix- és lebegő árfolyam megkülönböztetése

Szabadon lebegő valuaárfolyam esetén a valutaárfolyam változásai biztosítják a fizetési mérleg egyensúlyát.

A szabadon lebegő valutaárfolyam esteén, a reálárfolyam mozgása biztosítja a fizetési mérleg egyensúlyát.

Gazdaságpolitika a makrogazdasági célok szolgálatában

1, A makroegyensúly feltételei

Y= C + I + G + (X – IM)

Akkor van egyensúlyban egy makrogazdaság, ha a megtermelt jövedelem megegyezik a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati megrendelések és a külkereskedelmi mérleg összegével. Más megközelítésből: a makrokereslet megegyezik a makrokínálattal, Y^D=Y^S

2, Antiinflációs politika

Célja, hogy fékezze, lassítsa az inflációs ráta növekedését.

1. Az árak befagyasztása → megakadályozzák az árszint emelkedését→ a reálbérek nőnek→ drágul a munkaerő→ a munka iránti kereslet (L^D) csökken→ csökken a kibocsáltás (Q)
2. Pénzügypolitikai eszközzel: csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség→ csökken az árszínvonal→ rövid távon sikeres lehet, de hosszú távon a kereslet visszaesik, szűkülnek a hitellehetőségek→ csokken a beruházás→ késöbb csökken a kibocsáltás is→ nő a munkanélküliség→ tovább romlik a foglalkoztatási helyzet

Az antiinflációs politika könnyen váltságba torkollhat.

3, Foglalkoztatáspolitika

Célja, hogy csökkentse a munkanélküliséget.

4, A jövedelem növekedését célzó politika

Célja, hogy nőljön a kibocsáltása (Q)

A kibocsáltás nem éri el a kívánt szintet hosszabb távon nem állhat fenn, az erősen leszűkült termelés makrogazdasági szinten sokféle létfontosságú tevékenység folytatását tenné lehetővé

• A megtermelt áruk eladhatatlanok

A gazdaság olyan árukat állít elő, amelyek iránt nincs kereslet→ ilyenkor a gazdaságpolitika arra törekszik, hogy a gazdaság kepacításait már keresett áruk előállítására fordítsa

• Más szerkezetű és szintű kereslet előállítása

A viláspiacon keresett termékek előállítása→ beruházások indítása, kormányzati beruházások növelése, pénzmennyiség növelése→ ösztönzi a termelőket→ több munkaerő kell a vállalatnak→ csökken a munkanélküliség→ háztartási szféra jövedelme nő→ nő a fogyasztási kereslet(?)→ nő az összpiaci kerslet

a gazdasági növekedés fogalma:

Egy gazdaságot legjobban a GDP-je jellemzi, ha a GDP-je nő, akkor van gazdasági növekedés, ellenkező esetben nincs

a gazdasági növekedés típusai

5, a gazdasági növekedés mérése

A monetáris politika

1, Az állam feladatai

• Stabilizációs feladat
• Elosztási (redisztribuciós) feladat

Az állam szavatolja a gazdaság folyamatos működőképességét

Az állam a jövedelemtulajdonosoktól jövedelmet von el, és azt visszajuttatja a gazdaságba, ám eltérő szerkezetben, mint ahogy beszedte

• Allokációs feladat

Olyan feladatokat is elvégez az állam, melyet a magán szféra nem vállal, vagy nem vállalhat

2, A monetáris politika lényege és hatása a pénz- és árupiacra

A gazdaság szabályozását a pénzmennyiség szabályozásával kívánja elérni

Milton Friedman munkásságára épül a monetarista szemlélet

A forgalomban lévő pénzmennyiség felett a jegybank dönt

Jegybank: (központi vagy nemzetibank) övé a pénznyomtatás monopóliuma; a jegybankpénz állámilag garantált és kötelező elfogadni

A jegybanktól felvett banki hitelek után fizetendő kamatot refinanszírozási kamatnak nevezem.

Ha növelni akarja a forgalomban lévő pénzmennyiséget

• Közvetett pénzteremtés

A jegybank csökkenti a refinanszíozási kamatlábat → ceteris paribus a keresledelmi bankok és nem monetáris pénzintézetek pénzkereslete megnő → a bankrendszer második szintje is csökkenti a gazdasági szférák felé a hitelkamatlábat

Előnye: célirányos, kicsi az infláció, biztonságos

Hátránya: lassú folyamat

• Közvetlen pénzteremtés:

A kormány vásárolni kezd

Előny: gyors

Hátrány: nem tudja eladni, vagy csak veszteséggel→ nem lehet teljes mértékben visszaszerezni a pénzt, óriási infláció veszély

Ha csökkenteni akarja a forgalomban lévő pénzmennyiséget

• Közvetett „pénzelvonás”

A jegybank növeli a refinanszírozási kamatlábat→ ceteris paribus a kereskedelmi bankok és a nem monetáris pénzintézetek pénzkereslete lecsökken→ a bankrendszer második szintje is növeli a kamatlábat a gazdasági szférák felé

• Közvetlen „pénzelvonás”

A kormány elad

A monetáris politika buktatói:

• Lassan fejti ki hatását
• Feltételezi a jegybank és a kormány jó kapcsolatát
• Feltételezi a szereplők racionális gondolkodását, és azt, hogy a jövedelemtulajdonosok racionálisan költik el rendelkezésre álló jövedelmüket
• Társadalmi érdekeket és az egyéni érdekeket összhangba hozzák

Leginkább jól működő piacgazdaságban van esély a sikeres alkalmazására

3, Az ösztönzés és visszafogás monetáris eszközei

4, A költségvetési és monetáris politika kapcsolata

Akkor a leghatásosabb, hogyha a két gazdaságpolitikai irányzatot egyszerre alkalmazzák

5, Az állami beavatkozás hatása a makroegyensúlyra

A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre

1, A költségvetési politika lényege

Az állam a bevételein és kiadásain keresztül irányítja és befolyásolja a gazdaságot

Árupiac:

2, A költségvetés főbb elemei: állami beruházások, áruvásárlások, transzferek és adók.

Állami beruházások (G): az állam a vállalatok felé megrendeléseket kezdeményez

• Nő a kibocsáltás → csökken a kibocsáltás és nő a vállalkozók rendelkezésre álló jövedelme → beruházásokat kezdeményeznek → megnő a pénzkereslet (bankoknál lévő hitelre megnő az igény) → a bankok felemelik a hitelkamatlábat→ INFLÁCIÓ
• Ha fiktív a kormányzati megrendelés → a vállalatok eladatlan árukészleteit vásárolja fel → a vállalatok ugyan azt a termelési szintet választják meg, mint azelött→ raktározási költségek nőnek → INFLÁCIÓ

Transzferek (Tr): negatív adó ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátadás (az állam részéről)

Adók: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemelvonás

Csoportosítása

• Jellege szerint

Közvetlen adó: az adót közvetlenül a jövedelemtulajdonosokra vetik ki pl. szja

Közvetett adó: az adót termékekre, szolgáltatásokra vetik ki pl. áfa

• Jövedelemhez való viszonya szerint

Autonóm adó: nem függ az adó nagysága a jövedelem nagyságától pl. ebadó

Jövedelemtől függő adó: pl. vagyonadó, szja

3, A költségvetés egyenlege

Állam                     kiadása: transzfer(Tr_h), kormányzati megrendelések(G), megtakakarítás(S_á)

bevétele: háztartási adó (T_h), vállalati adó (T_v)

költségvetés: az állam bevételeinek és kiadásainak összessége

deficit: az állam bevételeit meghaladják a kiadásai, a költségvetési hiány

szufficit: az állam bevételei meghaladják a kiadásait, költségvetési többlet

4, A költségvetési kiadások hatása az árupiaci keresletre

Állami beruházások (G): az állam a vállalatok felé megrendeléseket kezdeményez

Transzferek (Tr): a háztartások rendelkezésre álló jövedelme megnő, adott kínálat mellett → az árupiacon túlkereslet alakul ki → INFLÁCIÓ

5, Az adóztatás gazdasági hatásai

Az adóemelés költségnövekedést jelent, ami szükségszerűen a termelés csökkenését vonja maga után. Az adóztatás legveszélyesebb hatása, hogy dekonjunktúrális folyamatokat indíthat el.

adóterhek növekednek → vállalati adóztatás megnő → az előállított termékek profittartalma csökken → nem éri meg gyártani → kibocsáltás csökken adott kereslet mellett túlkereslet → INFLÁCIÓ

megjegyzés:ezt még le lehet vezetni 3 féle képpen, de szerintem elég az egyik; van egy jó ábra a Tk 134. oldalon

6, A költségvetési politika együttes hatása

előnyei:

• Gyors és a gazdaságban rövid idő alatt érezhető a hatása
• Még egyensúlyban lévő költségvetés esetén is ösztönzőleg hat a termelésre

hátrányai:

• Hosszú távon a rövidtávú hatás ellenkezőleg érvényesíti
• Jelentős inflációt gerjeszthet

Bizalmatlanságot szülhet a kormánnyal szemben.

Az infláció

1, Inflációnak nevezzük a tartós árszínvonal emelkedést

Számítására az inflációs rátát használjuk: (P₁-P₀)/P₀

Defláció: tartós árszínvonal csökkenés

Fajtái számmérték alapján:

• Kúszó infláció

1. A ráta egy számjeggyel mérhető
2. Az árak nem stabilak, de változásainak mértéke igen
3. Nincsenek hirttelen árváltozások, stabil gazdaság és előre jól megbecsülhető árváltozás jellemzi

• Vágtató infláció

1. Az inflációs ráta kettő, esetleg három számjeggyel mérhető
2. Előfordulhatnak hirtelen árváltozások
3. Az árváltozások előrejelzés nem teljesen megbízható

• Hiperinfláció

1. A ráta három vagy több számmal mérhető
2. Drasztikus árváltozások jellemzik
3. Minőségileg új árszínvonal jön létre esetleg új pénznem bevezetésével

2, A keresleti infláció: a makrogazdaság kereslete változatlan kínálat mellett megnő, vagy a kereslet növekedésének méréke meghaladja kínálat növekedését

makrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisége az árupiacon, amleyet a gazdasági szerplők adott árszínvonalon vásárolni szertnének Y^D= C+I

A makrokereslet autonóm elemeinek a növekedése inflációt gerjeszt

1. I. Autonóm fogyasztás (C₀) növekedése

Oka: a fogyasztók (ceteris paribus) reklán, pánik, spekuláció stb. miatt megnövelik a fogyasztási javak iránti keresletet

Keletkezése: az autonóm fogyasztás (C₀) értéke nő → része az összpiaci keresletnek, ezért a makrokereslet is nő (Y^D)→ adott kínálat mellett megnövekszik a kereslet az árupiacon, így ez túlkeresletet okoz→ a vállalatok a túlkersletre reagálva megemelik az árakat→ INFLÁCIÓ

1. II. Autonóm beruházás (I₀) növekedése

Oka: a kedvező profitkilátások, javuló gazdasági helyzet, spekuláció hatására a vállalatok növelik beruházási keresletüket

Keletkezése: megnövekedett beruházás (I) -ceteris paribus- a bankok megemelik a hitelkamatlábat → ezzel a piacon áremelkedést, inflációt idéznek elő → a megnövekedett kamatlábak hatására a vállalatok egy része visszamondja a beruházás iránti keresletét, mert ilyen drágán már nem éri meg hitelt felvenni

3, A kínálati infláció (avagy költség infláció): a makrogazdasági kínálat változatlan kereslet mellett csökken, ill. a kínálat csökkenése meghaladja a kereslet csökkenését

makrogazdasági kínálat:

I.                   Bérköltség inflációs hatása

[Közvetlen]

Oka: a bérharcok eredményeként megnö a bérköltség

Keletkezése: emelkednek a bérek → a vállalatok közvetlenül beépítik a termék piaci árába → azonnal áremelkedést okoz → INFLÁCIÓ

[Közvetett]

Oka: a bérharcok eredményeként megnő a bérköltség

Keletkezése: a vállalatok adott bértömegből kevesebb embert tudnak foglalkoztatni → elbocsáltják a felesleges munkaerőt → csökken a kibocsáltás adott kereslet mellett → a piacon túlkereslet alakul ki áremelkedést okozva → INFLÁCIÓ

II.                Termelési eszközök inflációs hatása

[Közvetlen]

Oka: külső gazdasági hatás miatt a termékek, anyagok, termelési eszközök ára megemelkedik

Keletkezése: a megemelkedett költségeket a vállalatok azonnal beépíti az általuk előállított termékek és szolgáltatások árába  → követlen áremelkedést INFLÁCIÓT okozva

[közvetett]

Oka: külső gazdasági hatás miatt a termékek, anyagok, termelési eszközök ára megemelkedik

Keletkezése: a vállalat nem költenek többet termelési eszközre, hanem nem vásárolják meg azokat → kevesebb eszközzel kevesebb terméket tudnak előállítani → csökken a vállalatok termelése → a makrogazdasági kínálat adott kereslet mellett csökken → INFLÁCIÓ

4, Az ár-bér spirál folyamata

Az árak és bérek emelkedését egymást erősítő folyamatát ár-bér spirálnak nevezem

Ennek folyamata:

Az árszínvonal nő→ a pénzbérek növekednek→ csökken a munkakereslet → csökken a foglalkoztatottság→ csökken a kibocsáltás→ túlkereslet alakul ki a árupiacon → az árszínvonal újra emelkedni fog

5, Az infláció hatása a gazdaságra

táblázat a 121.o

KERESLETI INFLÁCIÓ

A fogyasztók az esetleg újabb árszínvonal-emelkedéstől tartanak, ezért nő az autonóm fogyasztás, a beruházó pedig a jövőre nézve jobb profitvárakozásokkal számok, ezért nő a beruházási kereslet→ összkereslet növekszik

Pénzmennyiség növekszik→ pénzpiaci túlkínálat→ csökken a piaci kamatláb→ nő a beruházási kereslet→ összkereslet növekszik

KÍNÁLATI INFLÁCIÓ

Nominál bér növekszik→ nő a reálbér→ csökken a munkakereslet→ csökken a foglalkoztatás→ csökken a kínálat

Összességében elmondható, hogy a keresleti infláció növeli az összkeresletet, míg a kínálati infláció csökkenti a kínálatot

A pénzpiac

1, A pénzpiac értelmezése

2, A pénzkereslet (M^D=M^D(Y,i)): A gazdasági szereplők mennyi pénzt szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni

A pénzkeresletet a jövedelem (egyenes arányban) és a kamatláb (fordított arányban) befolyásolja. A pénzkereseti görbe a jövedelem növekedésére jobbra, míg csökkenésére balra tolódik el

Vannak bizonyos pénztartási motívumok:

• Az üzleti tevékenység zavartalan folytatása, tulajdonképpen jövedelemszerzés miatt tartanak pénzt, és ez a pénztartási igény a jövedelem növekedésével erősödik
• Tartalékolás előre nem láthatóesemények miatt (óvatossági motiváció): minden nem monopol helyzetben lévő vállalatotot bizonyos mértékig bizonytalanság veszi körül

3, A pénzkínálat M^D=M^S(Y,i)/P : Az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdaság rendelkezésére bocsált [adott és állandó]

reálpénzkínálat: a pénzkínálat és az árszínvonal hányadosa

Az M^S/P reálpénzkínálat és az M^D pénzkereseti görbék metszéspontja határozza meg a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat az i_o-t. A jövedelem emelkedésére a kamatláb is emelkedik i₁-re.

A modern pénz

1, A pénz kialakulása és funkciói

1. Őskorban közvetlen árucsere
2. 2. Áruvilágból kiemelkedik egy termék, amire egyaránt szüksége volt mindenkinek
3. 3. A vándorlások során kialakultak a fémpénzek a kereskedelem bővülése + mindenkinek szülséges, osztható, szállítható, nem romlik el, állandó kereslet, tetszetős, mindeni számára agyenlő értéket képvisel
4. 4. A nemzetközi kereskedelem megjelenésével (Nagy földrajzi felfedezések) a kereskedelem tovább bővült, megjelent az aranypénzrendszer (arany ritka és mindenki elfogadja)
5. 5. Kialakulnak a bankok, melyek váltókat bocsáltanak ki; klasszikus bakjegyek beválhatóak voltak aranyra (kötelezően); a kereskedelem dinamikus fejlődésével nem volt képes tovább lépést tartani az aranykitermelés

A bank olyan intézmény, amely a pénz és a pénzhelyettesek (váltók, értékpapírok) forgalmát fogja össze. A váltó olyan fizetési igérvény, melyben az adós vállalja, hogy a kölcsön kapott pénzt adott időpontban visszafizeti a szelvény birtokosának. A váltó határozott időre és névre szóló fizetési igérvény.

1. 6. A bankok aranyfedezet nélküli váltókat bocsáltottak ki, ez derült ki 1929. október 24-én Nagy Gazdasági Világváltság; új típusú váltót bocsáltottak ki, melynek nem volt ararnyfedezete, viszont volt rajta állami garancia és kötelező volt elfogadni az adott gazdaságban. Az USD a ’70-es évekig beváltható volt aranyra aztán az is lebegő árfolyamos lett
2. 7. Jelenleg egyre meghatározóbb szerephez jut a bankszámla pénz (bankkártya), melynek nincs tényleges megjeleneési formája
3. 8. A jövő a pénz és kártyakímélő eszközök elterjedése elektronikus fizetés+internet

Pénz funciói:

• Elszámolási eszköz funkció: az a feleadat, hogy a gazdasági szereplőket tájékozódását szolgálja
• Forgalmi eszköz funkció: az egyik gazdasági szereplőtől a másikhoz jutva árucserét bonyolít le
• Fizetési eszköz funkció: az a feladata, hogy egyoldalú jövedelmáramlást biztosítson
• Felhalmozási eszköz funkció: a vagyontartás eszköze, amennyiben értékálló és likvid

Likviditás: a pénz nem veszít vásárlóértékéből, veszteség nélkül más termékre cserélhető; a pénz likviditása nagyobb más áruknál

Forgalomképesség: a készpénz rendelkezik forgalomképességel, gazdát cserél a jöv.tulajdonosok között (míg a bankszámlapénz nem!)

2, A modern pénz tulajdonságai

Hitelpénz, vagyis olyan bankpasszíva, amely azonnal felhasználható a gazdálkodó számára; a modern pénz keletkezése anyagi forgalmának mellőzésével jár, a bankoknak csak egy pénzátcsoportositás, vagyis könyvelési folyamat

3, Készpénz és bankszámlapénz

A készpénz egy fizikailag megfogható valami, míg a bankszámlapénz egy virtuális szutyok. A bankon belül a bankjegy nem pénz

4, Jegybankpénz

A jegybank által kibocsáltott váltó a jegybankpénz, amely államolag garantált paírpénz, melyet mindenki köteles elfogadni

5, Forgalomképesség és likviditás (lázsd egyes pont)

6, A pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben

JEGYBANK

(központi vagy nemzetibank) övé a pénznyomtatás monopóliuma; a jegybankpénz állámilag garantált és kötelező elfogadni

Pénzteremtés:

Közvetett: a jegybank csökkenti a refinanszírozási kamatlábat és ezáltal (cp. elv) a kereskedelmi bankok és nem monetáris pénzintézmények pénzkeresete is megnő. Csak úgy tudja ezt tovább áramoltatni ezt a pénzt a makrogazdaság szeereplőinek, hogy csökkenti ő is a hitelkamatlábat.

Refinanszírozási kamatláb: a jegybankból felvett banki hitelek után fizetendő kamat

Előnye: célirányos, kis infláció, biztonságos, de hátránya, hogy lassú

Közvetlen: vásárolni kezd (aranyat vagy értékpapírt)

Előnye: hogy gyors, de nem biztos, hogy el tudja adni, amit vett (ráadásul ua. az áron) +magas infláció

7, A központi bank szabályozó szerepe

A refefinanszírozási kamatláb változásaival valamint az értékpapír és arany adás-vétellel

képes a pénzpiacot befolyásolni a jegybank.

A pénzpiaci túlkínálat csökkentőleg hat a kamatlábra, ellenkező esteben kamatlábemelésre kerül sor.