Férgek törzsei

A férgek testüreges, ősszájú állatok. A mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával. Ezért nevezzük ezeket ősszájú állatoknak. Az ősszájúak az ősi bordás medúzáktól származtathatók. A sugarasan részarányos testfelépítést a kétoldali szimmetria váltotta fel. Az úszó, lebegő életmódról az aljzaton történő csúszkálásra való áttérés a hát- és hasoldal elkülönülését eredményezte. Ezek a változások a ma élő laposférgeken követhetők leginkább nyomon.

Laposférgek törzse

3 osztály van a törzsön belül:

Örvényférgek osztálya

Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe (garat) kerül. A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Hímnősek.

Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária.

Szívóférgek vagy Mételyek osztálya

Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül.

Galandférgek osztálya

A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel. Teste ízekre tagolódik. Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba.

Faja: pl. horgasfejű galandféreg (több méter hosszú is lehet, a fején lévő apró fogacskák a tapadást szolgálják; át nem sütött hússal embert is fertőzhet).

Hengeresférgek törzse

Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél. Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú.

Fonalférgek osztálya

Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Az élősködők a növényeket károsítják (pl. búza, cukorrépa). Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek.

Fajai: pl. hegyesfarkú bélgiliszta, trichina (lárvái az izomsejtben élősködnek).

Húrférgek osztálya

Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek..

Faja: pl. közönséges húrféreg.

Gyűrűsférgek törzse

Típusállat a közönséges földigiliszta.

A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel. A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő. A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A hámrétegben érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik. A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót. Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás.

A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet. A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél. Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező szöveti sejtekben. Háti és hasi véredénye van. Vére vörös színű a hemoglobin miatt. Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek. Kiválasztószervei a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer. A dúcok és idegrostkötegek úgynevezett hasdúcláncot alkotnak. Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös. A földigiliszta rendkívül hasznos állat. Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is.